0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A magyar halgazdálkodás víg napjai

A hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Az élőhal és a halhús idén januártól kedvező, 5 százalékos áfakörbe tartozik, ennek révén a feketegazdaság tisztulása és a fogyasztás növekedése is prognosztizálható. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött Akasztón. Az ünnepi eseménynek az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda biztosított megfelelő hátteret.

„A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi évi 6-7 kilogrammos halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól” – fogalmazott Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor.

A szakember hozzátette, a haltermelés korszerüsítésén túl fontos a halfeldolgozás bővítése, ezt várja el a szakmától a piac is. Ezen túlmenően kiemelten figyelni kell az ágazat versenyképességére, miként lehet még hatékonyabban élni a lehetőségeinkkel. Ehhez a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében 16 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésére. A NAK elnöke szerint a két szervezet között kötött együttműködési megállapodás várhatóan még nagyobb lendületet ad a hazai halászatnak, ami a halfogyasztásban is meg fog nyilvánulni.

„Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat.

Reményeink szerint már az idei évben 10 százalékkal nő a halfogyasztás” – hangsúlyozta dr. Németh István, a MA-HAL elnöke.

Miután komoly beszállítói lettünk az uniónak, az áfacsökkentés ellenére jellemzően emelkedtek a halárak, ami tóparton kilónként legalább száz forintnyi pluszt jelent.

A most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, a megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra – technológiai fejlesztések, tóépítések és rekonstrukciók, gépbeszerzések – nyílik lehetőség, amelyek szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. A feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.

A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente közel 25 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú.

Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés – amely 17 telepet jelent – mintegy 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.

Magyarországon mintegy 26,5 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel. A 6-8 darab, ezer hektárnál nagyobb vízfelülettel rendelkező cég a meghatározó az ágazatban. A szakember kiemelte, az ágazat munkaerő hiánnyal küzd, halászati idénymunkára nem találni megfelelő embert. Ugyanakkor a vízszolgáltatási díj mértékéről sincsen országosan egységes koncepció, más összeget fizetnek a domvidéki völgyzáró gátas létesítménnyel rendelkezők, mint a síkvidéki körgátas termelők.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu