0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Miután Sopronban, az Erdőmérnöki Karon végzett Gyarmatpusztán kezdett, s a 10 hónapos gyakornokoskodást követően már erdőművelési műszaki vezetőként járta az útját. Eközben talajtani szakmérnöki diplomát is szerzett Gödöllőn. A Bajnai Erdészet Komárom-Esztergom megye délkeleti részén gazdálkodik, a Pilisi Parkerdő Zrt. legnyugatibb erdészete.

„Gyarmatpuszta 330 hektáros vadaskert, ahol a XIX. században Sándor Móric gróf, vagy ismertebb nevén az Ördöglovas lakott családjával”

– miközben mesélt a szakember, megjelent egy vaddisznó a szórón. A sokat megélt kastély ma jobb időkre vár. A vadaskert létesítése is a gróf nevéhez fűződik, s a mai napig a Bajnai Erdészet népszerű vadászterülete. A hangulatos tavak mellett a terület egyik látványossága a 18 hektáros vadgesztenye – bokrétafa – állomány, ami Közép-Európában a legnagyobb ilyen összefüggő ültetvény. „Májusban, virágzáskor káprázatos látványt nyújt a terület” − hívta fel a figyelmet az erdész.

Száz évre előre

„Az erdőművelésnek, az erdő felújításnak, az erdőtelepítésnek fontos része a termőhelyi viszonyok ismerete” − hangsúlyozta Limp Tibor, aki az erdőművelési ágazatot 2006-tól irányítja a térségben. Mivel az erdészeknek akár több száz évvel előre kell tervezniük, nem mindegy, hogy az adott termőhelyen – figyelembe véve az éghajlatváltozás tényét és tendenciáit – milyen fafajoknak van és lehet létjogosultsága. Ráadásul figyelembe kell venni a klímaváltozás kihívásait, a természetvédelmi, ökológiai, ökonómiai szempontokat is.

A talaj fejlődése és a klíma szoros kapcsolatban állnak egymással. Elsősorban a csapadékviszonyok változása határozza meg a talajban lejátszódó folyamatokat. Itt gondolhatunk a feltalaj kilúgozódá­sára, a vízben oldható sók, a szénsavas mész mozgására. „Ami az elmúlt háromezer évben kilúgozódott, az a kapilláris vízzel megindult felfelé” − mondja az erdész. Jól mutatja a talajvizsgálat fontosságát, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. 2009-ben speciális talajlaboratóriumot hozott létre a Bajnai Erdészetnél, melynek szolgáltatásait nemcsak a szom­szédos erdőgazdaságok, de magán erdőgazdálkodók is igénybe veszik.

Miközben az elszikesedés geológiai léptékben mérve gyorsan végbemegy, hazai viszonyok között egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj kialakulásához 3-4 ezer évre van szükség. Ha az emberi tevékenység hatására létrejött szikesedést nézünk, arra néhány száz év is elegendő.

Mi mindenre figyel az erdész?

Limp Tibor és kollégái munkájának lényege a termőhely képességeinek (potenciál) feltárása, hogy olyan fafajokat nevelhessenek a területen, amelyek a helybeli klimatikus, víz- és talajviszonyokat a lehető legjobban hasznosítják. Ezáltal természetközelibb, stabilabb és fenntarthatóbb erdők jönnek létre, melyek jobban ellenállnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak is.

A helyes erdőgazdálkodási és erdőművelési tevékenységek egyik fontos feladata például az erózió elleni védelem, amely különösen a hegy- és dombvidékeken − ahol bázikus alapkőzettel találkozhatunk − kiemelt jelentőségű. Ilyenek a Gerecsében található mészkő és lösz területek, ahol sekély a termőréteg. Ezeken a területeken nem a faanyagtermelés a cél.

Az erdészek kulcsszerepet játszanak abban, hogy megtalálják és felneveljék azt a faállományt, növénytársulást, amely leginkább képes a termőhely megőrzésére, hasznosítására. Ezeken a területeken fokozott – adott esetben több szintes – növényi borítást kell kialakí­tani. „A termőhely minősége nemcsak a fa-, hanem a vadállományra is közvetlen hatást gyakorolhat. Például a talajból és a növényzet összetételéből levezethető, hogy egy adott területen milyen súlyú agancsok képződhetnek. A termé­szetközeli, fajgazdag erdei ökoszisztémák vadeltartó-képessége nagyobb” − magyarázta az összefüggések bonyolult rendszerét a szakember.

Az Alföld, a Dunántúli dombság, a Kisalföld a klímaváltozás miatt is fokozottan veszélyeztetettek. „Az előrejelzések szerint 2040-re Magyarországról eltűnik a bükkös klíma” − figyelmeztetett a szakember.

A változások egyik jele és következménye az idegen fajok megjelenése. Ahol például egyetlen bálványfa felbukkan, ott biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan több, sőt sok lesz belőle. Az ellene folyó küzdelem egyik élharcosa Limp Tibor. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kihívása az inváziós fajok megjelenése. Bár több behurcolt (adventív) növény is jelen van hazai erdeinkben, de egyetlen fafaj sem okozott akkora fejtörést a hazai erdőállományokban, mint a bálványfa. Ha úgy nézzük, a természet csodája is lehet, ahogy egy fa gyakorlatilag kiirtja maga körül a vetélytársakat, ami azonban ebben az esetben az őshonos növényvilág pusztulásához vezet.

A bálványfa rendkívül tág ökológiai spektrumon mozgó növény, a hazai termőhelyek 70 százalékán megtalálja az életfeltételeit. Szárazságtűrő, fényigényes, a talaj kémhatására kevésbé érzékeny, ezzel a hazai fafajok nem képesek felvenni a versenyt. A Jangce folyó környékéről származó növény éves terjedési sebessége sokszorosa az őshonos fafajokénak. Az ellene folytatott harcban egy vállalkozó fejlesztése hozta az áttörést, aki olyan növényvédő szer kombinációt állított össze, amivel sikeresen csökkenthető a bálványfa terjedési üteme.

Több mint hobbi

Limp Tibor napi munkája mellett szenvedélyesen fotózza a természetet, elsősorban Magyarországon, s főként Gyar­matpusztán kerülnek objektívje elé az állatok, a növények. A hazai nagyvad fajok mellett, ha ideje engedi, kijár az Alpokba kőszáli kecskét, zergét, mormotát fényképezni.

Lelkesen meséli namíbiai fotós élményeit, nagy álma eljutni Tanzániába és Alaszkába, ahol jávorszarvast szeretne lencsevégre kapni.

Mint a szakember rámutatott, a jó kép elkészítéséhez alapvető fontosságú ismerni az állatok szokásait, viselkedését, és egy kis terepi ismeret sem árt. Amikor megszületik egy szarvasgida vagy egy muflonbárány bizony csak az életének első hetében vannak megismételhetetlen, de rögzíthető pillanatok. Ilyen szeptemberben a szarvasbőgés, vagy októberben a dámok barcogása.

„Hazánk természetfotózás szempontjából paradicsomnak számít” − mutatott rá Limp Tibor, hogy az Alföld sivatagi-félsivatagi környezetétől kezdve a szubmontán bükkösökig országhatáron belül sokféle élőhely megtalál­ható.

Forrás: A Mi Erdőnk