Back to top

Selmeci diákhagyományok: a balek-Firma kapcsolat

A. J. Krickel osztrák utazó Selmecen tett látogatása után 1831-ben a következőket írta: „…az akademikusok különös öltözéke, ezeknek joviális és sok sajátossággal átszőtt életmódja meglepi és elbódítja az érkező utast. … Ha diákéletet – a szó legszorosabb értelmében – látni akarsz, gyere ide!”

Ennek a sajátos diákéletnek az egyik legfontosabb eleme a bensőséges balek-Firma kapcsolat, melynek lényegét a selmeci diákhagyományokat bemutató sorozatunk harmadik fejezeteként ismertetjük.

Az emberi közösségek természetes velejárója, hogy az idősebbek segítik a fiatalabbakat, átadják tapasztalataikat. Sorozatunk első fejezetében már említettük, hogy a diákhagyományok gyökerei a céhszokásokban keresendők. A céhek felépítésére alá-fölérendeltségi viszony volt jellemző, a céhlegény végezte az egyszerűbb munkát, kiszolgálta mesterét, miközben tőle szakmai ismereteket kapott, emberséget tanult, s idővel aztán ő is mesterré vált. Ennek hasonlóságát fedezhetjük fel a balek-Firma kapcsolatban is.

Gyökerek

A selmeci akadémiára beiratkozott diákok hirtelen a sor végén találták magukat, holott nem is olyan régen a középiskola legidősebb és kissé elbizakodott tanulói voltak. A szülői háztól való elszakadás, az új környezet, a tanulmányok teljesíthetőségétől való félelem, no meg az egyenruhákban pózoló és különös magatartást mutató idősebb akadémisták elbizonytalanították őket.

Ezt természetesen átélték a már néhány éve Selmecen tanuló társaik is, éppen ezért igyekeztek segíteni beilleszkedésüket, jó tanácsokkal látták el őket, hogy könnyebben vehessék az akadályokat. Az idősebb akadémista sok esetben befogadta kammerjába (bérelt lakószobájába) az ifjút, aki kiszolgálta őt, viszonzásul aztán folyamatos támogatást, segítséget kapott.

Ez a sajátos alá-fölérendeltségi viszony aztán rendszerint barátsággá alakult, s egy egész életre szólt, egyediségét pedig a humor teremtette meg, amely beépült a selmeci diákhagyományokba.

A balek-Firma kapcsolatnak, ennek az emberformáló különös viszonynak a lényege, hogy származástól és anyagi helyzettől függetlenül minden balek rádöbbent, hogy olyan közösség tagja, amelyben mindenki egyforma, ahol egyedül a tehetséggel és a tudással szerezhet rangot, és ahol az „egy mindenkiért, mindenki egyért” alapelvnek maradéktalanul kell érvényesülnie.

A selmeci akadémián már az 1800-as évek első évtizedeiben létrejött az a rangsor, melynek nyomait még ma is megtaláljuk hagyományaink között. Az ifjabb és idősebb akadémista megkülönböztetésére született megnevezések egyben a társadalom többi tagjától való elkülönítésre is lehetőséget adtak. Ennek a sajátos rangsornak az elején a pogány áll, a beiratkozott, de a balekkeresztelésen még át nem esett akadémista. A diákhagyományokat illetően jogai még nincsenek, a Firmák látszólag tudomást sem vesznek róla, de mindenképpen segítik őt a balekká válás rögös útján.

Hierarchia

A keresztelésen már átesett diákot a 19. század közepéig fisch-nek (halnak) nevezték, utalva arra, hogy bután néz és némán tátong, mint a hal, maguk a Firmák sem értik, hogy mit akar. Később fuchs (róka) lett a keresztelt neve, amelynek az állathoz nincs köze, ugyanis a latin totumfac = mindenes, mindent megcsináló szó rövidült előbb a többes számú facs-ra, majd ez torzult a német róka = Fuchs szóra.

A fuchs klasszikus meghatározása a következő:

Vulpes seu vul­pecula est animal sine mente ac ratione, semper magnam tabaci vel cigarrarum quantitatem secum portat.

Azaz a róka vagy rókácska egy ész és értelem nélküli véglény, amely mindig nagy mennyiségű dohányt vagy cigarettát köteles magánál tartani. Később a fuchs megnevezést a hétköznapi életben is használt balek (vagy régiesen bulek) váltotta fel, amely mindig kis kezdőbetűvel írandó. Mai meghatározása szerint:

„A balek zöldfülű, sárgáscsőrű, poroshasú, ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firmák Karának kegyes támogatására szorul.”

A balek legfőbb feladata, hogy kövesse és figyelje Firmáját, akitől tanulhat, ügyelve arra, hogy mindig betartsa a balekok tízparancsolatát.

Az a balek, aki már a második évét tölti az intézményben és túl van az ún. stafétaátadón, kohlenbrennerré válik. (A német Kohlenbrenner magyarul szén­égetőt jelent. Azért adták e nevet, mert a selmeci akadémián másodévesen tanulták a szénégetés tudományát.) Annak idején a Firmák a kohlenbrennerekre bízták a balekok nevelését, hiszen ők Isteni Fényüknél fogva „nem érintkezhettek ilyen alantas lényekkel”.

Ma már ez elvesztette jelentőségét. A kohlenbrennerek még nem rendelkeznek teljes jogokkal, például nem lehetnek keresztszülők, viszont balekkereszteléskor a kohlenbrennerek suvickolják be feketére a frissen keresztelt balekok arcát.

A hierarchia csúcsán álló Firma legfőbb ismérve, hogy „Isteni Fényben Tündököl”, azaz tetteivel és viselkedésével kiérdemelte ezt a rangot. (A firma a késői latin szó, a firmus = erős, szilárd, állhatatos, biztos származéka, mely a diákhagyományokban csak nagy kezdőbetűvel írható.) A Dicső Firmák Kara nélkül a balekság semmire sem jutna, a diákhagyományok őrzésében, éltetésében ők járnak az élen. Viszont egy Firmának a balekja mindig csak balek marad, függetlenül attól, hogy hány évet töltött az intézményben. Ennek szabatos megfogalmazása a következő:

„A Firma sohasem volt balek, a balekból pedig sohasem lesz Firma!”

Túlteljesítők, kívülállók

A bemutatott rangsor nem függ attól, hogy ki melyik évfolyamba jár, csak attól, hogy hány évet töltött el az intézményben. Azokat, akik a kötelező tanulmányi idő után még az intézményben hallgatnak, veteránnak nevezik, az ultra supra veterán több éven át „túlteljesít”, a veteranissimus pedig az a megkeresztelt, de már végzett személy, aki nem vesztette el együttérzését a diáksággal, és továbbra is fontosnak tartja a hagyományőrzést. Az ultra supra veteranissimus ennek a már idős korú változata.

Az akadémián kívüliek a filiszterek, ők sok esetben értetlenül, esetleg ellenségesen nézik a diákság mulatozását, csínytevését, hagyományőrzését, ők az elpuhult, rigolyás nyárspolgárok, akik sosem voltak selmeci/soproni diákok, vagy már szakítottak a hagyományokkal.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Educatio 2019: célkeresztben az agrárképzések

A magyar oktatási ágazat seregszemléjének tartott kiállítás 19. alkalommal várta a továbbtanulni kész fiatalokat. Az idei tapasztalatok azt mutatták, a végzős gimnazisták körében többségben vannak, akiknek határozott elképzeléseik vannak a jövőjüket illetően, közöttük pedig sokan kifejezetten agrárképzéseket keresnek.

Indul az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM

Az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakert kezdeményezéseik összehangolásaként országos iskolakert-fejlesztési programot indít januárban, melynek keretében tankertet hoznak létre a nagyvárosi iskolákban. A program legfontosabb célja a szemléletformálás.

Az év gombája a bronzos vargánya lett

Hagyománnyá vált, hogy a különböző szakmai szervezetek minden évben megválasztják a maguk szakterületén belül az adott év élőlényét. Így létezik az év madara, emlőse, rovara, fája, kétéltűje, hala, mint ahogy megválasztják az év gombáját is, ami ezúttal a bronzos vargánya lett.

Új agrárképzések Debrecenben

Új képzéseket indít és fejleszti oktatási-kutatási infrastruktúráját 2019-ben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az intézmény ad otthont idén az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának.

Borszentelés Egerben

Régi hagyomány felelevenítése, amikor a 10 órás misét követően az Egri Fertálymesterek, a Borrendek és a hegyközségek képviselői díszes viseletben felvonulnak, boraikat az oltár elé helyezik, amelyet rövid szertartás keretében megszentelnek.

Az ünnepek koronázatlan itala, avagy egy pohárnyi pezsgés

A pezsgő messze nem csak a szilveszter itala: családi ünnepek, gyerekszületés, névnap, házasságkötés kísérője, kiváló aperitif, sőt, ma már teljes menüsorok párja is lehet. De milyen különbség van pezsgő és pezsgő között, milyen érlelési, készítési eljárások vannak, hogyan lehet megtalálni a legjobb minőséget, és mire figyeljünk a vásárlásnál?

Generációk óta a nyáj mellett

A Hortobágy végtelen pusztájában, a köves úttól távol, sokan láthatunk nyáját terelő juhászt. Évezredes hagyomány, sajátos életforma - Máté Jánossal találkoztunk, aki bepillantást engedett egy XXI. századi szilaj juhász életébe. Vele beszélgettünk a sorsáról.

Ismert és elismert szervezet: ne csak szakmai berkekben tudják, mit csinál a NAIK

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és innovációs központja, ám ismertsége 2017 előtt itthon viszonylag szerény volt. Ezért Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának egyik célja, hogy szervezetek munkáját és eredményeit szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé és megismerhetővé tegye. A főigazgatót év végi összegzésre kértük.

Óriási üzlet a ritka, ódon viszki-hamisítás

Hamisítványnak bizonyult a ritka, ódon skót viszkik több mint egyharmada egy tudományos vizsgálat során - adta hírül a BBC honlapja csütörtökön.

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.