Back to top

balekhét

Diáknak lenni a középkorban tár­sadalmi rangot jelentett, s ez volt az indítéka a diákélet kezdetén lezajló sok és változatos szertartásnak. Ennek egyik eleme a leendő balekok (pogányok) fogadása, az akadémiai-főiskolai-egye­temi létbe való bevezetése. A pogányok és Firmák első találkozása, ismerkedése az úgynevezett balekhéten történt.

A kissé szorongó, a szülői háztól elszakadó leendő diákokat Garamberzencén fogadták. Ott látták meg először egymást azok a bányász-, kohász- vagy erdészhallgatók, akik a sajátos balek-Firma kap­cso­latban gyakran egész életre szóló barátságot kötöttek. Garam­ber­zence Sel­mec­­től 23 kilométerre, a Budapest–Rutka vasúti fővonal mentén található. Amíg Ga­ramberzence és Selmec között nem építették meg a keskeny­nyomközű vasutat (az Ancsát), addig a Firmák a Garam és a Kecskés-patak találkozásánál álló egykori Szuchy-kocsmában várták – vélhetően jó hangulatban – leendő balekjaikat.

Már ott kezdetét vette az évődés, a balekugratás, ami aztán a selmeci diákélet tréfáinak elengedhetetlen velejárója lett.

Rendszerint egy szigorú képű, tekintélyt sugárzó ultra supra veterán a geológia tanszék asszisztensének adta ki magát, maga köré gyűjtött néhány akkor érkező pogányt, s a Selmeci-hegység erdein keresztül gyalog vitte őket Selmecre. Útközben tudományos magyarázatokkal traktálta a pogányokat, amit persze aligha érthettek, s felhívta a figyelmüket arra, hogy hamarosan kőzetgyűjteményt kell beadniuk. Ezért hát a kissé ijedt pogányok lelkesen gyűjtögették hátizsákjaikba a különféle kőzeteket, s mire Sel­mecre értek, jól elfáradtak. De a lábuk lehet, hogy nemcsak ezért remegett…

Az Ancsa vonat pályájának kiépítése után már a selmeci vasútállomásra érkeztek a balekok, és az ugratásuk természetesen ott sem maradt el. Az újdonsült hallgatókat aztán – lehet, hogy egy kis kerülővel – az Ifjúsági Kör székhelyére kísérték, ahol fölvették őket e fontos diáktömörülésbe, majd a Firmák segítettek nekik szállást (ún. kamarát) és ellátást keresni, illetve eligazították őket a beiratkozásnál is.

Soproni szokások

Az első találkozás Csornán
Az első találkozás Csornán
A Főiskola idestova száz éve történt áttelepülése után Sopronban is megmaradt a balekfogadás szokása. A vasútállomás­ról kijövő pogányokat a Firmák üdvözlés után a villamos megállóhelyéhez vezették, mondván, a csomagok nehezek, ne cipeljék azokat, menjenek inkább villamossal.

Amíg a pogányok a tűző napon várták a villamost, addig a Firmák a közeli kocsmából lesték őket, hogy bírják-e a megpróbáltatásokat. Kellett is a kitartás, mert a soproni villamos 1900-tól csak 1923-ig működött, utána felszámolták, de a sínek a vasútállomás előtt egészen 1978-ig megvoltak.

A hosszas várakozás végeztével, miután a Firmák megsajnálták őket, elindultak közösen szállást keresni.

Szendrey István professzor alias Pipás visszaemlékezése szerint a „jóta­karó” Firmák a temetői csősz házába, az apácazárdába, a zsinagógába, a katonai leánynevelő intézetbe, az akkor még működő fürdős kuplerájba csengettették be őket, ahol vagy rideg vagy kedves, de mindenképpen elutasításban részesültek. A hosszúra nyúlt városjárás után aztán mégiscsak akadt nekik megfelelő kamara, s megpihenhettek újdonsült otthonukban.

Firmataxi

Vidáman robog a firmataxi
Vidáman robog a firmataxi
A régi szokásokat felelevenítve, napjainkban az Erdőmérnöki Karra felvett pogányokat a csornai vasútállomáson fogadják, egy héttel az oktatás megkezdése előtt. A Firmák már transzparenseken hirdetik a pogányok tudatlanságát, a balek tízparancsolat fontosabb passzusait.

A pogányok csomagjában már ott van a kőzet- és a növénygyűjtemény, hiszen annak összeállítására már a behívólevélben felhívták figyelmüket. S jaj annak, aki ezt elfelejti!

A „Doktor úr” várja a pogányokat
A „Doktor úr” várja a pogányokat
Csornáról különvonattal, az úgynevezett balekvonattal utaznak Sopronba, esetenként marhavagonokban. A soproni állomásra érkezve firmataxi várja őket, ami nem más, mint egy ütött-kopott szekér. Ezen ülnek a megfáradt firmák, s ha marad hely, akkor a pogányok is föltehetik csomagjaikat. A szekeret a pogányok tolják-húzzák, s a lehető legnagyobb kerülővel érkeznek meg a szálláshelyükre, a soproni kempingbe. Ott először orvosi vizsgálaton kell átesniük – ez is régi selmeci hagyomány –, természetesen egy-két szigorú Firma végzi a tudatlan pogányság „alkalmassági” vizsgálatát.

A balekhéten a Firmák mindarra megtanítják leendő balekjaikat, amire a későbbiekben szükségük lehet.

Megismertetik velük az egyetemi tanszékeket, a botanikus kertet, a gyűjteményeket, a várost. Elmondják nekik, hogyan kell az egyetemen hivatalos ügyeket intézni, kérvényt írni, kinek és miként kell köszönni.

A hegyvidéki túra első állomása – megfáradt pogányok, kitartó Firmák
A hegyvidéki túra első állomása – megfáradt pogányok, kitartó Firmák
(Transz­parens hirdeti nekik: „balek hangosan köszönj mindenkinek, mert nem tudhatod, hogy ki kinek a kutyája”.) A balekhéten hallhatnak előadást Sel­mec­ről, megismertetik velük a selmeci-soproni diákhagyományok gyökereit és fontosabb elemeit, nótákat tanítanak, kocsmalátogatásokat, bográcsozást szerveznek. A selmeci bányajárás mintájára Sop­ronban hasonló indíttatással hegyvidéki túrán vesznek részt a pogányok.

Ugratások

Természetesen a balekhéten sem maradhat el a balekugratás, amely egyben a Firmák leleményességére, ötletgazdagságára is rámutat. 1979-ben az akkori Firmák leendő balekjaikat Nagycenkre vitték, és a múzeumvasúton utaztatták őket.

Ismerkedés a nótákkal
Ismerkedés a nótákkal
Az állomásra való visszatérés előtt a mozdony hirtelen elromlott, ekkor a masiniszta kérte a Firmákat, hogy segítsenek áthidalni a problémát. A (már jóval korábban megbeszélt) megoldás persze hamar megszületett: a pogányok betolják a vonatot! Ez a verejtékes munka mindaddig tartott, amíg néhány méterre az állomás előtt a mozdony „hirtelen megjavult”, s a beugratott pogányok nem kis csodálkozására és bosszankodására magától bepöfögött a megállóba.

A balekhét legfontosabb küldetése, hogy a leendő balekságban tudatosítsa, egy olyan közösségbe kerültek, amelyben a fő összetartó erő a selmeci diákhagyományokban leledzik, s e közösség tagjának lenni nem kötelesség, hanem érdem.

Képek forrása: a 2015. évi Firmaévfolyam, Rosta Katalin és dr. Szabó Orsolya

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .

Sokkoló tudatlanság: megöl az agráripar

Tízezrek demonstrálnak „Elegünk van” mottóval Németország-szerte a KAP-pénzek társadalmilag igazságosabb elosztásáért, ugyanakkor megdöbbentő, hogy mennyire félretájékozottak a tüntetésük tárgyát képező ügyekben.

Agrártudományok a Csodák Palotájában

A Csodák Palotája együttműködési megállapodást kötött – a felsőoktatási intézmények közül elsőként – a Szent István Egyetemmel. A két intézmény a megállapodás keretében kívánja erősíteni az ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tevékenységüket 2019-től.

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.

Népszerű az iskolakert-fejlesztési program

Az iskolakert-fejlesztési programra nyolcszoros a túljelentkezés, és az Iskolakertekért Alapítvány szerint nem elegendő eszközökkel ellátni egy kezdő iskolakert-építő csapatot, szükség van a jó gyakorlatok átadására is, amit a programba épített pedagógusképzés biztosít majd.

Életműdíjat kapott Bálint György, a Kertészet és Szőlészet egykori főszerkesztője

A szakmai zsűri Ledó Ferencnek, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökének ítélte a 2018-as Az év agrárembere díjat, Bálint György kertészmérnök és Vancsura József, a gabonatermesztők szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke életműdíjat kapott. A kitüntetettek munkáját Nagy István agrárminiszter méltatta az egri díjátadáson.

Mitől egészséges vagy biztonságos egy élelmiszer?

Átfogó kutatást végzett a NÉBIH általános iskolások körében az élelmiszer-biztonságról. A gyerekek tudatosságán még van mit csiszolni, ami azért nagyon fontos, mert ez a korosztály a legfogékonyabb a helyes szokások elsajátítására. A megfelelő szemléletformáláshoz a szakértők a pedagógusok bevonását is javasolják.