Back to top

Szabadtéri sütögetés a Szalajka-völgyben

Szilvásváradtól a Gloriett tisztásig a távolság erdei kisvasúttal 3,5 kilométer, de akik bírják a gyaloglást, azoknak javaslom a lankás, enyhe emelkedővel, de annál több látnivalóval tarkított sétaútvonalat. Évente 200-250 ezer ember utazik ide a csühögő vasparipán s legalább annyian gyalogszerrel.

A természeti környezet szinte kínálja magát az erdei piknikezésre, a kinti sütögetésre, amihez a Szalajka-völgy legteteje bámulatos hátteret nyújt.

„A fűnyírástól a szemétszedésen keresztül az erdei bútorok karbantartásán át minden az Egererdő Zrt.-hez tartozik” − mutatott körbe a rendezett környezeten Antal József, a Szilvásváradi Erdészet erdőművelési műszaki vezetője. A létesítményeket pályázatokon nyert támogatásokkal igyekeznek megújítani, a fejlesztések egyik látványos eleme a hibrid mozdonyuk is.

Az útvonal talán legnevezetesebb látnivalója a Fátyol-vízesés, amelyet a Gloriett-tisztástól 300 méterre fakadó Szalajka-forrás táplál. „Az itt feltörő víz a Bükkfennsíkon, 800-900 méter tengerszint feletti magasságban esett le csapadék formájában, és dolinákon, töbrökön keresztül jutott le” − magyarázza a szakember. Itt nem csövön keresztül érkezik a kristálytiszta víz, hanem patakként, barlangból bukik elő. A Szalajka-völgy már az ősembernek is kedvelt helye volt, amiről a közelben található Istállós-kői-barlangban talált tárgyak tanúskodnak. Ott találták a régészek az egyedülálló, a barlangi medve combcsontjából készített sípot. A Szalajka-völgy mindkét oldala a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett része.

Kristálytiszta vízben

A hosszú, menyasszonyi uszályhoz hasonlítható Fátyol-vízesést 13 mésztufa-lépcső alkotja. Különleges módon jöttek létre, a patakon keresztbe dőlt fákat vonta be a vízben oldott mész. A közelben található szabadtéri erdei múzeumot az 1970-es években hozták létre, és az 1990-es években megújították. Interaktív módon mutatja be az erdőhöz köthető munkákat, az ott folyó életet. Minden a fáról, mint környezetbarát anyagról, megújuló energiaforrásról szól. A völgy alsóbb szakaszán élővad-bemutatóval kedveskednek a látogatóknak. Az itt látható dámok jól alkalmazkodtak a turistákhoz, kézből veszik el a kínált eleséget.

A Szalajka-völgy bejáratánál található Fatelep állomásról induló Szilvásváradi Erdei Kisvasút több mint százéves. Kezdetben nem turistákat, hanem faanyagot, illetve mészkövet szállított. Az 1960-as években munka nélkül maradt vasút lassan az idelátogatók fuvarozására állt át, s télen, nyáron hordja rendületlenül a kicsiket, nagyokat.

A látogatottság ellenére szinte érintetlen a terület, a környezet tisztaságát mutatja a pisztráng jelenléte is. Bioin­dikátor faj, azaz jelzi a víz minőségét. Magas oxigénigényét a hideg és áramló víz biztosítja. A Szalajka-patakban a sebes pisztráng számít őshonosnak, a tenyészetben viszont az Észak-Amerikából származó szivárványos pisztráng az egyeduralkodó. Két év alatt éri el azt a nagyságot, amit az őslakó csak egy évvel később. „Mindkettő ragadozó, éppen ezért a nevelő tavakban is ügyelni kell arra, hogy egyforma méretű egyedeket telepítsenek” − avat be a szakmai titokba Antal József, különben a nagyhal megeszi a kishalat, s oda a haszon.

Halak királynője

A természeti környezet kínálja magát az erdei piknikezésre, a kinti sütögetésre, amihez a Szalajka-völgy legteteje, a Gloriett-tisztás bámulatos hátteret nyújt.

„Egyszerűen túl rövid az élet ahhoz, hogy ne sütögessünk, és a Szalajka-völgyben adja magát, hogy pisztrángot is tűzzünk a nyársra” − szögezte le Gál Gábor, az egri Trifla Ivó és Konyha étterem vezetője. A pisztráng elkészítésének leghagyományosabb módja a nyárson sütés.

„Tudja Magyarország miért nem pisztrángnagyhatalom?”

− szögezte nekem a kérdést. A hal tiszta, télen-nyáron 20 °C-nál hidegebb vizet igényel. A pisz­tráng kényes a víz oxigéntartalmára, s mivel a vízben oldott oxigén mennyisége fordított arányban áll a víz hőmérsékletével, tartósan meleg vízben a halak egyszerűen megfulladnak. A megfelelő feltételek a nagy vízhozamú hegyi patakokban adottak.

A pisztráng a halak királynője, Szilvásváradnak − a ló mellett − ikonikus állata. Ízletes a húsa, mint általában a ragadozó halaknak, ezért sem szabad túlfűszerezni. Kiválasztásánál elsődleges szempont a frissesség, a második a méret. Sokak szerint legjobbak a 30-35 dekás példányok, a nagyobbakból pedig kiváló filé készíthető. Legalább 30-40-féle elkészítési módja ismert, de ezek közül a hétköznapi fogyasztó leginkább a bő olajban sült változatot ismeri. „Nem ez a pisztráng fogyasztás csúcsa” − hívta fel a figyelmet Gál Gábor.

A tüzet száraz, kemény fából rakják, s miután kétszer leégett, jöhet a faszén. Minden halhoz két nyárs szükséges, lehetőleg nem nyersfából. Egyikre a halat, másikra a jóféle, vastag szelet füstölt szalonnát tűzzük.

A nyársat a halak száján keresztül, a gerincszálkán 2-3-szor kígyóvonalszerűen átszúrva, annyira toljuk, hogy a farok végén kicsit kilátsszon. Nyersen nyársra húzott befűszerezett halat – a só és a bors alapfűszernek számít, de tulajdonképpen bármit lehet használni – együtt forrósítják a szalonnával, az abból kicsöpögő zsírban sül a pisztráng. Leginkább a szalonnát kell a parázs fölött tartanunk és nem a halat, különben kiszárad, s olyan lesz, mint a fűrészpor. Ráadásul a bőre is ráég, és fogyaszthatatlanná válik.

Vigyázzunk, hogy ne lángon, csak parázson süssük – mintegy arasznyira felette tartva – akkor lesz jó az eredmény.

Figyeljünk, hogy a nyársat folyamatosan forgatva egyenletesen piruljon a hal. Amikor a sült pisztráng szeme a forró szalonnazsírtól kifehéredik, bőre pedig ropogóssá és kellően pirossá válik, akkor fogyasztható. Pikáns ízt ad neki, ha sütés után olajjal összekevert zúzott fokhagymával kenjük meg.

Mivel a kristálytiszta vízben élő pisztrángnak nincs mellékíze, bármilyen köret illik hozzá. A szakember úgy tartja, hogy a könnyű halhoz könnyű saláta való, ugyanakkor nem veti meg a grillezett zöldségeket sem. Esetünkben jégsaláta, lilahagyma, paradicsom, paprika került a tálba kapros-joghurtos öntettel. Jó mellé a saláta, a hónapos- vagy a vajretek is, de sokan esküsznek a vajon pirított spárgára.

Füstös illatok

Jó néha visszatérni az anyatermészethez, s baráti társasággal grillezni a szabadban. Vannak betartandó szabályok, ám fontos az alkotói szabadság, de legfőképpen a fantázia szárnyalhat szabadon. A szabadtéri sütögetések egyik kedvence a cigánypecsenye, semmi sem ér fel a levegőben úszó finom, füstös illatokhoz. Nem egyéni sport, barátok kellenek hozzá, és jóféle itóka. A cigánypecsenye előfűszerezett tarjából készül, legalább néhány órás pácolás után. A pác olajába mustárt, kevés fokhagymát, félbevágott vöröshagymát, sót, borsot tegyünk. Az így előkészített húst csak rá kell tenni az előmelegített rácsra. Zsírban arany­bar­nára dinsztelt hagymával, csipsz­burgo­nyával isteni finom, és ne feledkezzünk el a szalonna „kakasta­réjról” sem. Gál Gábor szerint a sütögetéshez a mangalica zsírjánál nincsen jobb a világon. A jó cigánypecsenyének pedig bátran legyen füstszaga.

Lángtalan parázson

Tűz, kenyér, szalonna, hagyma – a szalonnasütés elengedhetetlen kellékei. A szalonnasütés nekünk igazi hungarikum. Beavatottak szerint a kökény, az akác és a fűzfa vesszője a legalkalmasabb nyársnak. Éles bicskával a végét lapos-hegyesre faragjuk, hogy ne forogjon le róla az ízes falat. Sokak szerint a szalonnasütés titka a jó tűzben rejlik. Sütögetni csak parázson lehet, a jó parázshoz pedig idő kell. Csak teljesen lángtalan parázson süssünk, és az legalább 10 centiméter vastag legyen. (Innen fogyókúrázók ne olvassák tovább.)

A kenyér legyen fehér és vastag, a hagyma sok és vékonyra szeletelt, és válasszuk a füstölt szalonnát. Mértékadó vélemények szerint erre nem jó a húsos bacon, sem az abált szalonna. A szalonna tetejét először beirdaljuk, hogy a zsír egy helyre folyjon majd. Ha a szalonnabőrbe kis nyílást vágunk, és azon keresztül dugjuk át a nyársat, nem fordul el és nem esik le, hiszen tartja a bőr. A zsírt a tűz melletti tányérokra vagy papírra szeletelt hagymakarikákkal fedett kenyérre csorgatjuk, a megsült szalonnát rádarabolhatjuk vagy egészben is haraphatjuk.

A jó szalonnasütés – legalábbis szerintem – voltaképpen nem is sütés, hanem alacsonyabb hőmérsékleten történő izzasztás.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmezési Világnap: Tetteink alakítják a jövőt

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél, felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Elhallgatott magyar minőség?

A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról. Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének. A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.

Majd kétezer kismalac pusztult el

Kigyulladt egy több mint hatszáz négyzetméteres sertésól Alsómocsolád külterületén, az épületben lévő mintegy kétezer kismalac többsége elpusztult.

Drágulhatnak az élelmiszerek a mezőgazdasági árak emelkedése nyomán

Az élelmiszerárak emelkedését vetíti előre, hogy augusztusban 6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak éves összehasonlításban - írta a szombati Népszava.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

Magyarországon még mindig alacsony a halfogyasztás

Magyarországon a 6 kilogrammos fejenkénti, éves halfogyasztás még mindig jelentősen elmarad a 20 kilogramm körüli európai átlagtól, ezért is fontosak a fogyasztást népszerűsítő rendezvények - mondta Lévai Ferenc.

Sporthalnak szánták - rémálom lett belőle

Elődeink úgy vélték, igazi kincsre leltek a törpeharcsákban, így boldogan telepítették őket a 20. század derekán a kontinens vizeibe. Ekkoriban még nem sejtették: az Amerikából származó faj elképesztő szaporaságával és mohóságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd.

Kidobjuk az ételt, nem hordjuk a ruhát

Elég tudatosan vásárolunk vagy pazarolunk? Gondolunk a holnapra, a jövőnkre is vagy csak jelen szükségleteink kielégítésére? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Generali legfrissebb, egész országra kiterjedő reprezentatív kutatása. Az eredményekből kiderül, hogy bár a legtöbben tudatos vásárlónak vallják magukat, a valóságban az élelmiszer- és a ruhapazarlás is jellemző ránk.

Édes kis semmiség - a cukor káros, vagy a szokásaink?

A világ fejlett országaiban rengetegen küzdenek elhízottsággal, illetve túlsúllyal. Azoknál az embereknél, akik több édességet fogyasztanak nagyobb valószínűséggel alakul ki kettes típusú cukorbetegség, szívrendellenesség vagy rák…de lehet nem is a cukor a hibás.