Back to top

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

A Hajdúszoboszlóhoz közeli település gyógyvize és mezőgazdasága mellett fazekasságáról vált világhírűvé. Az országban egyedülálló technológiával, úgynevezett kavicsozással készít fekete kerámiát a Fazekas dinasztia, tagjai máig hűen őrzik a több százéves családi hagyományt.

Amikor a település a ’90-es években meg­kapta a városi rangot, felmerült az igény, hogy a fiatalok helyben tanulhassanak szakmát. Kézenfekvőnek tűnt egy kézműves szakiskola alapítása, így hozták létre 1992-ben a Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek Szakiskoláját.

Az alapítók között volt Galánfi András, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia állandó tagja is, aki munkája elismeréseként 2017-ben Kossuth-díjat kapott. Az iskola művészeti vezetőjeként a tanulóknak a népművészeten keresztül nyitott ajtót a világra, rendkívüli érzékkel formálta a közösséget. Múzeumok, kiállítások, mesterek látogatásával ösztönözte tanulóit, a szigorú oktatás helyett inkább a szemléletformálásban hitt. A mester rönkbútorok művészi kialakításában aratta a legnagyobb sikert, emellett pedig a pásztorkultúra szellemiségének tovább örökítését is hivatásának érezte.

Előadásaiban többek között Sinka István pásztorköltő, József Attila és Ady Endre művei közül válogatott, a művek mondanivalóját a képzőművész egyedi stílusa tette még hitelesebbé.

Az iskola napjainkban is több népi mesterséget oktat, nappali és esti tagozaton egyaránt. Alapanyagával, motívumkincsével mindegyik mesterség szorosan kötődik a természethez. Az erdő és fa tiszteletét a faműves és fajátékkészítő szak tanulói sajátíthatják el a legalaposabban. Jelenlegi mesterük, Győrfi Balázs céljai között szerepel, hogy az iskola udvarán a tanulókkal együtt ültessenek fát. Ez a szak sok mesterséget összefog, gondoljunk csak arra, hogy korábban a fejfák, a bútorok, sőt az ostornyél készítésének is külön mesterei voltak, nem is beszélve a hangszer- és játékkészítőkről. A nádudvari oktatásban eme kisebb mesterségeket összefogva ismertetik meg a tanulókkal a fő szabályokat, miközben a legnagyobb figyelmet a bútor szerkezetének pontos összeállítására, a korszerű gépek biztonságos használatára és a fafaragásra helyezik.

A képzés során a diákok az úgynevezett „fás műhelyben” dolgoznak, a munkához a közeli tüzépek, fűrészáru-telepek bőséges kínálatából szerzik be az alapanyagot.

A puhább és könnyebben megmunkálható fenyőfélék mellett lombos, keményebb fafajokkal, különleges mintájú és színű gyümölcsfajokkal is dolgoznak. A tárgyak készítésénél az első és legfontosabb feladat a papíron tervezés, a rajzokon már a díszítő motívumoknak is szerepelnie kell. A mester ragaszkodik a hagyományos motívumkincshez, mely visszatükrözi a népi barokk és a reneszánsz jellemzőit.

A fa alapanyagot használó másik mesterség a kosárfonás és a fonottbútor-készítés, a diákok a vékony vesszőkből alkotnak a mindennapi életben használatos tárgyakat.

Kosarat fonni legjobb az amerikai fűz egyéves vesszőjéből, mely zöldvesszőként vagy főzött, hántolt alapanyagként is beszerezhető magyar termelőktől. A kétéves szak első felében a kosárfonás titkaival ismerkednek meg a hallgatók Molnár Erzsébet és Nagy Imre szakoktatók vezetésével, kör alakú és szögletes, gazdasági és bevásárló, illetve kávás kosarakat is készítenek. Emellett megtanulják az üvegfonás alapfogásait is. Ezekkel a tárgyakkal jól begyakorolhatók a fonottbútor-készítéshez szükséges fonástípusok, szegések. A második évben ugyanis nekilátnak a fonottbútor-készítésnek. A bútor szerkezetének összeállítása a legfontosabb feladat. A vizsgára minden tanuló készít Békési fotelt, de fonott bőröndön és sóládán is dolgoznak. A diákság körében ez a szak kevésbé vonzó, így sajnos nappali tagozaton már nem indul, sőt az esti tagozat fennmaradása is kétséges.

Az iskola folyosójának végén igazi autentikus műhelyt találunk.

A szövőműhely barátságos hangulatát az ott szorgoskodó hölgyek és a sok-sok színes szőttes adja.

A kisebb-nagyobb szövőszékek szinte minden alkatrésze fa, korábban az ügyes kezű fiúk szépen faragott vetélővel, guzsallyal lepték meg párjukat. A szebbnél szebb vásznak, szőnyegek Galánfiné Schmidt Teréz vezetésével készülnek. Az életfa, a víz, a föld, a virág, a levél motívum szinte minden munkadarabon fellehető, és elhelyezkedésüknek korábban nagy jelentősége volt. Terike elmondása szerint a székely viseletben a szoknya barna csíkjainak szélességéből ki lehetett olvasni, hogy kinek mennyi földje van.

A nemezelő műhelyben a kaptafák és a kalapkészítéshez használt bábuk mellett elsétálva gyönyörű nemeztakarókat, lábbeliket és kalapokat mutat Vetró Mihály, a szak felelőse, az iskola jelenlegi művészeti vezetője. A gyapjúszálak összenemezelésével tartós, kellemes tapintású anyag keletkezik, hasonlót honfoglaló őseink is használtak.

Aki a kézzel varrt lószerszám vagy karikás ostor készítésébe szeretne bepillantani, annak a bőrműves műhelyt ajánlom.

Mivel az iskolában minden szak a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, Benő Tamás bőrműves mester a bőr kikészítését is megtanítja a diákoknak az iskola udvarán. Marha, bárány, ló és más, akár erdei állatok bőrét, csontját is felhasználják a „bőrösök”, és munkájukkal egész életre maradandó értéket alkotnak.

Természetesen a fazekas szak is tovább él az iskolában, a neves család tagja, Fazekas Ferenc oktatja a diákokat, akik nemcsak a nádudvari fekete kerámia hagyományos elkészítésével, hanem az ország nevezetesebb forma és díszítő kincsével is megismerkedhetnek a kétéves képzésen.

A BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolájában befogadó világ nyílt meg előttem. Az oktatásból eredő szabályozottság ellenére szabadságot éreztem. A falusi házra emlékeztető iskolaépület, a nyugalmas, mégis élettel teli udvar és a műhelyek forgataga magával ragadó. Aki az igazi értékekre kíváncsi, csak sétáljon be kapuján, és ott megleli.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisüzemek erősségei az IPA-k, a lagerek, és a gyümölcsös sörök

A technológiában és az exportban erősítenének a kisüzemi főzdék, amelyek a mostani 1,5 százalék után hat-nyolc éven belül 4-5 százalékot hasítanának ki a teljes sörpiacból.

Pusztulnak a vadgesztenyék Németországban

Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.

Mindenki segíthet a görög erdők újraélesztésében

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös felhívást tett közzé a görög tűzvészben elpusztult erdők felújításának támogatására

Marad a forróság, de az erdőkben hűvösebb van: irány kirándulni, akár kisvonattal is

Folytatódik a kánikula, de szombaton helyi zivatarokra is lehet számítani. A 30 fok feletti hőmérséklet folytatódik a jövő héten. A nagy melegben is érdemes az erdőben kirándulni, hiszen a fák árnyéka és a patakok hűsítő környezete jó pár fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, mint a városokban és a standokon.

Mindenki nyugodjon meg! Lesz elég komló a sörhöz

Ugyan komoly ellátási problémákkal küzdenek a sörgyártók, több összetevő is csak nehézkesen szerezhető be, és az árak is elszálltak, de komlóból világszinten – a rossz időjárás ellenére – elfogadható termés ígérkezik.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

Nyárias meleg, számtalan programlehetőség

Forró nyári melegre lehet számítani a hétvégén, akár 35 fok felé is emelkedhet a hőmérséklet. A szikrázó napsütésben a forróságot csillapítja a fák árnyéka, a levelekkel játszadozó szellő és a patakok, források hűsítő vize. Az időjárásnak megfelelő ruházatban, zárt cipőben, megfelelő mennyiségű vízzel, élelemmel ellátva bátran induljanak útnak, az erdő ezen a hétvégén is vár mindenkit!

Különleges védjegy természetvédelmi területről származó termékeknek

Pályázatot írtak ki nemzeti parki termék védjegy elnyerésére. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védjegyet kíván adományozni azoknak a jellegzetes helyi, kereskedelmi forgalomba hozható élelmiszereknek és kézműves termékeknek, melyek többnyire természetes alapanyagokból készülnek és igazoltan a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről származnak.

Összefogtak a gazdálkodók, indul a Nyitott Porták projekt

Pincetúrákkal, gyógynövény bemutatókkal és különféle gazdaságok megtekintésével várják a vendégeket a Zala-völgyi gazdák. Nyitott Porta néven olyan összefogás született, melynek keretében nem csak megismerni lehet a helyi termelőket, de közvetlenül vásárolhatnak tőlük az érdeklődők.