Back to top

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.

Bakonyszentlászlót a történészek szerint – ahogy arra a neve is utal – Szent László királyunk alapította, de a térségben a még régebbi korokból is találtak lakott területre utaló jeleket. A település a 13. században épült Cseszneki Vár birtokrészét alkotta. A vár gyakran cserélt gazdát, míg a 17. században az Esterházyak tulajdona lett. Az egykori uradalmi erdőkben már az 1800-as évektől tervszerűen, üzemtervek előírásai alapján gazdálkodtak, jelenlegi kezelője a Bakony­erdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete.

Az erdészet irodaépülete az egykori Esterházy-kastélyban
Az erdészet irodaépülete az egykori Esterházy-kastélyban
Az erdészet két földrajzi tájon helyezkedik el, mintegy 8200 hektáron: déli, délkeleti területét a Magas-Bakony hegyei és hosszan elnyúló dombjai alkotják, míg északról a Kisalföld síksága határolja. Földrajzi változatossága meghatározza erdőgazdálkodását, területén sokféle erdőtársulás megtalálható, a hegyvidéki bükkösöktől a cseres-tölgyeseken át a homoki erdeifeny­vesekig, mind-mind más gazdálkodást igényel. Területfoglalás alapján a fő fafaj a cser, amelyet a bükk, erdeifenyő, gyertyán, majd a tölgyek és az akác követ. Hegy- és dombvidéki erdeink zömét természetes úton újítjuk föl, a gyengébb termőhelyű síkvidéki homokterületeken mesterséges módszereket is alkalmazunk. Ezen felül, az Alízházi szálaló tömb csaknem 240 hektárján folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodást folytatunk.

Vadászati tevékenységünket is a sokrétűség jellemzi, hiszen az öt magyarországi nagyvadfaj (őz, gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó) mindegyike megtalálható a területünkön, 1995 óta pedig vaddisznóskertet is működtetünk. Az országos viszonylatban is kiemelkedő látogatottságú Cuha-völgyi Kirándulóerdő és Tanösvényen évenként mintegy százezer kiránduló fordul meg.

Ősfenyves

Jelentős természeti érték a Fenyőfő és Bakonyszentlászló községek határait érintő homokvidéken található, megjelenésében és összetételében is különleges erdeifenyő-állomány, melynek őshonossága évszázadok óta foglalkoztatta a szakembereket. Dr. Majer Antal egykori soproni egyetemi tanár Fenyves a Bakonyalján című munkájában részletesen foglalkozik a témával. A Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Területen a gazdálkodást kezelési terv írja elő, csak az abban foglalt korlátozások mentén avatkozhat be az erdészet. A munkát nehezíti, hogy az elmúlt évek aszályos időjárása száradásokat okozott az állományban: az évszázados fenyők pusztulását követő értékmentés és a területek felújítása az elkövetkező időszak nemes szakmai kihívása.

Az erdészet megörökölte az egykori uradalmi erdőgondnokság magpergetőjét Fenyőfőn, és azt kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is üzemelteti, ami országos viszonylatban is ritka.

Az áldozatos munka eredményeként az egykori bányaterületet ma újra szép, fiatal erdő borítja
Az áldozatos munka eredményeként az egykori bányaterületet ma újra szép, fiatal erdő borítja
A bauxitbányászat nyomán

Bakonyszentlászló mindennapjait évtizedekre meghatározta, hogy a térségben az 1960-as évek elején végzett kutatófúrások Európa legnagyobb, mintegy 60 méter vastagságú bauxitrétegeit tárták fel. A fellelt alumíniumérc a kréta korban keletkezett úgy, hogy a szilikátos kőzetből a meleg, trópusi eső és a növényzet fokozatosan kioldotta a kovasavat, és ettől a maradék kőzet egyre dúsabbá vált alumínium-oxidokban.

Ez az anyag karsztgödrökbe mosódva megőrződött, mivel egy új tenger és annak mészkőüledéke befedte. A bauxitkincs fölülírta a Fenyőfői ősfenyves érintett részének védettségét is, és 1984-ben, mintegy 46 hektár erdőterületen megindult a feltárás és a mélyben lencseszerűen elhelyezkedő bauxit bányászata. A fakitermelést, majd évekkel később a – bányagödör feltöltésével,

Magpörgető Fenyőfőn

A magpörgető cserényei és a speciális rosta
A magpörgető cserényei és a speciális rosta
A természetben a tobozok a nap melegének, a szélnek és a levegő páratartalmának hatására kinyílnak és kipottyantják a magot, a magpörgetőben ezeket a tényezőket mesterségesen állítjuk elő és szabályozzuk. A perge­tőszobába – állandó hőmérsékletet tartva – külső fűtéssel meleg levegőt áramoltatunk. A begyűjtött tobozokat egymás fölött elhelyezett, fából készült ládákra, úgynevezett cserényekre terítjük, melyek mozgathatók és cserélhetők. Aljuk dróthálóból készült, így a kipergett fenyőmagok a padlóra hullanak, onnan összesöpörve gyűjtjük be. A kipergett magvakat szárnytalanítani és tisztítani kell. Az erre szolgáló kézi hajtású speciális rostában a szél a magvakat lebegteti, a léha magvakat és a port kihordja, a telt magvakat pedig összegyűjti. Napjainkban erdei- és feketefenyő-tobozokat pergetünk, az így kapott magot az erdőgazdaságnál működő csemetekertekben elvetjük, illetve értékesítünk is belőle.

Vasút a szurdokban

A viadukt pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták
A viadukt pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták
A Bakonyszentlászlói Erdészet területén kanyargó Cuha-patak völgyében áthalad az ország egyik legszebb vasútvonala, amelynek Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszát 1896-ban adták át, Vinyétől Veszprémig pedig 2011 óta műemléki védelem alatt áll. A Magas-Bakony vonulatát átszelő Cuha-patak szűk, nagy esésű, helyenként erősen kanyargó szurdokvölgyének terepviszonyai rendkívüli műszaki felkészültséget igényeltek a kor szakembereitől a vasútvonal megtervezéséhez és kialakításához. A vasúti pályát több helyen a meredek hegyoldal szikláinak lerobbantásával alakították ki, három szakaszon pedig alagút fúrására volt szükség.

A munkában egy fiatal mérnök, Gubányi Károly jeleskedett, és az itt szerzett tapasztalatait néhány évvel később kínai vasútépítéseknél kamatoztatta. Ő irányította a Csendes-óceánhoz vezető transz-bajkáli vasút Mandzsúriát átszelő, igen nehéz szakaszának munkálatait.

A Hódoséri Vendégház Vinyétől néhány percre várja a pihenni vágyókat
A Hódoséri Vendégház Vinyétől néhány percre várja a pihenni vágyókat
A vadregényes szurdokvölgy kedvelt kirándulóhely: a patakot többször keresztező gyalogút mentén kiépített tűzrakó helyek, pihenők találhatók, tanösvény­táblák mutatják be a környék élővilágát, de felkereshetjük a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyéül szolgáló Betyár-barlangot is.

A kirándulóknak szálláshelyet is kínálunk az erdészet területén. A tavaly felújított Hódoséri Vendégházunk Vinyétől néhány percre, gyönyörű és csendes környezetben várja a pihenni vágyókat. Megéri ott néhány napot elidőzni, hiszen a közelben olyan nevezetességek találhatók, mint a Zirci Apátság vagy a Cseszneki Vár, és erdei túrákra indulva is sok a felfedeznivaló: a Likas-kő vagy a Pápalátó-kő a természet különlegesen szép képződményei, az elmúlt korok történelmének nyomait pedig egyebek közt a Pápateszér közelében fekvő Grófi fürdő őrzi. A fürdőt az Esterházy család építtette 1910 körül, s az idősek elmondása szerint a grófkisasszonyok kedvelt szórakozóhelyéül szolgált. Az erdei pihenő ma is alkalmas szabadtéri programokhoz.

Rosta Katalin

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!

Sünmentés a bécsi temetőkben

Néhány éve a sünöknek is készítenek helyet hét bécsi temetőben. A sünvédelmi program keretében ugyanis külön téli szállásokat hoznak létre nekik, hogy legyen hol áttelelniük.