Back to top

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Amerikai gesztenyefa levele és termése
Amerikai gesztenyefa levele és termése
Fotó: Peatcher/de.wikipedia
- Mindenről beszámolunk a minisztériumnak: mikor, hová, és mennyit ültetünk – mondta el Andrew Newhouse, a New York Állami Egyetem Környezettudományi és Erdészeti Főiskolájának (State University of New York College of Environmental Science and Forestry, SUNY ESF). biológusa.

A szóban forgó amerikai gesztenyefákra (Castanea dentata) komoly biztonsági intézkedések érvényesek, mivel génmódosított élőlényekről van szó. A tudósok minden nyáron duplán zsákolják be a fákat: először a virágaikra kerül egy légáteresztő műanyagzsák, hogy a virágpor ne szökhessen meg. Néhány héttel később pedig egy alumíniumból készült háló kerül a termésekre, hogy a mókusok ne lophassák el a gesztenyéket.

Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Fotó: Andrew Newhouse

Korábban már írtunk róla, hogy a gesztenyepenész elleni harcban a kutatók a génmódosítás eszközéhez folyamodtak: olyan fákat hoztak létre, melyek immunisak erre a betegségre. Az amerikai gesztenye a kontinens egészén gyakori és elterjedt faj volt, azonban az Ázsiából behurcolt penész szinte az összes fát elpusztította.

William Powell és Charles Maynard (utóbbi időközben nyugdíjba ment) még 1990-ben kezdték el a kísérleteiket, hogy megalkossák a betegségnek ellenálló gesztenyefát. Egy búzagént próbáltak beültetni, mely az oxalátoxidáz nevű enzimet hozza létre, röviden OxO. Ez az enzim lebontja az a kórokozó által termelt oxálsavat, ami a fák haláláért felelős.

Tulajdonképpen elvesszük a gombától a fegyverét

- mondta Powell.

Eleinte nem működött, azonban sikerült a búza génjeiben a promotert (a promoter közvetlenül a gének előtt elhelyezkedő DNS-szakasz, és a lánc átírásában fontos szerepet játszik) átalakítani, így az OxO nagyobb mennyiségben jelenik meg.

2014-ben a Darling 58 névre keresztelt GMO gesztenye példány volt az első, mely ellenállt a gombabetegségnek, és ezt az ellenállóságot az utódjaira is átörökítette.

További tesztek kimutatták, hogy a termését nem lehet megkülönböztetni az őshonos fák termésétől. A pollenje, virágja, de még a lebomló levelei sem ártanak a méheknek, a hasznos talajban lakó élőlényeknek vagy az ebihalaknak, melyek az erdei pocsolyákban fejlődnek.

Newhouse reményei szerint a GMO fákkal újra benépesíthetik az amerikai erdőket.

Ha megkapják az engedélyeket, akkor ez lenne az első példaértékű eset, hogy egy génmódosított fa segítségével támasztanának fel egy őshonos élőlényt Észak-Amerikában

– mondta Doria Gordon, a Környezetvédelmi Alapítvány (Environmental Defense Fund, EDF) vezető tudósa. Azonban a döntés, hogy egy GMO fát ki lehet engedni a szabad természetbe, éveket vesz igénybe.

Az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Brazília engedélyezi egyes transzgénikus (GMO) fák ültetését gyümölcs-, és energiaültetvényeken, illetve egyes fásításokban.

Mivel a GM gesztenyefát a vadonba szeretnék „elengedni”, ezért sokkal komolyabban vizsgálják a hatását: etikai és ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni.

Három hatóság emberei is illetékesek az ügyben. A mezőgazdasági minisztérium emberei azt vizsgálják, hogy gyomfává válhat-e a GMO gesztenye, vagy bármilyen módon veszélyeztetheti-e a meglévő növényállomány létét. A Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tanulmányozza, hogy biztonságos-e a fa terméseit fogyasztani, míg a Környezetvédelmi Ügynökség a gombabetegséget gátló enzimet vizsgálja abból a szempontból, hogy az gombaölőszernek minősíthető-e.

Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Fotó: Gail Whistance
A döntéshozóknak ráadásul nyíltan be kell vonniuk és a döntési folyamatokba bele kell foglalniuk a kulturális és spirituális értékeket is.

Az amerikai gesztenyefa kulturális szempontból is értékes növény volt, és fontos élelemforrást biztosított az amerikai őslakosoknak. Néhányan pedig nem örülnek annak, hogy megváltoztatták a genetikáját egy olyan fajnak, melyhez régóta kötődnek

– mutatott rá Neil Patterson, a Tuscarora Nemzet tagja, aki Környezet és Őslakosok Központ igazgatóhelyettese a SUNY ESF-en.

A kutatásban nem érintett tudósok szerint, ha a fa túléli az engedélyeztetési folyamatot, akkor némi óvatos optimizmussal valóban segíthet az újraerdősítésben. A korábban létrehozott hibrideknél erősebb a védelme a gombabetegséggel szemben – mondta Jared Westbrook, az észak-karolinai központú Amerikai Gesztenyefa Alapítvány vezető tudósa, aki szintén segített a GMO fa létrehozásában.  Azonban a mesterségesen előállított fák túléléséhez – melyek mind egy „alapító fa” klónjai – keresztezni kell őket más fákkal, melyek alkalmazkodtak a helyi klímához és betegségekhez, mondta Westbrook.

„Nem tudjuk feltámasztani a fajt egy klónnal.”

Ráadásul az egész munka kútba eshet, ha a gomba mutálódik, és módot talál a GMO fa védelmi vonalának megkerülésére – mondta Richard Sniezko, az oregoni Egyesült Államok Erdészeti szolgálatának fa-genetikusa. Powell és Newhouse azonban kétli, hogy ilyen típusú természetes szelekció létrejöhet, mivel maga a fa nem öli meg a gombát. Azonban mégsem akarja senki, hogy kirakjunk valamit a természetbe, ami 10 év múlva megbukik – mondta Sneizko.

A külföldről érkező folyamatos rovar és patogén áradat azonban magával hozhat egy újabb gesztenye-gyilkost Gary Lovett ökológus szerint. A Cary Ökológiai Tudományok Intézetének tagja szerint

egy ellenálló változat létrehozása jó dolog, azonban nem segít, ha folyamatosan újabb kártevőket hozunk be.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.