Back to top

Gróf Károlyi József: Szívügye a kiállítás

„Magyarországon eddig még egyéb témából sem rendeztek ilyen rangot képviselő kiállítást” – olvasható egy korabeli erdészeti kiadványban, amely az 1971-es, budapesti Vadászati Világkiállítás előtt íródott. 2021-ben ismételten hazánk ad otthont egy nagyszabású, nemzetközi eseménynek, előkészületeit a rendezvény miniszteri biztosává kinevezett gróf Károlyi József hangolja össze.

A szakember számos országban élt, nem mellesleg a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagja, így kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel igyekszik elérni célját: ősei nyomdokain haladva öregbíteni szülőhazája hírnevét a korszerű, ugyanakkor hagyományokra építkező, széles közönséghez szóló rendezvénnyel, az EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet elnevezésű világkiállítással.

Tágabb megközelítés

Amíg 1971-ben a kiállítási tárgyak többsége a világ minden tájáról érkezett trófea volt, fél évszázad elteltével nagyon sokat változott a közfelfogás. A szervezők ezért azt tervezik, hogy a 2021-es rendezvénysorozaton holisztikus megközelítésben jelenik meg a természetvédelem és -hasznosítás. Így a vadászat, horgászat, halászat és erdészet – mint a fenntartható természethasználat formái – visszanyerhetik megérdemelt, eredeti helyüket a társadalmi megítélésében.

2017. január 1-je fontos nap volt a 2021-es budapesti világkiállítás előkészületeinek kapcsán: akkor nevezte ki ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Károlyi Józsefet a rendezvény miniszteri biztosává. A döntés mögötti legfőbb ok az 50 évvel ezelőtti tapasztalatokra vezethető vissza: az 1971-es vadászati kiállítás 2 millió látogatójából ugyanis mindösszesen 400 ezer fő érkezett külföldről. A három év múlva esedékes rendezvénysorozaton – immáron EGY A TERMÉSZETTEL – vadászat és természet világkiállítás néven – azonban nagy számban, a világ minden tájáról várnak vendégeket, ezáltal is hozzájárulva Magyarország jó hírnevének tartós megalapozásához.

„A vadászatban és vadgazdálkodásban maradandót alkotó gróf Károlyi Lajos unokája diplomáciai és nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve vadászati múltja révén a legalkalmasabb személy erre a pozícióra”

– mondta korábban Semjén Zsolt Károlyi József kinevezése kapcsán. Időközben eltelt egy esztendő, a közelgő világkiállítás előkészületei már javában zajlanak – mindennek a központja egy belvárosi iroda, ahonnan Károlyi József miniszteri biztos és három munkatársa szervezik az egész országot lefedő eseménysorozatot. Itt kerestük fel őt, s kérdeztük egyebek mellett személyes életútjáról, a természethez fűződő viszonyáról, s persze a világkiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Tapasztalt vezető

„Hároméves voltam, amikor a családommal elhagytuk a felvidéki otthonunkat és Ausztriába menekültünk” – emlékezett vissza 1945-re Károlyi József, aki az ezt követő évtizedekben túlzás nélkül világpolgárrá vált, hiszen élt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, illetve az Egyesült Államokban is, jelenleg pedig Svájcban és Budapesten is lakik. Noha Magyarországra csak a rendszerváltozás óta jár haza, feltűnően jól beszél magyarul, ami annak is köszönhető, hogy nagymamája, aki egyébként Széchenyi István unokája volt, rendszeresen gyakorolta vele a nyelvet.

Nagy hatással volt rá ugyanakkor nagyapja, gróf Károlyi Lajos is, akit a múlt század egyik leghíresebb vadászati szakembereként tartanak számon, s akinek legérdekesebb történeteit összefoglaló könyvét (Egy élet a vadászatért) kötelező olvasmánynak tartják vadászberkekben.

„Legfőképp a rokonok és barátaim birtokain volt, illetve van alkalmam vadászni, ha nem is gyakran, de annál kellemesebb emlékeket szerezve” – folytatta a miniszteri biztos, akiben máig élénken él az a harminc nap, amikor éjt nappallá téve megfigyelt, majd terítékre hozott egy őzbakot, s szívesen emlékszik vissza egy hegyi vadászatra is, amikor zergét lőtt. A vadászat ügye azonban nemcsak a természetben, hanem az „íróasztal mögött” is foglalkoztatja: a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) kulturális osztályának volt vezetője és jelenleg is tagja. E szervezetnek egy hatfős tanácsadói csoportja is segíti őt a 2021-es világkiállítás előkészületeiben.

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
Az 1971-es Vadászati Világkiállítás főbejárata
A miniszteri biztosnak választott Károlyi József vezetői tapasztalatait egyébként ennél jóval korábban szerezte, hiszen 36 évig dolgozott egy amerikai építőipari cégnél, amelynek aztán közép-európai vezetője lett, így egyre gyakrabban látogatott haza, illetve dolgozott Magyarországon is. A hosszú évek alatt megszerzett szaktudását és nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve kapta meg végül a világkiállítás koordinátori tisztségét, a vezérletével megkezdett munka a tervek szerint minden eddiginél sokrétűbb és változatosabb eseménysorozatot eredményezhet.

A program gerince augusztus 21-étől október 22-éig tart majd fő helyszínként a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, amely mellett fontos szerepet kap a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Városliget és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum is.

„Noha a legtöbb látogatót Budapest vonzza majd, szeretnénk, hogy az egész országban érezzék, hogy 2021 a természet fenntartható használatának, ezen belül a vadászatnak is az éve. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás óta sokat változott a világ és a vadászat megítélése, az emberek 95 százaléka nem vadászik, többségük városokban él messze a természettől, éppen ezért olyan programot szervezünk, amely mindenkihez szól” – részletezte Károlyi József, hogy szerinte éppen ez a lényege az EGY A TERMESZÉTTEL elnevezésnek is. „Jogunk van használni a természetet, de persze nem mindegy hogyan; nem szabad felemésztenünk, törődnünk kell vele” – hangsúlyozta a kiállítás miniszteri biztosa, s ezt emelte ki az esemény fő mondanivalójául is.

Nagyszabású együttműködések

A tervek szerint három év múlva egyedi, soha nem látott megoldásokat fölvonultató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók, amely bemutatja, hogy Magyarország ezeréves történelme során miként hasznosították a természetet a Kárpát-medencében élők. Ám ez nem azt jelenti, hogy a program kizárólag a hazai sajátosságokra korlátozódik: a szervezők csaknem ötven ország részvételére számítanak, akik a saját jellegzetességeiket mutathatják be ez alkalomból.

A nagyszabású nemzetközi együttműködést jelzi, hogy a rendezvény részeként szervezik meg az Európai Lovasjátékokat a Kincsem Parkban, valamint világméretű kutyakiállítás, a FITASC Korongvadász nemzetközi versenyei, illetve a CIC konferenciasorozata is szerepel a programok között.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a többi közt a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Országos Magyar Vadászkamara, az összes hazai erdőgazdaság, a nemzeti parkok, illetve a Magyar Lovassport Szövetség is szorosan együttműködik már most az EGY A TERMESZÉTTEL kiállítás szervezőivel. „A világkiállítást kulturális programok is kísérik; egyebek mellett múzeumi kiállítások, zenei koncertek vagy éppen gasztronómiával kapcsolatos bemutatók” – tette hozzá a szakember, aki szeretné, ha a fenntarthatóság nem csak a világkiállítás tematikájára vonatkozna, a kiállítási tárgyaknak és épületeknek a későbbiekben is fontos szerepet szán.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szalóki Ági: a belső csend hangjai

Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.

Kiállítana a dubaji Gulfoodon? Most kell jelentkezni az AMC-nél

Az Agrármarketing Centrum már szervezi a közösségi magyar részvételt a februárban rendezendő dubaji Gulfood élelmiszeripari szakkiállításra, most kell lefoglalni a közösségi stand helyeit. A dubaji rendezvényt a világ három legnagyobb ilyen témájú kiállítása között tartják számon, különlegessége, hogy ott találkozik egymással „kelet és nyugat”.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Groot Groen Plus 2018: a jövőnk a fákon múlik

Megnyitott a Groot Groen Plus díszfaiskolai szakvásár a hollandiai Zundertben. Az esemény fő mondanivalója: jövő csak zöldben képzelhető el, ültessünk minél több fát, cserjét a kertekbe és a közterületekre.

Végleges a cesenai Nemzetközi Spárganapok programja

Október 16-18-án rendezik Cesenában, a megújult kiállítási területen a kizárólag a spárgatermesztésnek szentelt kiállítást, tanácskozást és bemutatót, a Nemzetközi Spárganapokat. Az eseményhez kerekasztal-beszélgetések, nemzetközi tanácskozás és a vezető olasz spárgatermesztőkhöz vezetett látogatások kapcsolódnak.

Magyar Kézműves Remek díjjal jutalmazták a legkiválóbb termékek alkotóit

A budapesti EuroSkills-en ismerték el a minőségi, nemzeti kultúrát őrző, hagyományos értékeket képviselő termékek készítőit a Magyar Kézműves Remek díjjal, amely Parragh László szerint napjainkban különösen fontos szerepet képvisel. "Európa olyan értékválsággal küzd, amelyre korábban nem gondoltunk" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ünnepélyes díjátadón.

Tarthatatlan "vadállapotok" a Balaton környékén

A Balaton térségében több helyen is tarthatatlan helyzet alakult ki a vadak elszaporodása miatt, ezért a Balatoni Szövetség (BSZ) kezdeményezi, hogy a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtéséig az önkormányzatok, a térség vadásztársaságai és a rendőrség összehangolt munkával végezzenek vadgyérítést télen az üdülőrégió belterületein.

Digitalizáció és klímaváltozás a borászatban a stuttgarti kiállításon

A szőlőtermesztésben és borászatban alkalmazott legkorszerűbb technikai megoldásokat láthatják azok, akik ellátogatnak november 4-6-án Stuttgartba, az Intervitis Interfructa HortiTechnika kiállításra. A technikai kiállítás a szőlőtermesztéstől a bormarketingig öleli föl az ágazat műveleteit, és az utóbbi időben a gyümölcstermesztés, a légyártás, valamint a desztilláció gépeit is fölsorakoztatja.

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.

Örök emlékek, életre szóló ékszerek

Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.