Back to top

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

Az első fákat a millecentenárium évében telepítette, hogy emléket állítson az 1956-ban Sopronból menekülni kényszerülő tanároknak és diákoknak, illetve a ’48-as szabadságharcos hősöknek.

A kárpótlásból visszakapott közel négyhektáros területen megvalósította múltidéző elképzelését. „Ez a kis terület kiemelkedik a löszös síkból” – mutatta, a leggyengébb minőségű földet kérte vissza, hogy erdőt telepítsen. Tizenhét féle fafaj volt a kiindulási alap, ami mára – a madaraknak köszönhetően – megkétszereződött. „A nyír a vidéken őshonosnak mondható” – jegyezte meg, az alléba 60-80 centiméteres tőtávolságra ültette, s bár az állomány túl sűrű, szinte mindegyik fa megmaradt. Fehérruhás koszorúslányok az ösvény két oldalán, életüket annak köszönhetik, hogy minden tavasszal nitrogén műtrágyát kapnak, mellé vasgálicot. A vékonyka talaj csak így tudja eltartani a nagy fatömeget.

Latin kereszt nyírből

A déli oldalt a ’48-as szabadságharcosok emlékére ültette. Sokat dilemmázott, miként is válassza el a ’48-as és az ’56-os emlékerdőt egymástól. Barátja, Szikra László ötletére ültetett nyírfákból nagy latin keresztet, ezek az egyedek gyorsan az állomány fölé nőnek. Elválasztja, ugyanakkor egyben is tartja a két erdőfoltot, s tanúja a két nemzeti tragédiának. „Nem faanyagtermelő területben, hanem emlékerdőben gondolkodtam” – s mutatja, a klímaváltozás miként követhető nyomon a területen. A törökmogyoró – aminek magját Hévízről hozta – mindenhol a többi fa fölé magasodott. Ugyan nehezen indult, a vadak nagyon „törték”, mára viszont kinőtt a foguk alól. Minden fafajnak története van. A fekete dió adja a tömeget, amit hazánkban elsőként az egri püspökség területén ültettek. Értékes fafaj. Az oszlopos tölgyhöz a makkot szintén Hévízről gyűjtötték, s az aradi vértanúk emlékére ültették helyi óvodások. Lelkesen dolgoztak, kis szülői segítséggel.

Az erdőcskét a madarak is hamar magukénak érezték és birtokba vették. A szarkafészeknek teteje van, de vadkörte fára építette házát az egerészölyv is. Az őshonos vadkörte nemcsak táplálékot, hanem menedéket is nyújt a tollas vendégeknek, többségük ezek lombjába rakja a fészkét. Minap fenyőrigó-csapat ült ki az ágakra. „Egy cinkecsalád egy hektárnyi erdőt megóv a rovaroktól” – hangsúlyozta a szakember, csak az a kár, hogy nincsen elég fészkelőhelyük, hiányoznak az öreg, odvas fák. Az emlékerdő madarak által szívesen látogatott fája a vadcseresznye is, s számtalan cserje teszi biztonságos búvóhellyé. Séta közben Beliczay István lemutat a friss földkupacra: „Jó idő lesz, túr a vakond, ezek az állatok tévedhetetlenül megérzik a légnyomás változását”.

A két szürkenyár, a mogyorók, a hársak ugyancsak bevándorlók, mint a japán birs, s a többi cserje. „Muszáj műtrágyáznom, annyira gyenge a terület” – nézett körbe az erdész, aki szinte a gyerekeiként kezeli a fákat, a bokrokat, sokat tesz azért, hogy megmaradjon a növényzet. Maga gyűjtötte a magokat, termelte a csemetéket, közvetlen „viszonya van” a fákkal.

Ciklámen a kopjafán

Mint felkiáltójel, kopjafa nyújtózik a kereszt közepén. 1848–49 – A hazáért!, 1956 – A szabadságért!, 1956 – A megmaradásért! – olvasható a felirat az emlékmű talapzatán. Rajta két lovassági kard kifaragva, másik oldalon Kanadát, az új hazát szimbolizáló juharlevél. „A tengerentúlra szakadtak mondták, nem elmenni volt kockázatos, hanem itthon maradni” – emlékezett Beliczay István. A soproni erdőmérnöki kar 1956-os történetét idehaza valószínűleg kevesebben ismerik, mint Kanadában, ahová a magyar szabadságharc leverését követően emigrált közel félezer hallgató és oktató. Ötödéves erdőmérnök hallgatóként Beliczay István maga is részese volt a soproni történéseknek, azonban végül nem indult el az ismeretlenbe, idehaza fejezte be a tanulmányait.

A Lővérekben őshonos cikláment is belefaragták a kopjafába, egy hiányzó nemzedékre hívja fel a figyelmet, de az erdőcske szélén álló fák ugyancsak az itthonmaradottakra emlékeztetnek.

„A földméréstant és az erdőgazdálkodás tervezését a gyakorlatban szerettem volna elsajátítani” – idézte fel a szakember, hogy az egyetem elvégzése után Miskolcon, az erdőrendezésen kezdett dolgozni. Azt követően Szegeden az erdészeti technikumban tanított, majd elcsábította az erdőgazdálkodás, s végül a Kelebiai Erdészet vezetőjeként érte a nyugdíj. Professzora szavai ma is élénken élnek benne: ahová kikerülnek, a szakma mellett segíteni kell a helyben élőket. Mivel számára a régi térképek is másként szólnak, amatőr régésszé vált, s kutatta a szarmaták itteni megjelenését. Büszkén mutat az onnan három kilométernyire fekvő szarmata földvár felé, amelynek makettje az emlékerdő szerves része. Miközben sétálunk, egy lyukra bökve közbevetette: „a róka a legjobb talajtanos, ismeri a homokot, tudja, hol képes a legmélyebbre ásni”.

Folyamatosan kutat

Az erdészember az utolsó polihisztor, Beliczay Isván évtizedek tapasztalatával a háta mögött is úgy tartja, hogy a Soproni Egyetem Európa egyik legjobb iskolája. Pista bácsi nem csak művelte a szakmáját, régészeti kutatásokat végzett, de a jód élettani szerepére is igyekezett felhívni a figyelmet. Ehhez sok orvosi cikket tanulmányozott, és atomfizikus fia révén is kapott inspirációt. „Jód nélkül nem lenne homo sapiens sem” – hangsúlyozta az elem életünkben betöltött fontos szerepét. A tengerparti népeknél ennek kisebb a jelentősége, míg a kontinensek belsejében élők táplálkozása jódszegény. Ha a pajzsmirigy telített jóddal, az emberi szervezet ellenállóbbá válik például a radioaktív sugárzással szemben. Több növényt is megvizsgáltak, magas jódtartalma révén a dió, a csicsóka került ki győztesen, fogyasztásukkal megelőzhető a hiánybetegség.

Pista bácsi nyugdíjasként is aktív, sőt már az általa létesített emlékerdő fejlesztésén gondolkodik. Mint mesélte, legnagyobb örömére fiatalok is fölkeresik, és annak révén is ismerkednek a hazaszeretettel és a történelemmel.

Beliczay István több évtizedes, magas szintű erdészeti szakmai munkája, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolását szolgáló tevékenysége elismeréseként, 2017. március 14-én a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.

Visszavonták az országos tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Így csökkenthetik a városban élők a stresszhormonokat

Egy amerikai kutatás szerint a városban élőknek elég mindössze napi húsz percet a szabadban tölteniük. Ezzel jelentősen csökkenthetik a stresszhormon szintjüket.

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

Zöld egyenruhások és civilek összefogása két nemes ügy érdekében

Április 9-én zsúfolásig telt az EGERERDŐ Zrt. tárgyalója, beteg embertársaink segítése érdekében. Immáron negyedik évben rendezte meg az erdőgazdaság a tavaszi véradónapot, melyre a helyi Egri Erdészettől egészen a legtávolabb eső Bátonyterenyei Erdészetig, az összes egységünktől érkeztek segítő kezek.

Erdőt – erdészt az iskolába!

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból hirdette meg az „Erdőt – erdészt az iskolába!” elnevezésű programot, amelyben az erdei iskola munkatársai rendhagyó tanórákat tartanak az iskolákban az erdő élővilágáról.