Back to top

Eggyel kevesebb...

Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.

Sokunk számára jelentett origót a Mátrában a Nagyhalmaj-tisztáson álló öreg kocsánytalan tölgy. Minden évszakban szívesen felkerestük, számtalan képen rögzítettük. Becsültük a korát, mértük a kerületét.

Két-háromszáz év? Nehéz pontosan megmondani. Az 530 centiméteres törzskerület már egyértelműbb – ez ugyanis átlagosan 169 centiméteres átmérőt jelent.

A hazai famatuzsálemeket listázó www.dendromania.hu honlap szerint ezzel Heves megye 5-7. legvastagabb tölgye volt (ennél pontosabb „helyezést” az eltérő időpontú mérések miatt nemigen lehet mondani).

Ha külföldi vendég érkezett, szinte kötelező programként megnéztük az „Öreget”, már csak azért is, hogy büszkélkedjünk vele. Az Országos Erdészeti Egyesület 2003. évi vándorgyűlésén a terepi programok keretében egyszerre több száz erdész tette tiszteletét nála. Ennek emlékét emlékkő is őrzi.

Hittük, hogy talán még a gyermekeinket is túléli. Nem így lett. A tavaly április végi hóvihar elbánt vele. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy robusztus törzsében hatalmas korhadt üreg tátongott. A sebezhetetlenség mítosza hamar elillant. Gyakran van ez így nálunk, embereknél is. De van élet a halál után is, mégpedig nem is csak a fényképeken és az emlékezők emlékei révén. Ha valamire igaz ez kijelentés, hát egy kidőlt tölgyóriásra feltétlenül. Eredeti helyén visszahagyott törzse és vastag ágai, hosszú évtizedekig szolgálnak majd táplálékként és búvóhelyként gombáknak, rovaroknak, pókoknak, kétéltűeknek.

Az öreg tölgy – ahogy hosszú élete során mindig – halálában is az erdők nyüzsgő fajgazdagságát szolgálja egészen addig, amíg a talajjal nem válik egyenlővé.

Ráadásul a kettéhasadt törzsdarabok maradványai mellett új lehetőség nyílt utódainak. Közülük nő majd a nagyhalmaji öreg tölgy utódja.

Leginkább rajtunk, mai erdészeken múlik, hogy 100-200 év múlva is lesznek-e olyan hatalmas tölgyek, bükkök, juharok, hársak, amelyek közelében utódaink elmélkedhetnek majd életről, múltról, ősökről, fákról, természetről. Ennek tudatában végezzük mindennapi munkánkat.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közös érték, közös felelősség

Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Jön a jó idő: irány az erdő!

A hosszú hétvégén szép őszi időben várnak mindenkit az erdőbe, ahol a színes falevelek csodálatos látványt nyújtanak. Az időjósok szerint napsütésre és kisebb esőre is lehet számítani, a hőmérő higanyszála meghaladja a 15 fokot. Kicsik és nagyok, túrázásra fel, irány az erdő!

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.