0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az agrárpálya rengeteg szépséget és élményt rejt magában

Tessedik Sámuel díjat kapott Torma Sándor, a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakgimnázium igazgatója, aki egyben a somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond agrár szakközépiskola megbízott vezetője. Nagy István agrárminiszter adta át az elismerést a 64 éves szakembernek, aki szeptembertől nyugdíjba vonul.

Torma Sándor megfogadta: továbbra is gazdálkodik, megvalósítja a 2K-projektet, s több időt fordít otthona, Somogyjád múltjának kutatására – írta a sonline.hu

– Hálát adok a sorsnak, hogy egész életemben azzal foglalkoztam, ami a legközelebb állt hozzám – mondta Torma Sándor. – Elképesztően sok élményt és örömet adott az agrárvilág, s azt külön szerencsének tartom, hogy időről időre megtaláltak az új feladatok. Ez kellő ösztönzést adott a folytatáshoz.

– Agrárcégeknél és a kamaránál is dolgozott, tizenhárom éve irányítja a kaposvári középiskolát. Tudatos választás a mezőgazdaság vagy azért volt némi szülői ráhatás is?
– Beleszülettem a mezőgazdaságba. Szüleim gazdaságot tartottak fenn: kertet, földet műveltek, s mindig voltak jószágok. Ebben a közegben cseperedtem fel, s harmadikos lehettem az általános iskolában, amikor osztályfőnökömnek azt mondtam: agronómus leszek. Mindössze egyszer, felsőben bizonytalanodtam el: rövid ideig mozdonyvezetéssel kacérkodtam.

– Maradéktalanul valóra vált az álom?
– Mondjuk úgy, hogy nagy vonalakban igen. Régebben is foglalkoztattak a kísérletek, érdekelt, hogy miként lehet az eddiginél hatékonyabban gabonát termeszteni, s olyan növényekkel is foglalkoztam, amit az adott időszakban kevesen termesztettek a térségünkben. Ezt sikerként éltem meg, de utólag visszatekintve azt is látom: pályám során elkövettem néhány hibát. 1984-ben szereztem szakmérnöki végzettséget, s tanáraim hiába biztattak a doktori disszertáció megírására, ez elmaradt. Nyilván jó lett volna, idővel talán másként alakul a pályám.

– Azt mondta: ebben a szakmában az eredményért huszonévesen és közvetlenül nyugdíj előtt is keményen meg kell küzdeni. Nagy dózisban jöttek a sikerek?

– Akárcsak például az informatikában, úgy a mezőgazdaságban sem szabad leragadni. Könnyen csapdába kerühetnek azok a szakemberek, akik a 3-5 éve tanult tudásukat nem hajlandóak bővíteni, frissíteni. Az új iránti fogékonyság, folyamatos képzés és szakmai alázat: nagy részt ettől függ a siker.

Amikor 2005-ben a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskolai pályázatomat írtam, nyomatékosan arra hívtam fel a figyelmet: hallatlanul nagy szerepe van az informatikának és a precíziós gazdálkodásnak. Az idő ezt igazolta, s öröm, hogy kollégáimmal számos feladatot eredményesen megvalósítottunk.

– Szeptembertől nyugdíjba vonul. Egycsapásra időmilliomos lesz?
– Szép lassan törlesztem az adósságaimat… Elsősorban a családommal szemben szeretném pótolni, amit korábban elmulasztottam: nagyjából 15 éve nem voltam szabadságon, legfeljebb néha egy-egy hetet pihentem, most ez gyökeresen változik. A nyugdíjba vonulás utáni első év programja már körvonalazódik, a bakancslistán több utazás szerepel. A családban két K-betűs terv létezik: feleségem Kínába szeretne utazni, én Kubába.

– Ha már utazás, eddig se szenvedett kilométer hiányban, Somogyjád-Kaposvár-Somogyzsitfa-Budapest között gyakran úton volt. Ezután több idő jut a hobbira is?
– Somogyjád történetével behatóan szeretnék foglalkozni, jó lenne minél több érdekes, emlékezetes történetet megmenteni az utókornak. Erre nem sajnálom az energiát, lokálpatrióta vagyok, régóta foglalkoztat a téma, s végre jut idő erre a hobbira. Létezik hivatalos, levéltári anyagokon alapuló falutörténet, míg számos korabeli eset közszájon forog. Nos, ennek szeretnék utánajárni és megírni, s persze folytatom a gazdálkodást. Jelenleg 77 hektáron termesztek gabonát, traktorozom, s ezután is örömmel kipróbálom az új technológiákat, módszereket. Meggyőződésem, hogy a kísérletezést soha nem szabad abbahagyni.

– Mi az, ami ezen téren vaskos meglepetést okozott?

– Ahogy a technológia javult, azzal párhuzamosan jócskán nőttek a terméseredmények. S ez figyelmeztető jel a kisebb gazdaságoknak: a 10-15 éves eszközök megújítása, cseréje létkérdés.

Amúgy egy-egy kísérlet során adódhatnak nem várt meglepetések, de ha úgy vesszük, a kudarc is egyfajta eredmény… Arra utal, hogy legközelebb így nem szabad elvégezni az adott feladatot, más irányba tanácsos elmozdulni.

– Újra a mezőgazdaság mellett tenné le a voksot, ha most érettségizne?
– Igen, ám a nyelvtanulást már kamaszként komolyan venném. A gyors információszerzés alapja a magabiztos nyelvtudás, ezt tudatosítjuk a diákjainkban hosszú évek óta.

Szereti a szakmai kihívásokat

– Annak idején mák és olajtök termesztésével is próbálkoztam, szerettem a szakmai kihívásokat – jegyezte meg Torma Sándor. – Bármilyen munkakört töltöttem be, a szántóföldi munkától soha nem szakadtam el, s bizony sokszor alig vártam, hogy egy fárasztó nap után ha csak néhány órára is, de végre a szabadban legyek.

A szakember 1954-ben született Somogyjádon, a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskolában 1973-ban érettségizett, s a keszthelyi agrártudományi egyetemen 1979-ben szerzett diplomát. Ezt később szakmérnöki oklevéllel toldotta meg, illetve a Kaposvári Egyetemen (KE) 2006-ban a mérnök-tanár diplomáját vehette át. Az egykori somogyjádi termelőszövetkezetben 1979-től 1991-ig dolgozott, később az agrárkamaránál volt tanácsos, 2005-től középiskolai igazgató. A 64 éves Torma Sándor 2013-ban kapta meg a címzetes egyetemi docens címet a kaposvári campuson. Nős, s két lánya van.

Forrás: sonline.hu