Back to top

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

american_chestnut.jpg

Amerikai gesztenyefa levele és termése
Amerikai gesztenyefa levele és termése
Fotó: Peatcher/de.wikipedia
- Mindenről beszámolunk a minisztériumnak: mikor, hová, és mennyit ültetünk – mondta el Andrew Newhouse, a New York Állami Egyetem Környezettudományi és Erdészeti Főiskolájának (State University of New York College of Environmental Science and Forestry, SUNY ESF). biológusa.

A szóban forgó amerikai gesztenyefákra (Castanea dentata) komoly biztonsági intézkedések érvényesek, mivel génmódosított élőlényekről van szó. A tudósok minden nyáron duplán zsákolják be a fákat: először a virágaikra kerül egy légáteresztő műanyagzsák, hogy a virágpor ne szökhessen meg. Néhány héttel később pedig egy alumíniumból készült háló kerül a termésekre, hogy a mókusok ne lophassák el a gesztenyéket.

ca_0831nid_hp_al_harvest_online.jpg

Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Fotó: Andrew Newhouse

Korábban már írtunk róla, hogy a gesztenyepenész elleni harcban a kutatók a génmódosítás eszközéhez folyamodtak: olyan fákat hoztak létre, melyek immunisak erre a betegségre. Az amerikai gesztenye a kontinens egészén gyakori és elterjedt faj volt, azonban az Ázsiából behurcolt penész szinte az összes fát elpusztította.

William Powell és Charles Maynard (utóbbi időközben nyugdíjba ment) még 1990-ben kezdték el a kísérleteiket, hogy megalkossák a betegségnek ellenálló gesztenyefát. Egy búzagént próbáltak beültetni, mely az oxalátoxidáz nevű enzimet hozza létre, röviden OxO. Ez az enzim lebontja az a kórokozó által termelt oxálsavat, ami a fák haláláért felelős.

Tulajdonképpen elvesszük a gombától a fegyverét

- mondta Powell.

Eleinte nem működött, azonban sikerült a búza génjeiben a promotert (a promoter közvetlenül a gének előtt elhelyezkedő DNS-szakasz, és a lánc átírásában fontos szerepet játszik) átalakítani, így az OxO nagyobb mennyiségben jelenik meg.

2014-ben a Darling 58 névre keresztelt GMO gesztenye példány volt az első, mely ellenállt a gombabetegségnek, és ezt az ellenállóságot az utódjaira is átörökítette.

További tesztek kimutatták, hogy a termését nem lehet megkülönböztetni az őshonos fák termésétől. A pollenje, virágja, de még a lebomló levelei sem ártanak a méheknek, a hasznos talajban lakó élőlényeknek vagy az ebihalaknak, melyek az erdei pocsolyákban fejlődnek.

Newhouse reményei szerint a GMO fákkal újra benépesíthetik az amerikai erdőket.

Ha megkapják az engedélyeket, akkor ez lenne az első példaértékű eset, hogy egy génmódosított fa segítségével támasztanának fel egy őshonos élőlényt Észak-Amerikában

– mondta Doria Gordon, a Környezetvédelmi Alapítvány (Environmental Defense Fund, EDF) vezető tudósa. Azonban a döntés, hogy egy GMO fát ki lehet engedni a szabad természetbe, éveket vesz igénybe.

Az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Brazília engedélyezi egyes transzgénikus (GMO) fák ültetését gyümölcs-, és energiaültetvényeken, illetve egyes fásításokban.

Mivel a GM gesztenyefát a vadonba szeretnék „elengedni”, ezért sokkal komolyabban vizsgálják a hatását: etikai és ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni.

Három hatóság emberei is illetékesek az ügyben. A mezőgazdasági minisztérium emberei azt vizsgálják, hogy gyomfává válhat-e a GMO gesztenye, vagy bármilyen módon veszélyeztetheti-e a meglévő növényállomány létét. A Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tanulmányozza, hogy biztonságos-e a fa terméseit fogyasztani, míg a Környezetvédelmi Ügynökség a gombabetegséget gátló enzimet vizsgálja abból a szempontból, hogy az gombaölőszernek minősíthető-e.

amerikai_gesztenyefa.jpg

Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Fotó: Gail Whistance
A döntéshozóknak ráadásul nyíltan be kell vonniuk és a döntési folyamatokba bele kell foglalniuk a kulturális és spirituális értékeket is.

Az amerikai gesztenyefa kulturális szempontból is értékes növény volt, és fontos élelemforrást biztosított az amerikai őslakosoknak. Néhányan pedig nem örülnek annak, hogy megváltoztatták a genetikáját egy olyan fajnak, melyhez régóta kötődnek

– mutatott rá Neil Patterson, a Tuscarora Nemzet tagja, aki Környezet és Őslakosok Központ igazgatóhelyettese a SUNY ESF-en.

A kutatásban nem érintett tudósok szerint, ha a fa túléli az engedélyeztetési folyamatot, akkor némi óvatos optimizmussal valóban segíthet az újraerdősítésben. A korábban létrehozott hibrideknél erősebb a védelme a gombabetegséggel szemben – mondta Jared Westbrook, az észak-karolinai központú Amerikai Gesztenyefa Alapítvány vezető tudósa, aki szintén segített a GMO fa létrehozásában.  Azonban a mesterségesen előállított fák túléléséhez – melyek mind egy „alapító fa” klónjai – keresztezni kell őket más fákkal, melyek alkalmazkodtak a helyi klímához és betegségekhez, mondta Westbrook.

„Nem tudjuk feltámasztani a fajt egy klónnal.”

Ráadásul az egész munka kútba eshet, ha a gomba mutálódik, és módot talál a GMO fa védelmi vonalának megkerülésére – mondta Richard Sniezko, az oregoni Egyesült Államok Erdészeti szolgálatának fa-genetikusa. Powell és Newhouse azonban kétli, hogy ilyen típusú természetes szelekció létrejöhet, mivel maga a fa nem öli meg a gombát. Azonban mégsem akarja senki, hogy kirakjunk valamit a természetbe, ami 10 év múlva megbukik – mondta Sneizko.

A külföldről érkező folyamatos rovar és patogén áradat azonban magával hozhat egy újabb gesztenye-gyilkost Gary Lovett ökológus szerint. A Cary Ökológiai Tudományok Intézetének tagja szerint

egy ellenálló változat létrehozása jó dolog, azonban nem segít, ha folyamatosan újabb kártevőket hozunk be.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Washington kétoldalú kereskedelmi egyezményeket készül kötni Nagy-Britanniával és az EU-val

Az amerikai kormányzat kétoldalú kereskedelmi egyezményeket készül kötni Nagy-Britanniával, az Európai Unióval és Japánnal - közölte az amerikai törvényhozással kedden Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.