Back to top

balekhét

Diáknak lenni a középkorban tár­sadalmi rangot jelentett, s ez volt az indítéka a diákélet kezdetén lezajló sok és változatos szertartásnak. Ennek egyik eleme a leendő balekok (pogányok) fogadása, az akadémiai-főiskolai-egye­temi létbe való bevezetése. A pogányok és Firmák első találkozása, ismerkedése az úgynevezett balekhéten történt.

A kissé szorongó, a szülői háztól elszakadó leendő diákokat Garamberzencén fogadták. Ott látták meg először egymást azok a bányász-, kohász- vagy erdészhallgatók, akik a sajátos balek-Firma kap­cso­latban gyakran egész életre szóló barátságot kötöttek. Garam­ber­zence Sel­mec­­től 23 kilométerre, a Budapest–Rutka vasúti fővonal mentén található. Amíg Ga­ramberzence és Selmec között nem építették meg a keskeny­nyomközű vasutat (az Ancsát), addig a Firmák a Garam és a Kecskés-patak találkozásánál álló egykori Szuchy-kocsmában várták – vélhetően jó hangulatban – leendő balekjaikat.

Már ott kezdetét vette az évődés, a balekugratás, ami aztán a selmeci diákélet tréfáinak elengedhetetlen velejárója lett.

Rendszerint egy szigorú képű, tekintélyt sugárzó ultra supra veterán a geológia tanszék asszisztensének adta ki magát, maga köré gyűjtött néhány akkor érkező pogányt, s a Selmeci-hegység erdein keresztül gyalog vitte őket Selmecre. Útközben tudományos magyarázatokkal traktálta a pogányokat, amit persze aligha érthettek, s felhívta a figyelmüket arra, hogy hamarosan kőzetgyűjteményt kell beadniuk. Ezért hát a kissé ijedt pogányok lelkesen gyűjtögették hátizsákjaikba a különféle kőzeteket, s mire Sel­mecre értek, jól elfáradtak. De a lábuk lehet, hogy nemcsak ezért remegett…

Az Ancsa vonat pályájának kiépítése után már a selmeci vasútállomásra érkeztek a balekok, és az ugratásuk természetesen ott sem maradt el. Az újdonsült hallgatókat aztán – lehet, hogy egy kis kerülővel – az Ifjúsági Kör székhelyére kísérték, ahol fölvették őket e fontos diáktömörülésbe, majd a Firmák segítettek nekik szállást (ún. kamarát) és ellátást keresni, illetve eligazították őket a beiratkozásnál is.

Soproni szokások

Az első találkozás Csornán
Az első találkozás Csornán
A Főiskola idestova száz éve történt áttelepülése után Sopronban is megmaradt a balekfogadás szokása. A vasútállomás­ról kijövő pogányokat a Firmák üdvözlés után a villamos megállóhelyéhez vezették, mondván, a csomagok nehezek, ne cipeljék azokat, menjenek inkább villamossal.

Amíg a pogányok a tűző napon várták a villamost, addig a Firmák a közeli kocsmából lesték őket, hogy bírják-e a megpróbáltatásokat. Kellett is a kitartás, mert a soproni villamos 1900-tól csak 1923-ig működött, utána felszámolták, de a sínek a vasútállomás előtt egészen 1978-ig megvoltak.

A hosszas várakozás végeztével, miután a Firmák megsajnálták őket, elindultak közösen szállást keresni.

Szendrey István professzor alias Pipás visszaemlékezése szerint a „jóta­karó” Firmák a temetői csősz házába, az apácazárdába, a zsinagógába, a katonai leánynevelő intézetbe, az akkor még működő fürdős kuplerájba csengettették be őket, ahol vagy rideg vagy kedves, de mindenképpen elutasításban részesültek. A hosszúra nyúlt városjárás után aztán mégiscsak akadt nekik megfelelő kamara, s megpihenhettek újdonsült otthonukban.

Firmataxi

Vidáman robog a firmataxi
Vidáman robog a firmataxi
A régi szokásokat felelevenítve, napjainkban az Erdőmérnöki Karra felvett pogányokat a csornai vasútállomáson fogadják, egy héttel az oktatás megkezdése előtt. A Firmák már transzparenseken hirdetik a pogányok tudatlanságát, a balek tízparancsolat fontosabb passzusait.

A pogányok csomagjában már ott van a kőzet- és a növénygyűjtemény, hiszen annak összeállítására már a behívólevélben felhívták figyelmüket. S jaj annak, aki ezt elfelejti!

A „Doktor úr” várja a pogányokat
A „Doktor úr” várja a pogányokat
Csornáról különvonattal, az úgynevezett balekvonattal utaznak Sopronba, esetenként marhavagonokban. A soproni állomásra érkezve firmataxi várja őket, ami nem más, mint egy ütött-kopott szekér. Ezen ülnek a megfáradt firmák, s ha marad hely, akkor a pogányok is föltehetik csomagjaikat. A szekeret a pogányok tolják-húzzák, s a lehető legnagyobb kerülővel érkeznek meg a szálláshelyükre, a soproni kempingbe. Ott először orvosi vizsgálaton kell átesniük – ez is régi selmeci hagyomány –, természetesen egy-két szigorú Firma végzi a tudatlan pogányság „alkalmassági” vizsgálatát.

A balekhéten a Firmák mindarra megtanítják leendő balekjaikat, amire a későbbiekben szükségük lehet.

Megismertetik velük az egyetemi tanszékeket, a botanikus kertet, a gyűjteményeket, a várost. Elmondják nekik, hogyan kell az egyetemen hivatalos ügyeket intézni, kérvényt írni, kinek és miként kell köszönni.

A hegyvidéki túra első állomása – megfáradt pogányok, kitartó Firmák
A hegyvidéki túra első állomása – megfáradt pogányok, kitartó Firmák
(Transz­parens hirdeti nekik: „balek hangosan köszönj mindenkinek, mert nem tudhatod, hogy ki kinek a kutyája”.) A balekhéten hallhatnak előadást Sel­mec­ről, megismertetik velük a selmeci-soproni diákhagyományok gyökereit és fontosabb elemeit, nótákat tanítanak, kocsmalátogatásokat, bográcsozást szerveznek. A selmeci bányajárás mintájára Sop­ronban hasonló indíttatással hegyvidéki túrán vesznek részt a pogányok.

Ugratások

Természetesen a balekhéten sem maradhat el a balekugratás, amely egyben a Firmák leleményességére, ötletgazdagságára is rámutat. 1979-ben az akkori Firmák leendő balekjaikat Nagycenkre vitték, és a múzeumvasúton utaztatták őket.

Ismerkedés a nótákkal
Ismerkedés a nótákkal
Az állomásra való visszatérés előtt a mozdony hirtelen elromlott, ekkor a masiniszta kérte a Firmákat, hogy segítsenek áthidalni a problémát. A (már jóval korábban megbeszélt) megoldás persze hamar megszületett: a pogányok betolják a vonatot! Ez a verejtékes munka mindaddig tartott, amíg néhány méterre az állomás előtt a mozdony „hirtelen megjavult”, s a beugratott pogányok nem kis csodálkozására és bosszankodására magától bepöfögött a megállóba.

A balekhét legfontosabb küldetése, hogy a leendő balekságban tudatosítsa, egy olyan közösségbe kerültek, amelyben a fő összetartó erő a selmeci diákhagyományokban leledzik, s e közösség tagjának lenni nem kötelesség, hanem érdem.

Képek forrása: a 2015. évi Firmaévfolyam, Rosta Katalin és dr. Szabó Orsolya

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerek a Bibliából

A Bibliában sokféle fűszerről esik szó. Egy részük helyben termesztett vagy gyűjtött növény, és leggyakrabban zöld részét használták friss vagy szárított formában (például bazsalikom, petrezselyem, kapor, babér). A korábban megjelent Cserjék-, Gyümölcsök-, és Zöldségek a Bibliából című cikkek folytatását közöljük.

Iskolakert a panelházak tövében

Budapesti iskolásoknak nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerkedjenek a természettel, a saját maguk nevelte zöldségek, fűszerek zamatával az Agrárminisztérium és a Syngenta támogatásával átadott iskolakertben. A XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium udvarán köszmétebokrokat, szedret, évelő dísznövényeket ültettek és magaságyásokat alakítottak ki.

Fókuszban a tejföl, joghurt, kefir, túró és sajtok

„Tanuljunk együtt! – Tejipari gyakorlati napok” címen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismét meghirdeti ingyenes szakmai programsorozatát. A most induló gyakorlati napok a savas- és oltós alvasztású termékgyártás témákban biztosítanak lehetőséget a kamarai tagok számára. 

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

Újjászületett emlékhelyek

Tavaly 27 vallási vonatkozású erdei emlékhely és annak környezete újulhatott meg a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken. Az egyes helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó információk online böngészhetők, de a téma iránti fokozott érdeklődésre való tekintettel a tartalom zsebfüzet formájában is megjelent.

Az elmúlt évtizedekben átértékelődött az állatorvoslás szerepe

A hallgatóknak pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire átértékelődött az állatorvosok, az állatorvoslás szerepe az elmúlt évtizedekben. Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Magyarország biztosítja az iskolásoknak a legtöbb gyümölcsöt

Az új tanévben az iskolagyümölcs-program 550 ezer, az iskolatejprogram 430 ezer diákra terjed ki - jelentette be pénteken Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára.

Már hétezer éve is készítettek sajtot a dalmát partoknál

A nemrég bejelentett 3000 éves egyiptomi sajt után most a dalmát tengerparton találták nyomát a tejterméknek, két településen is. Ez azonban 7200 éves kerámiákon volt. A bizonyítékok szerint tejmaradványok már a 7700 éves agyagedényeken is voltak, sajtot azonban csak a valamivel fiatalabb kerámiákon találtak.

Fel kell készülni a korszakváltásra a mezőgazdaságban

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat - mondta az agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett szerdai jubileumi ülésen Debrecenben.

180 millió forintból újul meg a soproni botanikus kert

Mintegy száznyolcvanmillió forintból jövő szeptember végére megújítják a Soproni Egyetem botanikus kertjét, a fejlesztés célja, hogy szélesebb körben ismertessék meg a kert értékeit - hangzott el a fejlesztést bemutató sajtótájékoztatón szerdán Sopronban.