A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött Akasztón. Az ünnepi eseménynek az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda biztosított megfelelő hátteret.
A szakember hozzátette, a haltermelés korszerüsítésén túl fontos a halfeldolgozás bővítése, ezt várja el a szakmától a piac is. Ezen túlmenően kiemelten figyelni kell az ágazat versenyképességére, miként lehet még hatékonyabban élni a lehetőségeinkkel. Ehhez a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében 16 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésére. A NAK elnöke szerint a két szervezet között kötött együttműködési megállapodás várhatóan még nagyobb lendületet ad a hazai halászatnak, ami a halfogyasztásban is meg fog nyilvánulni.
„Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat.
Miután komoly beszállítói lettünk az uniónak, az áfacsökkentés ellenére jellemzően emelkedtek a halárak, ami tóparton kilónként legalább száz forintnyi pluszt jelent.
A most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, a megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra – technológiai fejlesztések, tóépítések és rekonstrukciók, gépbeszerzések – nyílik lehetőség, amelyek szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. A feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.
Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés – amely 17 telepet jelent – mintegy 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.
Magyarországon mintegy 26,5 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel. A 6-8 darab, ezer hektárnál nagyobb vízfelülettel rendelkező cég a meghatározó az ágazatban. A szakember kiemelte, az ágazat munkaerő hiánnyal küzd, halászati idénymunkára nem találni megfelelő embert. Ugyanakkor a vízszolgáltatási díj mértékéről sincsen országosan egységes koncepció, más összeget fizetnek a domvidéki völgyzáró gátas létesítménnyel rendelkezők, mint a síkvidéki körgátas termelők.