Back to top

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

A Hajdúszoboszlóhoz közeli település gyógyvize és mezőgazdasága mellett fazekasságáról vált világhírűvé. Az országban egyedülálló technológiával, úgynevezett kavicsozással készít fekete kerámiát a Fazekas dinasztia, tagjai máig hűen őrzik a több százéves családi hagyományt.

Amikor a település a ’90-es években meg­kapta a városi rangot, felmerült az igény, hogy a fiatalok helyben tanulhassanak szakmát. Kézenfekvőnek tűnt egy kézműves szakiskola alapítása, így hozták létre 1992-ben a Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek Szakiskoláját.

Az alapítók között volt Galánfi András, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia állandó tagja is, aki munkája elismeréseként 2017-ben Kossuth-díjat kapott. Az iskola művészeti vezetőjeként a tanulóknak a népművészeten keresztül nyitott ajtót a világra, rendkívüli érzékkel formálta a közösséget. Múzeumok, kiállítások, mesterek látogatásával ösztönözte tanulóit, a szigorú oktatás helyett inkább a szemléletformálásban hitt. A mester rönkbútorok művészi kialakításában aratta a legnagyobb sikert, emellett pedig a pásztorkultúra szellemiségének tovább örökítését is hivatásának érezte.

Előadásaiban többek között Sinka István pásztorköltő, József Attila és Ady Endre művei közül válogatott, a művek mondanivalóját a képzőművész egyedi stílusa tette még hitelesebbé.

Az iskola napjainkban is több népi mesterséget oktat, nappali és esti tagozaton egyaránt. Alapanyagával, motívumkincsével mindegyik mesterség szorosan kötődik a természethez. Az erdő és fa tiszteletét a faműves és fajátékkészítő szak tanulói sajátíthatják el a legalaposabban. Jelenlegi mesterük, Győrfi Balázs céljai között szerepel, hogy az iskola udvarán a tanulókkal együtt ültessenek fát. Ez a szak sok mesterséget összefog, gondoljunk csak arra, hogy korábban a fejfák, a bútorok, sőt az ostornyél készítésének is külön mesterei voltak, nem is beszélve a hangszer- és játékkészítőkről. A nádudvari oktatásban eme kisebb mesterségeket összefogva ismertetik meg a tanulókkal a fő szabályokat, miközben a legnagyobb figyelmet a bútor szerkezetének pontos összeállítására, a korszerű gépek biztonságos használatára és a fafaragásra helyezik.

A képzés során a diákok az úgynevezett „fás műhelyben” dolgoznak, a munkához a közeli tüzépek, fűrészáru-telepek bőséges kínálatából szerzik be az alapanyagot.

A puhább és könnyebben megmunkálható fenyőfélék mellett lombos, keményebb fafajokkal, különleges mintájú és színű gyümölcsfajokkal is dolgoznak. A tárgyak készítésénél az első és legfontosabb feladat a papíron tervezés, a rajzokon már a díszítő motívumoknak is szerepelnie kell. A mester ragaszkodik a hagyományos motívumkincshez, mely visszatükrözi a népi barokk és a reneszánsz jellemzőit.

A fa alapanyagot használó másik mesterség a kosárfonás és a fonottbútor-készítés, a diákok a vékony vesszőkből alkotnak a mindennapi életben használatos tárgyakat.

Kosarat fonni legjobb az amerikai fűz egyéves vesszőjéből, mely zöldvesszőként vagy főzött, hántolt alapanyagként is beszerezhető magyar termelőktől. A kétéves szak első felében a kosárfonás titkaival ismerkednek meg a hallgatók Molnár Erzsébet és Nagy Imre szakoktatók vezetésével, kör alakú és szögletes, gazdasági és bevásárló, illetve kávás kosarakat is készítenek. Emellett megtanulják az üvegfonás alapfogásait is. Ezekkel a tárgyakkal jól begyakorolhatók a fonottbútor-készítéshez szükséges fonástípusok, szegések. A második évben ugyanis nekilátnak a fonottbútor-készítésnek. A bútor szerkezetének összeállítása a legfontosabb feladat. A vizsgára minden tanuló készít Békési fotelt, de fonott bőröndön és sóládán is dolgoznak. A diákság körében ez a szak kevésbé vonzó, így sajnos nappali tagozaton már nem indul, sőt az esti tagozat fennmaradása is kétséges.

Az iskola folyosójának végén igazi autentikus műhelyt találunk.

A szövőműhely barátságos hangulatát az ott szorgoskodó hölgyek és a sok-sok színes szőttes adja.

A kisebb-nagyobb szövőszékek szinte minden alkatrésze fa, korábban az ügyes kezű fiúk szépen faragott vetélővel, guzsallyal lepték meg párjukat. A szebbnél szebb vásznak, szőnyegek Galánfiné Schmidt Teréz vezetésével készülnek. Az életfa, a víz, a föld, a virág, a levél motívum szinte minden munkadarabon fellehető, és elhelyezkedésüknek korábban nagy jelentősége volt. Terike elmondása szerint a székely viseletben a szoknya barna csíkjainak szélességéből ki lehetett olvasni, hogy kinek mennyi földje van.

A nemezelő műhelyben a kaptafák és a kalapkészítéshez használt bábuk mellett elsétálva gyönyörű nemeztakarókat, lábbeliket és kalapokat mutat Vetró Mihály, a szak felelőse, az iskola jelenlegi művészeti vezetője. A gyapjúszálak összenemezelésével tartós, kellemes tapintású anyag keletkezik, hasonlót honfoglaló őseink is használtak.

Aki a kézzel varrt lószerszám vagy karikás ostor készítésébe szeretne bepillantani, annak a bőrműves műhelyt ajánlom.

Mivel az iskolában minden szak a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, Benő Tamás bőrműves mester a bőr kikészítését is megtanítja a diákoknak az iskola udvarán. Marha, bárány, ló és más, akár erdei állatok bőrét, csontját is felhasználják a „bőrösök”, és munkájukkal egész életre maradandó értéket alkotnak.

Természetesen a fazekas szak is tovább él az iskolában, a neves család tagja, Fazekas Ferenc oktatja a diákokat, akik nemcsak a nádudvari fekete kerámia hagyományos elkészítésével, hanem az ország nevezetesebb forma és díszítő kincsével is megismerkedhetnek a kétéves képzésen.

A BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolájában befogadó világ nyílt meg előttem. Az oktatásból eredő szabályozottság ellenére szabadságot éreztem. A falusi házra emlékeztető iskolaépület, a nyugalmas, mégis élettel teli udvar és a műhelyek forgataga magával ragadó. Aki az igazi értékekre kíváncsi, csak sétáljon be kapuján, és ott megleli.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Körtvélyesi kilátó

Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.

Ingyenes gyümölcsfaoltó tanfolyam a Füvészkertben

Mindig is szívesen kipróbálta volna a gyümölcsfaoltást, de sosem tudta, hogyan fogjon hozzá? Itt az alkalom, a budapesti Füvészkertben március 23-án ingyen belevághat bárki: csak a belépőjegyet kell kifizetni, minden egyebet biztosítanak a szervezők. Persze aki szeretné a saját gyümölcsfáját oltani, annak sincs akadálya.