Back to top

Kisbetyárok a Bakonyban

A Bakonyerdő Zrt. az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás mellett már több mint tíz éve zászlajára tűzte a környezeti nevelést is, amelynek jegyében három erdészeti erdei iskolát is működtet. A vadregényes Bakonyban a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola várja látogatóit.

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, mely akkor is tudáshoz juttat, ha csendben és nyitott szemmel sétálsz benne.” /Madas László erdőmérnök/

Az erdő rovaraival ismerkedünk
Az erdő rovaraival ismerkedünk
Az erdei iskolai programok során a gyerekek közelebb kerülnek a természethez, annak minden alkotójához, és érzékenyebbé válnak a természet apró jelenségeire. Erdei környezetben a közvetlen érzékelés és az érzelmek dominálnak. A személyes tapasztalatok, élmények által megszerzett ismeretek kedvezően befolyásolják az iskolába látogatók természeti környezetről alkotott képét. Azt is megtanulják, hogy a természet megóvása, a tudatos odafigyelés mindnyájunknak feladata. Olyan oktatási intézmény működtetése és folyamatos fejlesztése a célunk, amely segíti a tanuló ifjúság természetközpontú tudatformálását.

A Bakonybéli Erdészet területén működő Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola 2012 májusában nyitotta meg kapuit Veszprém megyében, a Magas-Bakony lábánál fekvő Ugod-Huszárokelőpusztán.

Az erdőgazdálkodásról mesél Firtl László kerületvezető erdész
Az erdőgazdálkodásról mesél Firtl László kerületvezető erdész
A településen évtizedekkel ezelőtt fűrészüzem, fogatudvar, kovácsműhely működött, az épületeket erdészek, vadászok lakták, és kisvonat megállóval is rendelkezett. A nyüzsgő kis település mára elcsendesedett. Az erdei iskola épülete átmenetileg Egyetemi Kutató Házként működött, napjainkban pedig – az erdei iskolás csoportokon kívül – az ide látogató természetkedvelőket, turistákat, családokat és baráti társaságokat is várja. Az épületben egy társalgó, egy melegítő konyha, valamint hét szoba kapott helyet. A két négyágyas, három ötágyas, egy hat-, illetve egy nyolcágyas, külön fürdővel ellátott szoba összesen 37 fő elszállásolására alkalmas. A cserépkályhákkal megoldott fűtésnek köszönhetően egész évben nyitva tartunk.

A négy hektáron elterülő, gondozott parkban található az étkeztetést biztosító konyha, a programok egy részének helyszínéül szolgáló, kemencével ellátott fedett foglalkoztató, valamint egy játszótér. Az erdei iskola szomszédságában áll Huszárokelőpusztai Vadászházunk, valamint a kis Emlékház, amely a híres magyar vadász és író, gróf Széchenyi Zsigmond itt töltött éveinek állít emléket hagyatéki tárgyak, képes és írásos dokumentációk bemutatásával.

A Hubertlaki-tó környezete egész évben gyönyörű
A Hubertlaki-tó környezete egész évben gyönyörű
A parkból indul a Hubertlaki tanösvény, nyolc kilométeres útvonalán sok információt és érdekességet tudhatunk meg a környék élővilágáról, az erdészek munkájáról, az erdőgazdálkodásról, valamint a természetes és épített környezetünkről. A tanösvény legtávolabbi pontján elterülő Hubertlaki-tó az év bármely szakában gyönyörű látványt nyújt.

Az erdei iskolába érkező csoportoknak gazdag környezeti nevelési programot kínálunk, főként erdészeti, természet- és környezetismereti (Hubertlaki Erdei Tanösvény, Növényismereti túrák, Vadmegfigyelés vadlesen, Vadászkutyák nyomában – bemutató és nyomkeresés), továbbá biológiai (Te is lehetsz Madarász!, Ciripelő, Tudományos pancsolás, Fűben, fában orvosság) témában. Az erdészeti és természetismereti programokat kerületvezető erdészek, erdőmérnökök, illetve erdőpedagógiai szakmérnökök szervezik és vezetik, továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvezetői is közreműködnek. Kézműves és kiegészítő foglalkozásokat (bőrözés, nemezelés, könyvkötés, kosárfonás, kenyérsütés, íjászat stb.) is ajánlunk, gyakran környékbeli kismesterek bevonásával.

A szabadság élménye
A szabadság élménye

Napjainkban az iskoláskorú gyerekek figyelmének javarészét lekötik a virtuális világ eszközei. Programjaink során célunk, hogy a személyes megtapasztalás, az érzékelés, az együttműködés, ezáltal a képességek és készségek erősítése, fejlesztése révén a hozzánk érkező diákok maguk döbbenjenek rá az őket körülvevő világ apró részleteire. Élményekkel, tapasztalatokkal, új ismeretekkel gazdagodjanak.

Erdei iskolánk az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével rendelkezik. Lelkes, elszánt emberekből álló oktatógárdánk vallja, hogy őszinte szívvel több ismeretet lehet átadni.

Látogasson el hozzánk, ismerje meg a Magas-Bakonyt, és benne a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskolát!

Érdeklődés, jelentkezés:

Bakonyerdő Zrt.
Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola
Telefon: +36 (30) 596-3140
E-mail: kisbetyar@bakonyerdo.hu

Csiszár Adrienn
erdei iskola vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

Vajda Bertalan: Teliholdnál

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.

A párizsi klímamegállapodás alapján erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet.

Az év gombája a bronzos vargánya lett

Hagyománnyá vált, hogy a különböző szakmai szervezetek minden évben megválasztják a maguk szakterületén belül az adott év élőlényét. Így létezik az év madara, emlőse, rovara, fája, kétéltűje, hala, mint ahogy megválasztják az év gombáját is, ami ezúttal a bronzos vargánya lett.

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Újabb kilátó, erdei iskola és pálos emlékhely is épül az Ipoly Erdőnél

Az erdészeti részvénytársaság épp olyan fontosnak tartja a nyitott erdők megvalósításának lehetőségét, mint a tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztérium, ezért 2019-ben is folytatódnak a fejlesztések a kezelésében lévő területeken. A társaság tavalyi legnagyobb beruházásaként elkészült Királyréti Fogadóközpont ettől az évtől a Királyréti hely- és erdei gazdálkodástörténeti bemutató helyszíne lesz.

A klímaváltozás nyertese: magyar kikerics

A legkorábbi, és egyben legkésőbben virágzó növényünk. Hogy ez hogyan lehet? A válasz nagyon egyszerű: a magyar kikerics átlagos időjárási körülmények között januárban és februárban virágzik, de enyhe teleken már decemberben kibontja szirmait.