Amerika legkisebb testű ragadozó madaráról a Journal of Applied Ecology lapban jelent meg a cikk, amelyet a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) támogatott. Ez az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogyan érhetnének el a gyümölcstermesztéssel foglalkozó államok gazdasági növekedést, illetve keletkezhetne több munka az őshonos ragadozónak köszönhetően.
A tarka vércse (Falco sparverius) a mi vércséink távoli rokona, Amerikában Alaszkától egészen Dél-Amerika legdélebbi pontjáig előfordul. Főleg rovarokkal, emlősökkel és gyümölcsevő madarakkal táplálkoznak. A termesztők könnyen magukhoz csalogathatják a ragadozókat költőládák kihelyezésével, ezzel pedig kontroll alatt tarthatják a kártevőket. Catherine Lindell, a Michigan Állami Egyetem (Michigan State University, MSU) biológusa és a tanulmány felügyelője szerint már a vércsék jelenléte is csökkenti a kártevők mennyiségét.
A tarka vércsék jelenléte a gyümölcsösökben jelentősen csökkentik a gyümölcsfogyasztó madarak számát – mondta a tudós. „Ez nem csak mikro-ökonómiai növekedést eredményez azáltal, hogy pozitív hatása van a termelőre, de számolni lehet makro-ökonómiai növekedéssel is, ami végső soron az állam gazdaságát is befolyásolja.”
Lindell és csapata kiszámolta a vércse költőládák készítésénél jelentkező befektetés és a nyereség aranyát is.
A modelljüket regionálisan kiterjesztették, és eszerint, mivel a gyümölcsevő madarak kártételével nem kell számolni, a megnövekedett cseresznye termelés 46-50 új állást generál – ez pedig jelentősen hozzájárul Michigan gazdaságához.
A Nemzeti Tudományos Alap Kapcsolt Természetes és Humán Rendszerek Dinamikája program vezetője, Betsy Von Holle szerint:
Ez a stratégia azonban nem csak a michigani cseresznyetermelőket érinti. A vércsék segítségével bármilyen gyümölcstermelő növelheti a termelését. Nemcsak költséghatékony ökoszisztéma szolgáltatás, de lektorált kutatás is igazolja a módszer gazdasági hasznát. A költőládák építése azonban nem mindig garantálja a vércsék megtelepedését – mondta el Megan Shave, az MSU végzős integrált biológus szakos hallgatója, és a tanulmány írója.
„A költőládák foglaltságának aránya kétségtelenül változó” mondta „Azonban a felállítási és a karbantartási költsége ezeknek a ládáknak elenyésző, és még ha alacsony is a foglaltsági arány, a vércsék aktivitását a mezőgazdasági területek felé irányítja, ahol elriasztják a kártevőnek számító madarakat.”
Ugyan a madarak a vércsék étrendjének csupán 2 százalékát alkotják, a jelenlétük is elég ahhoz, hogy csökkenjen a kártevők száma a gyümölcsösökben.
Ezek a fejlesztések egy új lehetőséget adnak a termelők számára, hogy a hagyományos növényvédőszerek helyett fenntarthatóbb megoldásokkal kezeljék a gyümölcsöseiket.
Egy korábbi tanulmányban Lindell és csapata már rámutatott, hogy a madarak – de még a denevérek is – milyen nagy hatással vannak a régió gazdaságára.
Hasonló megoldások Magyarországon is vannak, például a szántóföldeken kihelyezett T-fák. Ezek nem a ragadozók fészkelését, hanem a vadászatát segítik elő. A madarak a T-fán ülve figyelik ki a prédájukat – általában rágcsálókat – ezzel pedig csökkentik a kártevők számát.
youtube://v/xTX_rJzS1YE