Back to top

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

A Hajdúszoboszlóhoz közeli település gyógyvize és mezőgazdasága mellett fazekasságáról vált világhírűvé. Az országban egyedülálló technológiával, úgynevezett kavicsozással készít fekete kerámiát a Fazekas dinasztia, tagjai máig hűen őrzik a több százéves családi hagyományt.

Amikor a település a ’90-es években meg­kapta a városi rangot, felmerült az igény, hogy a fiatalok helyben tanulhassanak szakmát. Kézenfekvőnek tűnt egy kézműves szakiskola alapítása, így hozták létre 1992-ben a Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek Szakiskoláját.

Az alapítók között volt Galánfi András, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia állandó tagja is, aki munkája elismeréseként 2017-ben Kossuth-díjat kapott. Az iskola művészeti vezetőjeként a tanulóknak a népművészeten keresztül nyitott ajtót a világra, rendkívüli érzékkel formálta a közösséget. Múzeumok, kiállítások, mesterek látogatásával ösztönözte tanulóit, a szigorú oktatás helyett inkább a szemléletformálásban hitt. A mester rönkbútorok művészi kialakításában aratta a legnagyobb sikert, emellett pedig a pásztorkultúra szellemiségének tovább örökítését is hivatásának érezte.

Előadásaiban többek között Sinka István pásztorköltő, József Attila és Ady Endre művei közül válogatott, a művek mondanivalóját a képzőművész egyedi stílusa tette még hitelesebbé.

Az iskola napjainkban is több népi mesterséget oktat, nappali és esti tagozaton egyaránt. Alapanyagával, motívumkincsével mindegyik mesterség szorosan kötődik a természethez. Az erdő és fa tiszteletét a faműves és fajátékkészítő szak tanulói sajátíthatják el a legalaposabban. Jelenlegi mesterük, Győrfi Balázs céljai között szerepel, hogy az iskola udvarán a tanulókkal együtt ültessenek fát. Ez a szak sok mesterséget összefog, gondoljunk csak arra, hogy korábban a fejfák, a bútorok, sőt az ostornyél készítésének is külön mesterei voltak, nem is beszélve a hangszer- és játékkészítőkről. A nádudvari oktatásban eme kisebb mesterségeket összefogva ismertetik meg a tanulókkal a fő szabályokat, miközben a legnagyobb figyelmet a bútor szerkezetének pontos összeállítására, a korszerű gépek biztonságos használatára és a fafaragásra helyezik.

A képzés során a diákok az úgynevezett „fás műhelyben” dolgoznak, a munkához a közeli tüzépek, fűrészáru-telepek bőséges kínálatából szerzik be az alapanyagot.

A puhább és könnyebben megmunkálható fenyőfélék mellett lombos, keményebb fafajokkal, különleges mintájú és színű gyümölcsfajokkal is dolgoznak. A tárgyak készítésénél az első és legfontosabb feladat a papíron tervezés, a rajzokon már a díszítő motívumoknak is szerepelnie kell. A mester ragaszkodik a hagyományos motívumkincshez, mely visszatükrözi a népi barokk és a reneszánsz jellemzőit.

A fa alapanyagot használó másik mesterség a kosárfonás és a fonottbútor-készítés, a diákok a vékony vesszőkből alkotnak a mindennapi életben használatos tárgyakat.

Kosarat fonni legjobb az amerikai fűz egyéves vesszőjéből, mely zöldvesszőként vagy főzött, hántolt alapanyagként is beszerezhető magyar termelőktől. A kétéves szak első felében a kosárfonás titkaival ismerkednek meg a hallgatók Molnár Erzsébet és Nagy Imre szakoktatók vezetésével, kör alakú és szögletes, gazdasági és bevásárló, illetve kávás kosarakat is készítenek. Emellett megtanulják az üvegfonás alapfogásait is. Ezekkel a tárgyakkal jól begyakorolhatók a fonottbútor-készítéshez szükséges fonástípusok, szegések. A második évben ugyanis nekilátnak a fonottbútor-készítésnek. A bútor szerkezetének összeállítása a legfontosabb feladat. A vizsgára minden tanuló készít Békési fotelt, de fonott bőröndön és sóládán is dolgoznak. A diákság körében ez a szak kevésbé vonzó, így sajnos nappali tagozaton már nem indul, sőt az esti tagozat fennmaradása is kétséges.

Az iskola folyosójának végén igazi autentikus műhelyt találunk.

A szövőműhely barátságos hangulatát az ott szorgoskodó hölgyek és a sok-sok színes szőttes adja.

A kisebb-nagyobb szövőszékek szinte minden alkatrésze fa, korábban az ügyes kezű fiúk szépen faragott vetélővel, guzsallyal lepték meg párjukat. A szebbnél szebb vásznak, szőnyegek Galánfiné Schmidt Teréz vezetésével készülnek. Az életfa, a víz, a föld, a virág, a levél motívum szinte minden munkadarabon fellehető, és elhelyezkedésüknek korábban nagy jelentősége volt. Terike elmondása szerint a székely viseletben a szoknya barna csíkjainak szélességéből ki lehetett olvasni, hogy kinek mennyi földje van.

A nemezelő műhelyben a kaptafák és a kalapkészítéshez használt bábuk mellett elsétálva gyönyörű nemeztakarókat, lábbeliket és kalapokat mutat Vetró Mihály, a szak felelőse, az iskola jelenlegi művészeti vezetője. A gyapjúszálak összenemezelésével tartós, kellemes tapintású anyag keletkezik, hasonlót honfoglaló őseink is használtak.

Aki a kézzel varrt lószerszám vagy karikás ostor készítésébe szeretne bepillantani, annak a bőrműves műhelyt ajánlom.

Mivel az iskolában minden szak a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, Benő Tamás bőrműves mester a bőr kikészítését is megtanítja a diákoknak az iskola udvarán. Marha, bárány, ló és más, akár erdei állatok bőrét, csontját is felhasználják a „bőrösök”, és munkájukkal egész életre maradandó értéket alkotnak.

Természetesen a fazekas szak is tovább él az iskolában, a neves család tagja, Fazekas Ferenc oktatja a diákokat, akik nemcsak a nádudvari fekete kerámia hagyományos elkészítésével, hanem az ország nevezetesebb forma és díszítő kincsével is megismerkedhetnek a kétéves képzésen.

A BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolájában befogadó világ nyílt meg előttem. Az oktatásból eredő szabályozottság ellenére szabadságot éreztem. A falusi házra emlékeztető iskolaépület, a nyugalmas, mégis élettel teli udvar és a műhelyek forgataga magával ragadó. Aki az igazi értékekre kíváncsi, csak sétáljon be kapuján, és ott megleli.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.