Back to top

Erdésznő lóháton

Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Ennek tövében, Szendehely-Katalinpusztán nőtt fel Schmuck Melinda, a Gyadai-réten állt szolgálati lakás helyén most a Kirándulóközpont és Erdei Iskolát találjuk.

Követte a példát

„Apám szerint nőnek nem való az erdész szakma, ezért is tanultam kertésznek” – magyarázta az Ipoly Erdő Zrt. kerületvezető erdész-vadász szakembere. Bebizonyosodott azonban, hogy a genetikát nem lehetett megtagadni, így visszatért régi álmához, az erdőhöz. De a kertészeti ismeretek sem vesztek kárba, sőt, nagyban könnyítették az erdész­technikusi tanulmányokat. Erdész édesapja kérésére tehát dísznövény-kertészként kezdte pályafutását, és csak a második szakmája köti az erdőhöz. Ez inkább neki való, de a váltásnál sokat nyomott a latban, hogy öt generációs erdész családba született.

A „schmuckok” képzett erdészekként Németországból érkeztek hazánkba. Az első keresztlevelek is németül íródtak. Melinda üknagyapjáig sikerült a családfát visszanyomoznia, őket telepítették be Alcsút, Vértesacsa környékére, s kerültek utódaik erre a vidékre.

Schmuck Melinda az erdőben, az erdészeti munkások között, teherautókon utazott, hiszen Katalinpusztán volt a rakodó, oda hozták, s onnan vitték tovább a fát. Izgalmas, titkokat rejtő, felfedezésre váró világban élt, szó szerint saját bőrén tapasztalta meg a körülvevő természetet.

Hivatásos vadász

Ritka eset, amikor az erdész és a vadász beosztást ugyanaz a személy tölti be. Melinda mintegy 1200 hektár erdőn tartja őrző szemeit, míg a vadászterület 3500 hektáros. A megyében egyedüli hivatásos női vadász. „A vidék leginkább a Cser­hátat idézi, de egy kicsi Börzsönyöm is van” – utalt arra, hogy bár a Börzsönyhöz tartoznak, a Cserhátra jellemzők a körülmények. Patakokkal, vízfolyásokkal tarkított, jó adottságokkal rendelkező terület. Bővizű források bukkannak elő a Börzsöny oldalából, amelyeket rendszeresen karbantartanak. Három település – Szendehely, Nógrád és Berkenye – tartozik a körzetükbe, igyekeznek a lakossággal mindenhol jó kapcsolatot ápolni.

„Inkább erdésznek, mintsem vadásznak tartom magam” – hangsúlyozta, s erdészként elsősorban a szarvassal gyűlik meg a baja. Túlszaporodott az állomány, szerencsére nincs túl sok mezőgazdasági terület. Elsősorban az erdei vadkár a jellemző, a szarvasok kárt tesznek a facsemetékben, feleszik a makkot...

Erdésznek lenni 24 órás szolgálat, nincsenek ünnepnapok. Ám a szakember természet iránti vonzódását, szakmai elkötelezettségét jelzi, hogy nyaralni is a hegyekbe jár, szabadidejében szívesen túrázik. Munkaidőben kevesebb lehetősége jut a gyaloglásra, általában autójával siet egyik helyről a másikra. Pedig területének két széle között alig húsz kilométer a távolság, két nagyobb tömbben találhatók az erdők, különböző korú fákkal.

Vadregényes vidék

Egyként szerette meg a szelíden hullámzó dél-börzsönyi tájat és a Magas-Börzsöny csodás világát. „Hol farkasról, hol hiúzról szólnak a hírek, így tárultak fel előttem a hegység páratlan kincsei, de még mindig akad egy-egy eldugott kis szeglete, amit nem fedeztem fel” – vallott a környezetével ápolt személyes kapcsolatáról a szakember. A mai napig lenyűgözik a párába, ködbe burkolózó hegycsúcsok, a völgyekben megbúvó apró falvak, a kanyargós utak, a hegyre kapaszkodó ösvények, a patakok csobogása, a vadnyomok a csapásokon. „Csodálatosak a tavaszok, de minden évszaknak megvannak a maga szépségei” – hangsúlyozta, hogy átjár még a szomszéd erdész kerületbe is kirándulni. Mai napig vadregényes maradt a Börzsöny, nem jött ide az ipar, szinte érintetlen. Nem véletlen, hogy rengeteg erdőjáró keresi fel ezt a vidéket.

Vasárnapjait igyekszik lovon tölteni, de az állat mellett akkor is az erdőé a főszerep. Ha úgy adódik, munkáját is lovon intézi el.

„Az erdészetnél mindig tartottak lovakat, és sajátunk is volt” – indokolta az állatszeretetet, s mosolyog. A nóniusz jól kezelhető, munkára született katonaló, sajnos egyre kevesebb található belőle az országban. Erősebb, csontosabb lovat keresett, más fajta nem biztos, hogy felmenne a 938 méter magas Csóványosra.

Az Ipoly Erdő Zrt.-nél egyedüli erdésznő. Országos szinten nem annyira különleges a hivatása, szerinte azonban továbbra is az átlagnál többet kell letenniük az asztalra, hogy kivívják férfi munkatársaik elismerését.

Tapasztalataikat az évenkénti Erdésznők Országos Találkozóján osztják meg egymással.

Egymás mellett

Az édesapjával töltött idő nap mint nap tanulás volt számára, folyamatosan hallgatta az intelmeket. Kisgyerekkorában is mindent megbeszéltek, féltő gondossággal nevelte az életre. Mint gyerek a já­rásba, szinte észrevétlenül tanult bele a szakmába. Legidősebb gyerekként fiúsítva nőtt föl. Miután 2001-ben az Ipoly Erdő Zrt.-hez került, erdészként másfél évet együtt dolgozhatott édesapjával, aki nem tudta véka alá rejteni lánya iránt érzett büszkeségét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent a szakközépiskolai, szakgimnáziumi országos versenyek kiírása

Az Agrárminisztérium meghirdette a határkörébe tartozó Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV), illetve Szakma Kiváló Tanulója Versenyek (SZKTV) kiírásait. Az OSZTV elődöntőire december 14-ig kell jelentkezni, az SZKTV elődöntőire pedig 2019. január 11-ig. Mindkét esetben csak iskoláktól fogad el jelentkezést az agrárkamara, a diákok az iskolájuk igazgatóinál jelentkezhetnek. Az iskolákon múlik, hogy az országos elődöntők előtt szerveznek-e önálló válogatóversenyeket. Mindkét versenyen díjtalan a részvétel.

Állatorvoslás és vállalkozás

Az állatorvosi pályán is mind nagyobb szükség van a szaktudás mellett üzletviteli ismeretekre. E felismerés jegyében rendezte meg december 17-én a 12. Praxismenedzsment konferenciát az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE).

Elragadja a dámborjakat is a toportyán

Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.

135 éve oktatják az leendő erdészeteket Ásotthalmon

Egy iskola mindig hidat képez múlt, jelen és jövő között. Továbbörökíti a múlt tudását, alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz és átadja azokat az ismereteket és készségeket a diákoknak, amelyekre szükségük lesz a jövőben – mondta köszöntőjében Farkas Sándor Ásotthalmon, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 135 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen.

Kaszó titokzatos ízei

A nagy rengeteg kellős közepén található Kaszó. A legközelebbi település is 6-8 kilométerre rejtőzik. Erdővel körülzárt csendes vidék, ahol mintha még az idő is kicsit megpihent volna. Szinte minden a vadászathoz kötődik, a tavasz és a nyár viszont a turistáké, amikor a vadászház étterme mellett a Főherceg Fogadó fogadja a kirándulókat.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

A lovas foglalkozások pozitívan hatnak az iskolai teljesítményre is

Huszonöt éve foglalkozik kezdő lovasok és lovak oktatásával a bükkösdi Szabó Zoltán. Négy éve, 2015 óta nem csak nyári táborokban lovagolhatnak nála a gyerekek, lovasoktatáson vehetnek részt az iskolások.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.