Back to top

Eggyel kevesebb...

Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.

Sokunk számára jelentett origót a Mátrában a Nagyhalmaj-tisztáson álló öreg kocsánytalan tölgy. Minden évszakban szívesen felkerestük, számtalan képen rögzítettük. Becsültük a korát, mértük a kerületét.

Két-háromszáz év? Nehéz pontosan megmondani. Az 530 centiméteres törzskerület már egyértelműbb – ez ugyanis átlagosan 169 centiméteres átmérőt jelent.

A hazai famatuzsálemeket listázó www.dendromania.hu honlap szerint ezzel Heves megye 5-7. legvastagabb tölgye volt (ennél pontosabb „helyezést” az eltérő időpontú mérések miatt nemigen lehet mondani).

Ha külföldi vendég érkezett, szinte kötelező programként megnéztük az „Öreget”, már csak azért is, hogy büszkélkedjünk vele. Az Országos Erdészeti Egyesület 2003. évi vándorgyűlésén a terepi programok keretében egyszerre több száz erdész tette tiszteletét nála. Ennek emlékét emlékkő is őrzi.

Hittük, hogy talán még a gyermekeinket is túléli. Nem így lett. A tavaly április végi hóvihar elbánt vele. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy robusztus törzsében hatalmas korhadt üreg tátongott. A sebezhetetlenség mítosza hamar elillant. Gyakran van ez így nálunk, embereknél is. De van élet a halál után is, mégpedig nem is csak a fényképeken és az emlékezők emlékei révén. Ha valamire igaz ez kijelentés, hát egy kidőlt tölgyóriásra feltétlenül. Eredeti helyén visszahagyott törzse és vastag ágai, hosszú évtizedekig szolgálnak majd táplálékként és búvóhelyként gombáknak, rovaroknak, pókoknak, kétéltűeknek.

Az öreg tölgy – ahogy hosszú élete során mindig – halálában is az erdők nyüzsgő fajgazdagságát szolgálja egészen addig, amíg a talajjal nem válik egyenlővé.

Ráadásul a kettéhasadt törzsdarabok maradványai mellett új lehetőség nyílt utódainak. Közülük nő majd a nagyhalmaji öreg tölgy utódja.

Leginkább rajtunk, mai erdészeken múlik, hogy 100-200 év múlva is lesznek-e olyan hatalmas tölgyek, bükkök, juharok, hársak, amelyek közelében utódaink elmélkedhetnek majd életről, múltról, ősökről, fákról, természetről. Ennek tudatában végezzük mindennapi munkánkat.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Münchenben a Mátraparkett

2019. január 14-19 között megrendezésre kerül Közép-Európa egyik legjelentősebb Építkezési – Építészeti Kiállítása, a BAU 2019 München, melyen több, mint 200 ezer négyzetméteren várják az érdeklődőket.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.