0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Dám az erdőben és a tányéron

A dámszarvas Gyulaj szent állata. Érzik is a megtiszteltetést, az ember közelsége nem okoz riadalmat köreikben. Egy alkalommal odáig vetemedtek, hogy az Óbiródi Vadászháznál az esküvői kocsiról éjszaka lelegelték a virágdíszítést.

A Gyulaj Zrt. Tamási Erdészetének mintegy nyolcezer hektáros kerített területe több évszázadon keresztül az Esterházyak európai hírnevű vadászterülete volt. Az Óbiródi Vadászház az egykori Esterházy uradalmi vadászlak átépítésével, az 1950-es évek elején épült Rákosi Mátyás vigyázó tekintete alatt. A következő korszakot Kádár János neve fémjelezte, a rendszerváltást követően nagy nemzetközi hírnévvel működik, a világ minden földrészéről érkeznek ide vendégek. „Jelenlegi formáját az 1960-as években nyerte el”– magyarázta Zsoldos Lajos, a vendéglátási ágazat vezetője. Az akkori kormány és diplomáciai protokoll vadászterülete mára a vadászat szerelmeseinek, a fákat, az állatokat szeretőknek kedvelt kirándulóhelye.

Tizenhárom jól felszerelt szoba, konyha, wellness részleg fogadja a vendégeket. „Két részre osztjuk az évet, a vadászidény szeptembertől február végéig tart, s a többi időben a turistáké a ház” – mutatott rá a szakember, hogy pihenni vágyók, horgászok, természetjárók, családi rendezvényre, céges összejövetelekre érkezők veszik birtokba a vidéket. „Kényelmesen el lehet itt tölteni egy-két hetet” – sorolja, kerékpározási lehetőség, szauna, pinpong asztal, vadaspark várja a vendégeket, s kérésre trófeabemutatókat is szerveznek.

Vadász szemszögből nézve kikerülhetetlen a dámszarvas. A Tamási Erdészet területén minden a világhírű dámról szól. A kontinens egyik leghíresebb dámszarvasállománya él a Gyulaji Vadrezervátum erdeiben, a hajdani Esterházy-birtokon. A jelenlegi világranglistán az első 50 trófea 60 százalékát a magyar dámlapátok teszik ki, többségük innen származik. Elismerésül a Gyulaji dám kiemelt nemzeti érték lett, amely a hungarikum „előszobája”, a Tolna megyei Értéktár Bizottság pedig kiemelt megyei értéknek, azaz tolnaikumnak minősítette. Az 1928-ban alapított Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) minden évben a világ egyik legkiválóbb vadászterületének ítéli oda az Edmond Blanc-díjat, elismerve annak vadászati eredményeit és gazdálkodását. Tavaly a svájci Montreux-ben a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vehette át a világszervezet rangos díját, amelyre méltán lehet büszke minden magyar vadász- és természetkedvelő ember. A trófeák minősége, mennyisége kiemelkedő. A 15. században betelepített vad otthonra talált a dimbes-dombos, „gyűrött” élőhelyen. „Nincs itt egy négyzetméternyi lapos, de ezt szereti a dám” – tudtuk meg, hogy ez a szarvas helyben marad, nem vándorol, mint a gím.

Zsoldos Lajos az „óbiródi függőséget” említi, ide visszajárnak a vendégek a családias hangulatért, a klasszikus értelemben vett vendéglátásért. Ennek fontos részei a vadászháznál dolgozók is, akik mindent megtesznek a vendégért. Vannak, akik húsz-huszonöt esztendeje minden évben menetrend szerint megérkeznek, lassan felnő egy generáció, akik gyerekkorukban is itt pihentek. Mások nem is kérdeznek, az autóból kiszállva elfoglalják a megszokott helyüket. Mintha hazajönnének. Cégek is szívesen tartanak összejöveteleket a határon innen és túlról, hiszen nyugodt környezetben tölthetik el a „kirendelt időt”. Az elektromos sterilitás biztosított, mobilelérhetőség csak a két épület egyes pontjain nyújt lehetőséget a világgal való kapcsolattartásra. „Azt sem bánnám, ha belépve, le kellene adni az elektromos kütyüket” – fogalmazta meg elképzelését a szakember, hogy korábban csak egy vezetékes telefon volt a köldökzsinór a kinti világgal, és akkor is működött minden.

Két horgásztavukra szinte rálátni a vadászház ablakából, egyenként 3,5 hektáros vízfelülettel rendelkeznek, intenzíven telepítik őket. A befolyó patakok, élővizek garantálják a friss vizet, a tiszta ízű halat. A természetjárók, kirándulni vágyók számára vezetéses túrákat szerveznek, ez nem csak a vadak nyugalmát biztosítja, de arra is garancia, hogy senki nem megy el tőlük anélkül, hogy ne látna dámot. A 20 hektáros vadaspark egész évben várja a vadlesre kíváncsiakat. A két kilométeres ösvényen végighaladva, vagy a magaslesekről a szemnek könnyű préda a legelésző dám. „Némelyiket akár meg is simogathatnánk” – jegyezte meg, hogy a program egy családnak néhány órás kikapcsolódást jelent. Kora reggel és szürkületkor szinte kézhez jönnek az állatok. Két éve már, hogy 24 órában online web­kamerán, a Youtube filmcsatornán követhetjük a jelenlétüket. Zajlik az élet az objektív előtt, megfigyelhetők a dámok, a vaddisznók és a rókák mindennapjai is.

Aki kicsit ki akar mozdulni, annak ajánlják Ozorát, ahol Pipo várában történelmi időutazáson vehetnek részt. Lengyel-Annafürdőn a Gyulaj Zrt. turisztikai központja nyújt aktív kikapcsolódást, a lombkorona-kilátóról jól megfigyelhető az alant elterülő vidék. A tamási és a gunarasi termálfürdők vonzzák a vizek szerelmeseit, Kisszékelyben pedig szőlőt telepített, pincét épített az erdészet, várják az első bor szűrését. Az Óbiródi Vadászházban nincsen étlap, a szállóvendégek érkezéskor megbeszélik a fogásokat a kiváló szakácsokkal. „A konyha fő attrakciója is a dám, kiváló alapanyag, szinte minden elkészíthető belőle” – hangsúlyozta Zsoldos Lajos, hogy jó a vad húsával dolgozni, de emellett más ételeket is megfőznek. Egyre több a különleges kérés, vannak, akik húsmentesen, mások az ételérzékenységük figyelembe vételével étkeznek. Alapvetően saját alapanyagot dolgoznak fel, mellette a környékbeli gazdákkal állnak napi kap­csolatban, ahonnan friss, egészséges termékeket vásárolnak.

Konyhájuknak az erdészet határain túl is híre van, legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia A vadászat biológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól című szimpóziumára, Pécsre is innen szállították az ételeket. Ugyanakkor sokan hoznak Óbiródra esküvőket – 80-100 személyt tudnak leültetni –, céges és családi rendezvényeknek, osztálytalálkozóknak helyszíne a vadászház, a vendégek sokszor a kiváló főz­tükért jönnek ide.

Tejszínes vadraguleves sós túrógombóccal

Hozzávalók a leveshez: étolaj, 1 fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 20-20 dkg fehérrépa és sárgarépa, 10-10 dkg zöldborsó és zeller, 30 dkg vadhús, 1 dl főzőtejszín, ízlés szerint só, ételízesítő, babérlevél, tárkony, citromlé

Túrógombóchoz: 1 evőkanál tejföl, 20 dkg túró, 8-10 dkg búzadara, 1 tojás, só és petrezselyemzöld

A vadhúst apróra kockázzuk, majd vízben felforraljuk. A hagymát felaprítjuk, kevés zsiradékon megdinszteljük, hozzáadjuk a szintén felkockázott zöldségeket, majd együtt tovább pároljuk. Hozzáadjuk a párolt húst, felöntjük vízzel, majd jöhetnek a fűszerek. Míg fő a leves, a túrót áttörjük a tojás sárgájával, sóval, zsemlemorzsával, petrezselyemmel összekeverjük. A tojásfehérjét felverjük, majd az egészet összekeverjük. A tejföllel lazíthatjuk, majd 1-2 órán keresztül a hűtőben pihentetjük. Enyhén sós vízben apró gombócokat formázva kifőzzük. Ha a leves készre főtt, tejszínnel dúsítjuk és citromlével ízesítjük. Tálaláskor petrezselyemmel megszórjuk és túrógombóccal tálaljuk.

Aszalt szilvás dámgerinc

Hozzávalók: 1 kg dámgerinc, 20 dkg aszalt szilva, 1 csomag bacon, 1 barackbefőtt, 4 ek. áfonyaíz, 1 fej vöröshagyma, só, bors ízlés szerint.

A gerincet megtisztítjuk, sóval, borssal ízesítjük, majd felszúrjuk és aszalt szilvával töltjük. Baconnel betekerjük, s kizsírozott tepsiben lefóliázva 180-200 °C-on kisütjük.

A hús mellé félbevágott hagymát és kevés vizet öntünk. Áfonyalekvárral és burgonyakrokettel tálaljuk.

Gyulaji házi rétes

Hozzávalók a tésztához: liszt, só, víz, diónyi zsír, mokkás kanálnyi ecet

Túrós töltelékhez: 0,5 kg túró, 0,5 dl tejföl, 2 tojás, 2 csomag vaníliás cukor, ízlés szerint porcukor, fél citrom reszelt héja, 4-5 evőkanál étolaj

Mákos-meggyes töltelékhez: 25 dkg darált mák, 20 dkg porcukor, 2 csomag vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, 0,5 dl tejföl, 4-5 evőkanál, 25-30 dkg meggy (befőtt vagy fagyasztott)

Sós langyos vízbe egy evőkanálnyi ecetet és diónyi zsírt teszünk. Összedolgozzuk a lisztet a vízzel és tésztát gyúrunk belőle, ami se kemény, se ragadós ne legyen. Akkor jó a tészta állaga, ha elválik az edény falától. Gyúródeszkán átgyúrjuk, majd fél órán keresztül pihentetjük.

A tésztát lisztezett vászon asztalterítőn kinyújtjuk, a széleit leszedjük, majd töltelékkel meghintjük, feltekerjük és kizsírozott tepsibe tesszük. A tetejét tejföllel megkenjük, majd 180 °C-on 30 percig sütjük. Tálaláskor porcukorral meghintjük.

Forrás: A Mi Erdőnk