Back to top

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

A páratlanul sokszínű és változatos vidék folyamatosan megoldandó feladatokat sodort elébe, ám ez őt cseppet sem tántorította el, sőt. Közbenjárása nyomán alakult meg például a Hansági Tájvédelmi Körzet, amelynek történetét Balsay Endre több alkalommal könyvbe is foglalta. A nyugdíjas erdészetigazgató manapság erdészeti kordokumentumokat ír, kutatja és gyűjti a régmúlthoz köthető anyagokat, s egyebek közt társadalmi szervezetek munkáját is segíti – ezen tevékenységei, valamint a szakmai életútja elismeréseként tavaly megkapta az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozata kitüntetést.

Családi örökség

Hany – a már elfeledett, finnugor eredetű szó lápot és mocsarat jelent. Innen kapta nevét az ország északnyugati felén elterülő Hanság, ami egykoron hazánk legnagyobb összefüggő lápvidéke volt. Bár az elmúlt évszázadokban igyekeztek élhetőbbé tenni a környéken élők, egyes részeit sikerült megőrizni eredeti formájukban, és ebben kulcsfontosságú volt a Hansági Tájvédelmi Körzet megalapítása 1976-ban.

A körzet egy 1974-es dokumentumnak köszönhetően születhetett meg, az akkoriban 37 esztendős Balsay Endre és édesapja, a nyugalmazott erdőmérnök, Balsay László ötletei és ismeretei alapján. Ám addig, amíg apából és fiúból egyenrangú szakmai partner vált, hosszú éveknek kellett eltelniük.

„Testvéreimmel már egészen kis korunkban édesapánk mellett sündörögtünk” – kezdte a legelején Balsay Endre, akinek négy testvéréből kettő is erdőmérnök lett, követve ezzel a családi hagyományt, hiszen már a dédnagyapjuk is az erdész szakmát választotta hivatásul.

Friss erdőmérnökként ő az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdasághoz került, ahol az erdészetvezető tisztet is betölthette. „Édesapám helyét pályáztam meg, aki 1969-ben ment nyugdíjba, végül úgy hozta a sors, hogy nála egy évvel tovább, huszonnyolc évig dolgoztam ebben a beosztásban. Nem volt könnyű örökség ez, hiszen apám erdészkörökben elismert, kiváló szakember volt” – mesélte.

Amíg azonban édesapja idejében kevés anyagi forrás volt a nehezen járható, helyenként mostoha Hanság fejlesztésére, a ’70-es években elkezdődött az erdőgazdaság gépesítése, ezzel együtt pedig egyre több pénzt fordítottak az erdőművelésre is. „Akkoriban indult meg Hanság feltárásának programja” – emlékezett vissza a nyugalmazott erdészetigazgató, aki szerint ez akkor már igencsak sürgető volt, hiszen a magyar erdőtörténet büszkesége, a Nagy Kapuvári Égererdő lassú pusztulásnak indult.

„Komoly kihívás volt, hogy a sínylődő égeresek kitermelésével minél hamarabb új fafajú erdőt hozhassunk létre. Elsőként kiépített utakra volt szükség, szerencsére a Kisalföld alatt vastag kavicstakaró található, így csak meg kellett találni, hogy az hol húzódik a kitermelő eszközök számára elérhető mélységben” – mesélte tovább Balsay Endre, aki akkoriban talajfúróval a kezében járta az erdőt a megfelelő terület után kutatva, amelyekre végül a régi vízfolyások helyén akadt rá.

„Tíz év alatt 90 kilométernyi utat építettünk, így a Hanság végre járhatóvá vált”

– mondta büszkén. Akkortól megindult a személyszállítás is, s több ember kezdett dolgozni a környéken. A gépesítés ettől kezdve Balsay Endre egész pályafutását végigkísérte: az erdészet műhelyeseivel együtt épített például ültetőgépeket és darukat traktorokra, megkönnyítve ezzel a farakodást, ugyanakkor a vadkárelhárító kerítések tartását szolgáló oszlopok leszúrását is ily módon összeállított eszközzel oldották meg.

Új ösvényen

„A mozgalmas évek után mással kezdtem foglalkozni. Érdekelt az erdészettörténet, de a nyugdíjazásomig nem jutott rá időm. Az aktív munkás éveim elmúltával aztán kutatni kezdtem”– mosolyodott el Balsay Endre, majd egy jó adag dokumentumot – vagy inkább emléket – tárt elém. Elsőként egy régi fotót és a nagy becsben őrzött üvegnegatívját mutatja. Az 1905-ben készült fotón mások közt Esterházy Miklós herceg áll kastélya előtt, fácán- és nyúlterítéke mellett – a képet Balsay Endre dédnagyapja készítette. De édesapja, László is nagy fotós volt, az ő képeiből is fennmaradt jó néhány, az egyiken egy férfitársaság és egy kisfiú látható.

Nyugdíjas éveinek legfőbb időtöltéseként könyvbe foglalta a családi fotógyűjteményt
Nyugdíjas éveinek legfőbb időtöltéseként könyvbe foglalta a családi fotógyűjteményt

„A gyermek Alexander Lámfalussy (Lámfalussy Sándor), akit később a világ az euró atyjaként ismert meg, s akinek az édesapja 1941-től erdőigazgató volt az Esterházy uradalomban, az én édesapám is dolgozott mellette. Apám számos írásos anyaga is megmaradt ezekből az időkből, rendszerezésük közben rájöttem, hogy értékes mondanivalójukat muszáj valahogy közkinccsé tennem”

– idézte fel Balsay Endre, mi vezetett nyugdíjas éveinek egyik legfőbb időtöltéséhez. Akkortól kezdte ugyanis könyvekbe foglalni a családi gyűjteményt. „Koromból adódóan munkám során még nem dolgoztam számítógéppel, de mivel szükségem van a használatára, lassan megtanultam az alapokat, és idővel már magam vittem gépbe a könyvekhez szükséges írásos és képi anyagokat” – folytatta a szakember, akinek kiadványait még a kisunokája is érdekesnek találta.

„Amíg kicsi volt, sokat olvasgattam neki orvvadászhistóriákról és a lesekhez fűződő történetekről” – mesélte a nyugalmazott erdészetigazgató, aki ha kellene, a Fejezetek a Kapuvár környéki erdők történetéből című kiadványt választaná legfontosabb könyvének. Ebben egyebek közt az Esterházy-uradalom erdő- és vadgazdálkodását, az erdei utak megépülése előtti nagyszabású víziszállítást, illetve a környék erdőgazdaságainak történeteit dolgozza fel a szerző. Megismerésük révén a történelem egy részére is rálátunk, hiszen az erdészek annak idején öt-tíz gyermekes családokban éltek, s kint az erdőben születtek, hogy aztán átélve a világháborúkat sok esetben vitézzé váljanak. Erről az időszakról szól a Menekülés a hazából című könyv, ami az 1956-os események után a déli Hanságon keresztül menekülő tömeg történetét láttatja a helyi erdészek szemével.

„Miután az itteni őrs állománya elmenekült, tízen lettünk ideiglenes határőrök, s voltunk egyben a legfőbb tájékoztatók és segítők” – emlékezett vissza Balsay Endre, aki akkoriban volt elsőéves erdőmérnök hallgató. Azóta a világ sokat változott. A sokat megélt, időközben megüresedett hansági erdők erdészházai például építészeti és gazdaságtörténeti értékként maradtak meg az utókornak: az egyikből madárvárta, a másikból erdészettörténeti múzeum lett, egy harmadik pedig vadászházként üzemel.

Tovább kutat

Életének egy részét még mindig a Hanságnak rendeli: a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának tagjaként hasonló érdeklődésűekkel dolgozza fel a környékhez köthető történelmi eseményeket, nem mellesleg pedig a Kapuvári Városszépítő Egyesület tagja.

„Fontosnak tartom, hogy az erdészek részt vegyenek a lakóhelyükön a zöldövezet kialakításában. Bekapcsolódtam a kapuvári Nádasdy-park létrehozásába, amelynek botanikus tanösvény és erdei tornapálya is része. Sok gyerek jár ki a környékbeli iskolákból és óvodából, megismertetjük velük a fafajokat. A közeli gyertyános-tölgyes-bükkös kis erdőt még én ültettem” – mondta.

Balsay Endre az elmúlt években több díjat is átvehetett példamutató közösségépítő, illetve szakmai munkájának eredményeképp, 2005-től pedig a Fertő–Hanság Nemzeti Park tanácsadó testületének is tagja. Nem meglepő módon ezúttal is készül valami újra: az idén 70 éves Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kialakulását, annak szervezeti változásait és személyzetét kutatja. „Az Országos Erdészeti Egyesület Győri Helyi Csoportjának elképzeléseit követi, a földolgozás lassú folyamat, de eredményéből úttörő kiadvány készül” – tette hozzá az egykori erdészetigazgató.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Nagy az érdeklődés az erdészeti szakképzés iránt

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetiszakmunkás-képzést indít, hogy megfeleljen a Budapest környéki erdőgazdálkodás kívánalmainak, és kiszámítható életpályát kínáljon az erdészeti vállalkozásoknál dolgozó szakembereknek. A főváros közelsége miatt ugyanis több szempontot és igényt kell figyelembe venni a terepi munkavégzéskor, miközben a térség munkaerő-felvevő képessége nagyobb az országos átlagnál.

Uniós jogot sért az új erdőtörvény?

Az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa - Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója javaslatára. A törvény sérti az európai uniós jogokat a Natura 2000 területek kezelésének módosításával és általában felborítja a természetvédelem és erdőgazdálkodás eddig meglévő egyensúlyát.

Légi távérzékelés a Mecsekben

A Mecsekerdő Zrt. horvát-magyar projektjének keretében 2017 októberétől komplex légi távérzékelési felméréseket végez a határ két oldalán.

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

Újabb pályázati források az erdőgazdálkodók számára

Február 1-jén újra megnyílik a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázat, ezenkívül további négy célra, például erdősítésre is igényelhetnek még támogatást az erdőgazdálkodók - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság az Agrárminisztérium közlésére hivatkozva.