Back to top

Selmeci diákhagyományok: a balek-Firma kapcsolat

A. J. Krickel osztrák utazó Selmecen tett látogatása után 1831-ben a következőket írta: „…az akademikusok különös öltözéke, ezeknek joviális és sok sajátossággal átszőtt életmódja meglepi és elbódítja az érkező utast. … Ha diákéletet – a szó legszorosabb értelmében – látni akarsz, gyere ide!”

Ennek a sajátos diákéletnek az egyik legfontosabb eleme a bensőséges balek-Firma kapcsolat, melynek lényegét a selmeci diákhagyományokat bemutató sorozatunk harmadik fejezeteként ismertetjük.

Az emberi közösségek természetes velejárója, hogy az idősebbek segítik a fiatalabbakat, átadják tapasztalataikat. Sorozatunk első fejezetében már említettük, hogy a diákhagyományok gyökerei a céhszokásokban keresendők. A céhek felépítésére alá-fölérendeltségi viszony volt jellemző, a céhlegény végezte az egyszerűbb munkát, kiszolgálta mesterét, miközben tőle szakmai ismereteket kapott, emberséget tanult, s idővel aztán ő is mesterré vált. Ennek hasonlóságát fedezhetjük fel a balek-Firma kapcsolatban is.

Gyökerek

A selmeci akadémiára beiratkozott diákok hirtelen a sor végén találták magukat, holott nem is olyan régen a középiskola legidősebb és kissé elbizakodott tanulói voltak. A szülői háztól való elszakadás, az új környezet, a tanulmányok teljesíthetőségétől való félelem, no meg az egyenruhákban pózoló és különös magatartást mutató idősebb akadémisták elbizonytalanították őket.

Ezt természetesen átélték a már néhány éve Selmecen tanuló társaik is, éppen ezért igyekeztek segíteni beilleszkedésüket, jó tanácsokkal látták el őket, hogy könnyebben vehessék az akadályokat. Az idősebb akadémista sok esetben befogadta kammerjába (bérelt lakószobájába) az ifjút, aki kiszolgálta őt, viszonzásul aztán folyamatos támogatást, segítséget kapott.

Ez a sajátos alá-fölérendeltségi viszony aztán rendszerint barátsággá alakult, s egy egész életre szólt, egyediségét pedig a humor teremtette meg, amely beépült a selmeci diákhagyományokba.

A balek-Firma kapcsolatnak, ennek az emberformáló különös viszonynak a lényege, hogy származástól és anyagi helyzettől függetlenül minden balek rádöbbent, hogy olyan közösség tagja, amelyben mindenki egyforma, ahol egyedül a tehetséggel és a tudással szerezhet rangot, és ahol az „egy mindenkiért, mindenki egyért” alapelvnek maradéktalanul kell érvényesülnie.

A selmeci akadémián már az 1800-as évek első évtizedeiben létrejött az a rangsor, melynek nyomait még ma is megtaláljuk hagyományaink között. Az ifjabb és idősebb akadémista megkülönböztetésére született megnevezések egyben a társadalom többi tagjától való elkülönítésre is lehetőséget adtak. Ennek a sajátos rangsornak az elején a pogány áll, a beiratkozott, de a balekkeresztelésen még át nem esett akadémista. A diákhagyományokat illetően jogai még nincsenek, a Firmák látszólag tudomást sem vesznek róla, de mindenképpen segítik őt a balekká válás rögös útján.

Hierarchia

A keresztelésen már átesett diákot a 19. század közepéig fisch-nek (halnak) nevezték, utalva arra, hogy bután néz és némán tátong, mint a hal, maguk a Firmák sem értik, hogy mit akar. Később fuchs (róka) lett a keresztelt neve, amelynek az állathoz nincs köze, ugyanis a latin totumfac = mindenes, mindent megcsináló szó rövidült előbb a többes számú facs-ra, majd ez torzult a német róka = Fuchs szóra.

A fuchs klasszikus meghatározása a következő:

Vulpes seu vul­pecula est animal sine mente ac ratione, semper magnam tabaci vel cigarrarum quantitatem secum portat.

Azaz a róka vagy rókácska egy ész és értelem nélküli véglény, amely mindig nagy mennyiségű dohányt vagy cigarettát köteles magánál tartani. Később a fuchs megnevezést a hétköznapi életben is használt balek (vagy régiesen bulek) váltotta fel, amely mindig kis kezdőbetűvel írandó. Mai meghatározása szerint:

„A balek zöldfülű, sárgáscsőrű, poroshasú, ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firmák Karának kegyes támogatására szorul.”

A balek legfőbb feladata, hogy kövesse és figyelje Firmáját, akitől tanulhat, ügyelve arra, hogy mindig betartsa a balekok tízparancsolatát.

Az a balek, aki már a második évét tölti az intézményben és túl van az ún. stafétaátadón, kohlenbrennerré válik. (A német Kohlenbrenner magyarul szén­égetőt jelent. Azért adták e nevet, mert a selmeci akadémián másodévesen tanulták a szénégetés tudományát.) Annak idején a Firmák a kohlenbrennerekre bízták a balekok nevelését, hiszen ők Isteni Fényüknél fogva „nem érintkezhettek ilyen alantas lényekkel”.

Ma már ez elvesztette jelentőségét. A kohlenbrennerek még nem rendelkeznek teljes jogokkal, például nem lehetnek keresztszülők, viszont balekkereszteléskor a kohlenbrennerek suvickolják be feketére a frissen keresztelt balekok arcát.

A hierarchia csúcsán álló Firma legfőbb ismérve, hogy „Isteni Fényben Tündököl”, azaz tetteivel és viselkedésével kiérdemelte ezt a rangot. (A firma a késői latin szó, a firmus = erős, szilárd, állhatatos, biztos származéka, mely a diákhagyományokban csak nagy kezdőbetűvel írható.) A Dicső Firmák Kara nélkül a balekság semmire sem jutna, a diákhagyományok őrzésében, éltetésében ők járnak az élen. Viszont egy Firmának a balekja mindig csak balek marad, függetlenül attól, hogy hány évet töltött az intézményben. Ennek szabatos megfogalmazása a következő:

„A Firma sohasem volt balek, a balekból pedig sohasem lesz Firma!”

Túlteljesítők, kívülállók

A bemutatott rangsor nem függ attól, hogy ki melyik évfolyamba jár, csak attól, hogy hány évet töltött el az intézményben. Azokat, akik a kötelező tanulmányi idő után még az intézményben hallgatnak, veteránnak nevezik, az ultra supra veterán több éven át „túlteljesít”, a veteranissimus pedig az a megkeresztelt, de már végzett személy, aki nem vesztette el együttérzését a diáksággal, és továbbra is fontosnak tartja a hagyományőrzést. Az ultra supra veteranissimus ennek a már idős korú változata.

Az akadémián kívüliek a filiszterek, ők sok esetben értetlenül, esetleg ellenségesen nézik a diákság mulatozását, csínytevését, hagyományőrzését, ők az elpuhult, rigolyás nyárspolgárok, akik sosem voltak selmeci/soproni diákok, vagy már szakítottak a hagyományokkal.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ovikertben termesztik a kicsik a tízóraihoz a zöldségeket

Magaságyás készült a Ficánkoló óvoda udvarán Vasváron. A mini zöldségeskert érdekessége, hogy ovis kezek ültették a magokat, palántákat. A termőföldet is maguk keverték a kicsik.

Erdélyi győzelem az élelmiszer-innovációs versenyen

A „BrewBun” nevű, magas rost és fehérje tartalmú zsemle-különlegességgel nyerték meg az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett Ecotrophelia Magyarország élelmiszer-innovációs versenyen vetélkedő egyetemi hallgatók, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csapata. Így ők képviselhetik hazánkat az Ecotrophelia Europe nemzetközi fordulóján 2018. október 21-22. között, Párizsban.

Zárótanulmányút: 5 nap, 5 erdőgazdaság a Dunán innen

Június elején az EGERERDŐ Zrt.-nél jártak a végzős erdőmérnök hallgatók, akik az 5 éves képzés után, a zárótanulmányút keretében meglátogatták az erdőgazdaságot. A Pilisi Parkerdő Zrt. után a második napon Egerben fogadtuk a leendő mérnököket.

Példaképek lehetnek a következő nemzedékek számára

A Környezetvédelmi Világnap és a Pedagógusnap alkalmából vehették át kitüntetéseiket az Agrárminisztériumban a tanári pálya, illetve a környezetvédelem terén példaértékű munkát folytató pedagógusok és egyéb területen dolgozó szakemberek.

Keresettek a végzős ménesgazdák

Az utolsó éves hallgatók többsége már állásajánlattal a zsebében teljesítette az államvizsgát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ménesgazda képzésén.

Fejlődik a magyar nyelvű agrároktatás a Kárpát-medencében

A Szent István Egyetem (SZIE) számára kiemelten fontos stratégiai tényező a külhoni magyarság szülőföldön boldogulásának elősegítése. A csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés hallgatói a hagyományok szerint záróvizsgájukra Gödöllőre utaztak, melynek az Alma Mater adott otthont.

A termesztett gyógynövényeké a jövő

Újjáalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövény alosztálya, amely a Gyógynövény Szövetség és Terméktanáccsal (GYSZT) is szorosabbá fűzte kapcsolatát. Cél a termesztett és a gyűjtött gyógynövények arányának megfordítása az előbbi javára.

Kaposváriak nyerték az Agrolympiát

Bálakazlakból toronyépítés és traktorkerékcsere: nyolc középiskola diákjai közül a Gantner Márk, Bálint Dominik, Vati Flórián és Ládás Olivér alkotta somogyi küldöttség nyert és így ők képviselik hazánkat a harmadik Agrolympián szeptemberben, Portugáliában.

Boszorkányos feladatok a Soproni Parkerdőben

Új meseösvénnyel bővült a Soproni Parkerdő Károly-magaslati Látogatóközpontjának kínálata, amely a parkolótól a Károly-kilátóig vezet.

Hiába a modern géppark, nincs se szerelő, se traktoros

A mezőgazdasági üzemek számára egyre nagy problémát okoz, hogy pótolják a folyamatosan nyugdíjba vonuló, tapasztalt szakembereket, akik a munkagépek működtetését, karbantartását végzik. Megoldást csak a szakma és az oktatás népszerűsítése jelenthet.