Back to top

Tányéron a Bakony

Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.

Jóval később, 2013 őszén a VERGA Zrt. jóvoltából 240 négy­zetméteres látogatóközpontot avattak, megújult a Nádasdy arborétum, és szabadté­ri színpaddal, vadászkápolnával, szálláshelyekkel is gazdagodott a környék.

Hajdanán Alsópere volt a Nádasdy család vadászbirtoka, alig néhány kilométerrel odébb a mezőgazdálkodásuk központja. A közelben laktak a fogatosok, az erdészek, a kastélyban pedig a vadászcsalád, egészen a II. világháborúig, majd Franciaországban leltek új hazára. Egyedül Tana néni költözött vissza a rendszerváltást követően, franciaórákat adott a környékbeli fiataloknak, s élete végéig a pusztán élt.

A VERGA Zrt. 17 ezer hektáros vadászterületének szíve az erdőkkel körülölelt Alsóperei Park Szálló. A Bakony keleti része érintetlen középhegység, méltóságteljes bükkösökkel, dél felé haladva virágos kőrisekkel, bokorerdőkkel. A vadászkastélyból formált szállót tízhektáros – ebből négy hektárnyi ősi – arborétum veszi körül, mellette a „birkaúsztató”, a gáttal fogott patak. A park a magyarországi történelem, kultúra, tájgazdálkodás jeles emléke.

Nádasdy Ferenc a 19. század közepén a tisztásokkal tagolt bükkösbe dendrológiai értékeket telepített és tavat létesített. A területet erdők ölelik, mintegy védve a parkot a klimatikus szélsőségektől, s még romantikusabb hátteret teremtenek. A sokféle juhar, a tengerparti feketefenyő fölé emelkedő cédrus, a százévesnél is öregebb jegenyefenyők, hamisciprus, selyemfenyő, tiszafa, vörös levelű hegyi juhar, szomorú gyertyán, vérbükk és hikoridió fokozza a botanikai élményt. „Másfél évszázad alatt sok növénytől kellett búcsúzni, így ma levegősebb, park jellegű a gyűjtemény”– vezetett körbe Szedlák Tibor. A VERGA Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese a dombtetőre érve hozzátette, hogy 1870-ig ott állhatott az első kastély.

A szállót 10 hektáros park öleli, utalt különleges elhelyezkedésére Szedlák Tibor
A szállót 10 hektáros park öleli, utalt különleges elhelyezkedésére Szedlák Tibor

Alig 10 kilométerre hívogat a történelmi emlékekben gazdag Zirc. A város arborétuma számos érdekességet rejt, a cisztercita apátság felújítva várja a látogatókat. A Keleti-Bakony tetején, Tés szélmalmai évszázadokon keresztül őrölték a gabonát, s ma is működőképesek. A közeli Jásd viszont a víz erejét fogta munkába.

A várpalotai Thury-vár fölfedezésre csábít, akárcsak a tőle északra, nyolc kilométerre található Bátorkő vára, amely bár nehezebben elérhető, az élmény minden fáradságot megér. A titokzatos Ördögárok egy elnyert pályázatnak köszönhetően a közeljövőben válik könnyebben megközelíthetővé. A Keleti-Bakony évtizedeken keresztül katonai terület volt, elzárva a lakosság elől. Így a civilizációs károsításoktól megőrizte a karhatalom, a tizenegy kilométer hosszú őserdő jellegű Burok-völgy is ennek köszönheti fennmaradását. Szedlák Tibor felhívta a figyelmet, hogy a vadászkastély melletti domboldalon márványtábla őrzi Széchenyi Zsigmond 1916-ban elejtett első szarvasbikájának emlékét. Rajta kívül is sok híres vadász megfordult az alsóperei vadászkastélyban, kultikus hellyé vált a vadásztársadalom szemében.

A betyárok hozzátartoztak a Bakonyhoz, a néplélek őrzi a Sobri-barlang emlékét. A természet alkotta Római fürdő csak egy órányi járás, tavasztól őszig sokan fölkeresik. Várpalota fölött a Márkus szekrénye szikla emlékeztet Mátyás király bolondjának elrejtett kincsére. A Keleti-Bakonyban sok a barlang, titokzatos lakói a denevérek, a rengeteget dámok, gímszarvasok, vaddisznók járják, a nedvesebb helyeken szalamandra és gőte rejtőzik. „A muflonállományunk kie­melkedő, a déli lejtőkön mintha őshazájukban, Korzikán, Szardínián lennének” – magyarázta a szakember.

Az erdészet több mint százéves múltra tekint vissza. A lőtérrel együtt Királyszállási Erdőgondnokság néven alapították Várpalota fölött. Az akkori erdészek adtak össze egy harangra valót, amely a ’90-es évek végéig kongott az ottani harangtoronyban. Kalandos úton került Alsóperére, s ma a kápolna dísze. A kápolna két gigászi oszlopát a Római fürdő mellett letermelt másfél évszázados korú tölgyekből faragták. „Bár a gádoros vadászházat 2002-ben újjáépítették, a pince még eredeti” – árulta el Szabados Zsolt, a hotel első embere. A földszintes épületre – hogy több vendéget tudjanak elszállásolni – még egy szintet húztak, és a megnövekedett igények miatt egy panzióval bővítették a szálláshelyet. Szarvasbőgéstől február végéig a vadászok szállják meg a házat, többségük már egy évvel előre lefoglalja a szobáját – közel kétharmaduk külföldi. „Elsősorban a lőélmény hozza ide a vendégeket, főként a muflonok vonzzák őket” – mondta, ugyanakkor az asztali örömök is fontosak a vendégek számára. Konyhai virtuozitásukról tanúskodnak a főzőversenyekről elhozott, a vitrinben sorjázó kupák. Nincs az a „vadas” rendezvény, ahol ne érnének el helyezést – mutatja a Soponyai Vadgasztronó­miai Fesztivál két egymást követő évében is elnyert fődíját.

Szent Imre-kápolnában mind több egyházi esküvőt, keresztelőt tartanak
Szent Imre-kápolnában mind több egyházi esküvőt, keresztelőt tartanak
A konyhai alapanyagok beszerzésénél a környékbeli forrásokra, helyi termelőkre, gazdákra támaszkodnak. Csesznekről hozzák a friss húst, s ott készíttetik egyedi ízvilágú grillkolbászukat, miközben a vadhús szinte minden időben a szakács rendelkezésére áll. Ahogyan mondja, hagyományos, magyaros konyhát visznek. Az idényételek – így például a közelgő szezonban a medvehagymás fogások – nagy szerepet játszanak az étlapon, de az egész évben kínált töltött káposztájuk is sokakat csábít, a német vadászok élnek-halnak érte. A szabadtéri összejövetelekhez kemence, grillező, füstölő áll rendelkezésükre. Cikkünkben Benis Dezső bá’ receptjei szerint készülő menüt ajánlunk.

A színpad és a kápolna 2013 óta szolgálja az esküvőket, rendezvények hangulatos helyszíne, nyaranként 8-10 pár választja házasságkötésükhöz a százfős rendezvénytermüket. „Olyan házaspár is tartotta már nálunk gyermeke keresztelőjét, akinek az esküvője is itt volt” – nyugtázta Szabados Zsolt.


Vadkacsaleves fizetto módon

Egy vadkacsával számolva 20 dekagramm fehérrépa, 30 dekagramm sárgarépa, egy közepes fej vöröshagyma, három gerezd fokhagyma, egy zöldpaprika, egy paradicsom és kevés zeller hozzáadásával húslevest főzünk. A betétje palacsintatésztából készül.

Fontos, hogy amikor a fűszerek és a zöldségek nélkül felforr a lé, lehabozzuk, s lassú tűzön, legalább négy-öt órán át főzzük. Időt kell ugyanis adni a kacsának, hogy „beépüljön” a lébe. „Ha tizenegykor fölteszem a vizet, s tizenkettőkor már tálalok, az nem leves, hanem melegvíz” – jegyezte meg a szakember.

Tálaláskor a kacsahúst, a zöldséget és a palacsintatésztát csíkokra vágjuk, s azt fölöntjük a lével.


Göngyölt szarvasszűz

A szétnyitott szarvasszűz mindkét oldalát sóval, borssal és köménnyel megszórjuk. A beletöltött ragut kacsamájjal, vöröshagymával, pritaminpaprikával – lehetőleg mindhárom színből, hogy szebb legyen a töltelék –, készítjük, majd a föltekert hús még egy baconköntöst is kap. Alufóliába tekerve sütjük, így nem esik szét, s az ízek is belül maradnak. Kihűlve szeleteljük.

A zöldborsmártáshoz bátran használhatjuk a kacsa alaplevet. Abban megpároljuk a zöldborsot vöröshagymával, s amikor megpuhult, főzőtejszínnel felöntjük. Őrölt borssal, szerecsendióval együtt besűrítjük.

Köretnek dödöllét készítünk. „Ne feledjük, a közeli Zirc mégiscsak a burgonya fellegvára” – magyarázta szakácsunk. A sós, borsos vízben főtt burgonyát összetörjük, lisztet teszünk hozzá – fél kiló krumplihoz 2-3 evőkanállal –, s a kanállal formázott adagokat hagyjuk kihűlni. Közben már pirul is a finomra vágott hagyma a serpenyőben, abban megforgatjuk a dödöllét. „Jobban szeretem a zsírt, mint az olajat”, hangsúlyozta Benis Dezső bá'. Tálaláskor a tányér aljára kerül a zöldborsmártás, rá a hússzeletek, mellé a dödölle. Így szépen kirajzolódik a göngyölt szarvas szerkezete.


Alsóperei túrófánk

Fél kilónyi túrót húsz dekagramm liszttel – kevés sóval, esetleg porcukorral – összekeverünk. „Egyesek liszttel, mások búzadarával készítik” – tette hozzá, majd kis időre pihentetjük. Bő, de nem túl forró olajban kell aranysárgára kisütni. Vaníliás porcukorral meghintve, áfonyalekvárral tálalva, nehéz megállni, hogy az egész tálat magunk elé húzzuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napirenden a szakma

Az EGERERDŐ Zrt. dolgozóinak fontos feladata az erdőművelés. Ám nem minden szakterület számára egyértelmű, mit is takar ez pontosan. Egy szakmával fűszerezett kiránduláson többek között ebbe a munkába is belekóstolhattak az érdeklődő kollégák.

Fotótábor erdőjáróknak

Az EGERERDŐ Zrt. amatőr fotós kollégáinak fotótábort szervezett. Az erdőkben csodálatos világ tárul elénk, ami sok kollégát, köztük számos erdészt inspirál a mindennapi fotózásra.

Lovas túrák a Pilisben, átadták a Pilis Ride úthálózatot

A Pilisi Parkerdőben ünnepélyes keretek között nyitották meg a Pilis Ride erdei lovas úthálózat első szakaszát, így a gyalogos és kerékpáros túrázás mellett már lóháton is kényelmesen bejárhatók a Visegrádi-hegység legszebb részei. A tulajdonosi támogatással zajló program részeként 4 nyári istállót építettek, és kijelöltek 56 kilométernyi erdei lovastúra-útvonalat is.

Bózsó Gyula: Erdei árnyjáték

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.

Vadkárt enyhítő vadászatokat szerveznek Somogy megyében

Mielőtt a kukorica kibújna, több társaság vadkár enyhítő vadászatot szervez. Így próbálják gyéríteni az állományt, ugyanis évről évre nagy gondot okoznak főként a vaddisznók a mezőgazdasági területeken. Továbbá a vadászok őrzik is a friss vetéseket.

Döntött az EU: illegálisan vágják a fát a Białowieża-erdőben

Az európai legfelsőbb bíróság döntése értelmében Lengyelország ikonikus Białowieża-erdejében illegálisan kezdték el kitermelni a faállományt. A harc azonban még közel sem ért véget. „Arról, hogy hogyan tovább, még csak most kezdődik a vita” nyilatkozta Przemek Chylarecki, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia ornitológusa.

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Belterületen is kilőhetik a vadakat Tatabányán

Komárom-Esztergom megyében egyre nagyobb problémát jelentenek a kertekbe betévedő vadak. Tatabányán vadkerítés építésére egyelőre nincs pénz, ezért a rendőrkapitányság engedélyt adott a vadak belterületen történő kilövésére. 

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

Versengés az erdőben

Pénteken rendezték meg a mátramindszenti iskolában a XXVI. Kaán Károly Természet és Környezetvédelmi verseny Nógrád megyei döntőjét. A versenyen 5-6. osztályos diákok vettek részt. A versenyzők közül a legjobb továbbjutott az országos versenyre is.