0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nyomonkövethetőség a teljes ellátási láncon 1 dollárból

Az élelmiszer-hamisítás évi 55 milliárd dolláros kárt okoz világszerte és több, mint 70 millió ember kerül kórházba miatta. A legújabb nyomonkövetési rendszerek erre a problémára kínálnak megoldást – egy magyar fejlesztésnek hála, megfizethető áron. Az Élelmiszeronline Csendes Dániellel, a Rhyno Technologies LTD ügyvezetőjével, a TE-FOOD projekt csapattagjával beszélgetett.

Ha élelmiszer-biztonságról beszélünk, akkor mindenki egy elvont, tőle távoli fogalomra gondol – magyarázta Csendes Dániel. – Márpedig ez mindannyiunkat érint. Szerte a világban rendszeresek az élelmiszerek okozta kórházi esetek; sokkoló a szám, de évente 400 ezer ember hal meg ételmérgezésben, és 70 millió ember kerül kórházba. A TE-FOOD elsődleges társadalmi célja, hogy ezt a számot redukálja, minimalizálja. Másodlagos társadalmi célként pedig az ellátási lánc felépítésében rejlő költségegyenlőtlenségek kiküszöbölését tűztük ki

A gyakorlati alkalmazás rámutatott-e egyéb előnyökre is?

Lakossági szinten megbízhatóan informál és azonnal bizalmat épít, társadalmi vonalon segít kifehéríteni a gazdaságot, üzleti szinten pedig visszaszorítja a csalásokat. Jóllehet nem hatóság, mégis eredendően elkezdte megtisztítani a visszaélésektől a piacot, s ennek nyomon kísérésében a hatóságok és a kormány is partner. Kevesen tudják, de az élelmiszer-hamisítás jelensége évi 55 milliárd dolláros kárt okoz világszerte. Amióta Vietnamban bevezettük, 2016 decemberében, több mint 20 felelős került börtönbe élelmiszerrel való csalás, visszaélés miatt, illetve bezárattak egy jelentős vágóhidat minden egyéb hozzá vezető szállal együtt.

A TE-FOOD rendszerével egy disznó utánkövetési költsége a teljes életútján kevesebb mint egy dollár. Ráadásul minden résztvevő számára egyszerű és meghamisíthatatlan információkat nyújt. Én mint vásárló bemegyek az áruházba, a saját telefonommal, a TE-FOOD mobil appot használva meg tudok nézni minden információt az adott állatról, mikor mit evett, volt-e beteg, kapott-e antibiotikumot, hogyan tartották, melyik farmról jött, mi történt vele, amíg eljutott az asztalomra. Ez a vásárlók számára is előny, és az ellátórendszer tagjainak is az, hiszen hiteles, nyilvános, őszinte információkkal szolgálhatnak. Ilyen nyitott, és az ellátási láncot, fogyasztókat, hatóságokat is egyesítő rendszer nem csak Európában nincs, de a világon is csak Japánban.

Az állat élete és a rakomány útja egyformán nyomon követhető?

Különböző típusoknál, rákoknál, halaknál nyilvánvalóan máshogy néz ki az adott üzleti logika, az imént példaként azért ragadtam ki épp a sertéseket, mert kidolgozni a nyomon követhetőségét egy elég komplex, 2015 óta tartó fejlesztést igénylő folyamat volt. Egyes fizikai azonosítók a disznó lábára kerülnek, mások mondjuk egy teherautóra – rengeteg szűrőt kell beépíteni, hogy kiskapuk nélkül ellenőrizhető legyen a rakomány és az állatok teljes útja.

Mi szükség van ehhez a blockchainre?

Erre egy nálam sokkal okosabb fiatalember Vitalik Buterin (az etherium alapítója) adta meg a választ. Ő pontosan az élelmiszeripari vagy gyógyszeripari fejlesztést hozta fel tökéletes példának a blockchainre.

Ennek a kulcspontja az, hogy az információt megmásíthatatlanná teszi. Hiszen miért bíznánk meg egy harmadik fél állításában, amikor ott van a blockchain, amely hiteles információt tud tárolni.

A másik tény, amihez kell a BC technológia, hogy ezeknek az információknak publikusnak kell lenniük. Nekem, önöknek, mindenkinek joga van tudni, hogy mit eszik! Ezeknek az információknak elérhetőknek kell lenniük.

Forrás: elelmiszer.hu