Back to top

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Az elsődleges jelző mutatja, hogy a legtöbb erdő több szerepet is betölt egyszerre. Teret ad egy fejlett, szárazföldi életközösségnek, számos természeti érték élőhelye, rekreációs lehetőséget kínál az embereknek és anyagi javakat is biztosít. Fontos ezért, hogy ezeket a rendeltetéseket minden egyes erdőrészlet esetében rangsoroljuk. A betöltött szerep megállapításakor a hatóság figyelembe veszi az erdőgazda véleményét; ugyanakkor több erdő sorsa „eleve elrendeltetett”. Ilyenek a védett területen álló erdők, ezek elsődleges funkciója természetvédelmi, a katonai célokat szolgáló objektumok környezetének erdei pedig csakis honvédelmiek lehetnek. Ezek alapján talán nem véletlen, hogy a meredek, sekély talajú, eróziónak kitett területek erdei talajvédelmiek, vízbázisok környezetében viszont vízvédelmi rendeltetésűek.

A közjóléti elsődleges rendeltetés leggyakoribb formája a parkerdő. Ebben biztosan jóval több, a kikapcsolódást könnyítő közjóléti berendezést – kilátót, pihenőhelyet, esőbeállót, tűzrakó helyet – találunk (például a fölső képen), mint a kevésbé látogatott, településektől távoli erdőkben.

Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetés nem zárja ki a gazdálkodás lehetőségét, de korlátozza – hogy hogyan és mennyire, azt az elsődleges cél és a helyi viszonyok döntik el.

A magyar erdők többsége elsődlegesen gazdasági rendeltetésű. Gondolhatnánk, hogy az erdőgazdának ezekben korlátlan mozgástere van – ez azonban nincs így. Még a magántulajdonú erdőknek is szolgálnia kell a közérdeket, vagyis az erdő – legyen az bárkinek a birtokában – korlátozott jogokkal bíró tulajdon. A beavatkozások mikéntjét és mértékét szakmai elvek alapján határozzák meg, összefüggésben az elsődleges rendeltetéssel.

A mindennapok kompromisszumai…

Az elsődleges rendeltetések érdekei ellentétesek. A természetvédelem és a közjólét egymással és a gazdálkodással is nehezen összeegyeztethető. Az erdőgazda fontos feladata, hogy napi szinten keressen elfogadható megoldást a célok együttes érvényesülése érdekében. Ez a szakmai ismeretek és tapasztalatok mellett a toleranciát és az együttműködés készségét is feltételezi. Csak így lehet ugyanaz az erdő élőhelye a természeti értéknek, élményhelye az erdő látogatójának és munkahelye az erdészeti dolgozónak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Több, mint egymillió hektár erdő lett a lángok martaléka

A megelőzést célzó fokozott intézkedésekre van szükség az erdőtüzek növekvő kockázatának visszaszorításához - jelentette ki az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló, 2017-es eseteket rögzítő jelentésében az Európai Bizottság csütörtökön.

Geocaching verseny az erdőkben

Az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő együttműködésében elindult az ország eddigi legnagyobb tematikus geocaching versenye, 76 darab geoláda kihelyezésével. A verseny célja az erdőgazdaságok szakmai és turisztikai tevékenységének népszerűsítése, magyar erdeink élővilágának bemutatása, valamint a természetjárás ösztönzése.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.