Hírek

A megfelelő vadgazdálkodás segít egyensúlyban tartani a vadállományt

A szabályozott és felügyelt vadgazdálkodás segít megfelelő szinten tartani a vadpopulációt, még az olyan ritka fajoknál is, mint az alpesi kőszáli kecske. A kutatók Svájcban az elmúlt 40 év vadászati adatait vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Az alpesi kőszáli kecske egyszer már kihalt, de mára a svájci természetvédelem egyik legnagyobb sikertörténete. Hosszú életkora (átlagosan 17 év) és relatív lassú szaporodása miatt a vadászatát Svájcban szigorúan szabályozzák. Graubündenben, ahol Svájc kőszáli kecske-állományának 40 százaléka él, minden vadász egy nőstény és egy hím állatot hozhat terítékre egy bizonyos korcsoportból, 10 évente. Ha egy vadász megszegi ezeket az előírásokat, például egy idősebb állatot ejt el (mert annak nagyobb a trófeája), akkor súlyos bírságot kell fizetnie, és a trófeát elkobozzák a hatóságok.

A vizsgálatot végző nemzetközi kutatócsoportot a Cambridge-i Egyetem, a Svájci Szövetségi Erdészeti Intézet (Swiss Federal Institute for Forest) és a Hó és Tájkép Kutatóintézet (Snow and Landscape Research, WSL) vezette. A kutatók a svájci Graubünden tartományban elejtett alpesi kőszáli kecskék trófeáinak méretét vizsgálták. 8000 kecske adatait vetették össze, melyeket 1978 és 2013 között ejtettek el, hogy kiderüljön, változott-e a szarv növekedése vagy a testtömeg az elmúlt 40 évben.

A vadászatnak szelektív hatása lehet, ha bizonyos tulajdonságokat részesítenek előnyben a vadászok, ez pedig evolúciós szempontból nem kívánatos.

Ebben a tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a hosszabb szarvú kőszáli kecskék vadászata hogyan hat az egész populációban a szarv-hossz változására.

Az eredmény alapján még az ilyen szigorúan szabályozott környezetben sem tudják befolyásolni azt, hogy ne a nagyobb trófeájú egyedeket lőjék ki a vadászok. Ennek ellenére nem találtak változásokat a Graubündenben élő hím illetve nőstény kecskék szarv-hosszában. A magyarázat az lehet erre, hogy a tervszerű vadgazdálkodás keretében olyan kis mennyiségű állatot távolítanak el a populációból, melynek nincsenek evolúciós hatásai.

„A természetvédelemnek és a vadgazdálkodásnak is jó hír, hogy az elmúlt 40 évben nem csökkent a graubündeni kőszáli kecskék szarvának mérete, és az átlagos testsúlyuk is stabil”

– nyilatkozta a tanulmány elsődleges szerzője, Ulf Büntgen a cambrdige-i Geográfiai Hivatalból.

A vadászok választását általában a kor, a nem, a hús minősége, illetve a trófea értéke befolyásolja. A vadászati hatóságok pedig igyekeznek a csordák méretét olyan szinten tartani, amit még a környező erdők el tudnak látni élelemmel télen is. Ezek az érdekek ugyan nem teljesen egyeznek, mégis fontos kijelenteni, hogy vadbiológiai szempontból a vadászat hosszú távon nem hat negatívan a vadonélő kőszáli kecske állományra.

 

Forrás: phys.org