Back to top

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

A Hajdúszoboszlóhoz közeli település gyógyvize és mezőgazdasága mellett fazekasságáról vált világhírűvé. Az országban egyedülálló technológiával, úgynevezett kavicsozással készít fekete kerámiát a Fazekas dinasztia, tagjai máig hűen őrzik a több százéves családi hagyományt.

Amikor a település a ’90-es években meg­kapta a városi rangot, felmerült az igény, hogy a fiatalok helyben tanulhassanak szakmát. Kézenfekvőnek tűnt egy kézműves szakiskola alapítása, így hozták létre 1992-ben a Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek Szakiskoláját.

Az alapítók között volt Galánfi András, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia állandó tagja is, aki munkája elismeréseként 2017-ben Kossuth-díjat kapott. Az iskola művészeti vezetőjeként a tanulóknak a népművészeten keresztül nyitott ajtót a világra, rendkívüli érzékkel formálta a közösséget. Múzeumok, kiállítások, mesterek látogatásával ösztönözte tanulóit, a szigorú oktatás helyett inkább a szemléletformálásban hitt. A mester rönkbútorok művészi kialakításában aratta a legnagyobb sikert, emellett pedig a pásztorkultúra szellemiségének tovább örökítését is hivatásának érezte.

Előadásaiban többek között Sinka István pásztorköltő, József Attila és Ady Endre művei közül válogatott, a művek mondanivalóját a képzőművész egyedi stílusa tette még hitelesebbé.

Az iskola napjainkban is több népi mesterséget oktat, nappali és esti tagozaton egyaránt. Alapanyagával, motívumkincsével mindegyik mesterség szorosan kötődik a természethez. Az erdő és fa tiszteletét a faműves és fajátékkészítő szak tanulói sajátíthatják el a legalaposabban. Jelenlegi mesterük, Győrfi Balázs céljai között szerepel, hogy az iskola udvarán a tanulókkal együtt ültessenek fát. Ez a szak sok mesterséget összefog, gondoljunk csak arra, hogy korábban a fejfák, a bútorok, sőt az ostornyél készítésének is külön mesterei voltak, nem is beszélve a hangszer- és játékkészítőkről. A nádudvari oktatásban eme kisebb mesterségeket összefogva ismertetik meg a tanulókkal a fő szabályokat, miközben a legnagyobb figyelmet a bútor szerkezetének pontos összeállítására, a korszerű gépek biztonságos használatára és a fafaragásra helyezik.

A képzés során a diákok az úgynevezett „fás műhelyben” dolgoznak, a munkához a közeli tüzépek, fűrészáru-telepek bőséges kínálatából szerzik be az alapanyagot.

A puhább és könnyebben megmunkálható fenyőfélék mellett lombos, keményebb fafajokkal, különleges mintájú és színű gyümölcsfajokkal is dolgoznak. A tárgyak készítésénél az első és legfontosabb feladat a papíron tervezés, a rajzokon már a díszítő motívumoknak is szerepelnie kell. A mester ragaszkodik a hagyományos motívumkincshez, mely visszatükrözi a népi barokk és a reneszánsz jellemzőit.

A fa alapanyagot használó másik mesterség a kosárfonás és a fonottbútor-készítés, a diákok a vékony vesszőkből alkotnak a mindennapi életben használatos tárgyakat.

Kosarat fonni legjobb az amerikai fűz egyéves vesszőjéből, mely zöldvesszőként vagy főzött, hántolt alapanyagként is beszerezhető magyar termelőktől. A kétéves szak első felében a kosárfonás titkaival ismerkednek meg a hallgatók Molnár Erzsébet és Nagy Imre szakoktatók vezetésével, kör alakú és szögletes, gazdasági és bevásárló, illetve kávás kosarakat is készítenek. Emellett megtanulják az üvegfonás alapfogásait is. Ezekkel a tárgyakkal jól begyakorolhatók a fonottbútor-készítéshez szükséges fonástípusok, szegések. A második évben ugyanis nekilátnak a fonottbútor-készítésnek. A bútor szerkezetének összeállítása a legfontosabb feladat. A vizsgára minden tanuló készít Békési fotelt, de fonott bőröndön és sóládán is dolgoznak. A diákság körében ez a szak kevésbé vonzó, így sajnos nappali tagozaton már nem indul, sőt az esti tagozat fennmaradása is kétséges.

Az iskola folyosójának végén igazi autentikus műhelyt találunk.

A szövőműhely barátságos hangulatát az ott szorgoskodó hölgyek és a sok-sok színes szőttes adja.

A kisebb-nagyobb szövőszékek szinte minden alkatrésze fa, korábban az ügyes kezű fiúk szépen faragott vetélővel, guzsallyal lepték meg párjukat. A szebbnél szebb vásznak, szőnyegek Galánfiné Schmidt Teréz vezetésével készülnek. Az életfa, a víz, a föld, a virág, a levél motívum szinte minden munkadarabon fellehető, és elhelyezkedésüknek korábban nagy jelentősége volt. Terike elmondása szerint a székely viseletben a szoknya barna csíkjainak szélességéből ki lehetett olvasni, hogy kinek mennyi földje van.

A nemezelő műhelyben a kaptafák és a kalapkészítéshez használt bábuk mellett elsétálva gyönyörű nemeztakarókat, lábbeliket és kalapokat mutat Vetró Mihály, a szak felelőse, az iskola jelenlegi művészeti vezetője. A gyapjúszálak összenemezelésével tartós, kellemes tapintású anyag keletkezik, hasonlót honfoglaló őseink is használtak.

Aki a kézzel varrt lószerszám vagy karikás ostor készítésébe szeretne bepillantani, annak a bőrműves műhelyt ajánlom.

Mivel az iskolában minden szak a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, Benő Tamás bőrműves mester a bőr kikészítését is megtanítja a diákoknak az iskola udvarán. Marha, bárány, ló és más, akár erdei állatok bőrét, csontját is felhasználják a „bőrösök”, és munkájukkal egész életre maradandó értéket alkotnak.

Természetesen a fazekas szak is tovább él az iskolában, a neves család tagja, Fazekas Ferenc oktatja a diákokat, akik nemcsak a nádudvari fekete kerámia hagyományos elkészítésével, hanem az ország nevezetesebb forma és díszítő kincsével is megismerkedhetnek a kétéves képzésen.

A BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolájában befogadó világ nyílt meg előttem. Az oktatásból eredő szabályozottság ellenére szabadságot éreztem. A falusi házra emlékeztető iskolaépület, a nyugalmas, mégis élettel teli udvar és a műhelyek forgataga magával ragadó. Aki az igazi értékekre kíváncsi, csak sétáljon be kapuján, és ott megleli.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

Szalóki Ági: a belső csend hangjai

Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

Drasztikusan csökkent a szarvasgomba ára

Míg tavaly a nyári szarvasgomba felvásárlási ára évtizedek óta nem látott magasságokba szökött, és az 500 eurós kilónkénti ár sem volt ritka a szezon folyamán, idén a nagy olasz kínálat miatt a gombaár 140 eurónál nem ment feljebb, mondta Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének (SZOE) elnöke.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.