Back to top

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Amerikai gesztenyefa levele és termése
Amerikai gesztenyefa levele és termése
Fotó: Peatcher/de.wikipedia
- Mindenről beszámolunk a minisztériumnak: mikor, hová, és mennyit ültetünk – mondta el Andrew Newhouse, a New York Állami Egyetem Környezettudományi és Erdészeti Főiskolájának (State University of New York College of Environmental Science and Forestry, SUNY ESF). biológusa.

A szóban forgó amerikai gesztenyefákra (Castanea dentata) komoly biztonsági intézkedések érvényesek, mivel génmódosított élőlényekről van szó. A tudósok minden nyáron duplán zsákolják be a fákat: először a virágaikra kerül egy légáteresztő műanyagzsák, hogy a virágpor ne szökhessen meg. Néhány héttel később pedig egy alumíniumból készült háló kerül a termésekre, hogy a mókusok ne lophassák el a gesztenyéket.

Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Sem pollen, sem termés nem szabadulhat el a fákról
Fotó: Andrew Newhouse

Korábban már írtunk róla, hogy a gesztenyepenész elleni harcban a kutatók a génmódosítás eszközéhez folyamodtak: olyan fákat hoztak létre, melyek immunisak erre a betegségre. Az amerikai gesztenye a kontinens egészén gyakori és elterjedt faj volt, azonban az Ázsiából behurcolt penész szinte az összes fát elpusztította.

William Powell és Charles Maynard (utóbbi időközben nyugdíjba ment) még 1990-ben kezdték el a kísérleteiket, hogy megalkossák a betegségnek ellenálló gesztenyefát. Egy búzagént próbáltak beültetni, mely az oxalátoxidáz nevű enzimet hozza létre, röviden OxO. Ez az enzim lebontja az a kórokozó által termelt oxálsavat, ami a fák haláláért felelős.

Tulajdonképpen elvesszük a gombától a fegyverét

- mondta Powell.

Eleinte nem működött, azonban sikerült a búza génjeiben a promotert (a promoter közvetlenül a gének előtt elhelyezkedő DNS-szakasz, és a lánc átírásában fontos szerepet játszik) átalakítani, így az OxO nagyobb mennyiségben jelenik meg.

2014-ben a Darling 58 névre keresztelt GMO gesztenye példány volt az első, mely ellenállt a gombabetegségnek, és ezt az ellenállóságot az utódjaira is átörökítette.

További tesztek kimutatták, hogy a termését nem lehet megkülönböztetni az őshonos fák termésétől. A pollenje, virágja, de még a lebomló levelei sem ártanak a méheknek, a hasznos talajban lakó élőlényeknek vagy az ebihalaknak, melyek az erdei pocsolyákban fejlődnek.

Newhouse reményei szerint a GMO fákkal újra benépesíthetik az amerikai erdőket.

Ha megkapják az engedélyeket, akkor ez lenne az első példaértékű eset, hogy egy génmódosított fa segítségével támasztanának fel egy őshonos élőlényt Észak-Amerikában

– mondta Doria Gordon, a Környezetvédelmi Alapítvány (Environmental Defense Fund, EDF) vezető tudósa. Azonban a döntés, hogy egy GMO fát ki lehet engedni a szabad természetbe, éveket vesz igénybe.

Az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Brazília engedélyezi egyes transzgénikus (GMO) fák ültetését gyümölcs-, és energiaültetvényeken, illetve egyes fásításokban.

Mivel a GM gesztenyefát a vadonba szeretnék „elengedni”, ezért sokkal komolyabban vizsgálják a hatását: etikai és ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni.

Három hatóság emberei is illetékesek az ügyben. A mezőgazdasági minisztérium emberei azt vizsgálják, hogy gyomfává válhat-e a GMO gesztenye, vagy bármilyen módon veszélyeztetheti-e a meglévő növényállomány létét. A Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tanulmányozza, hogy biztonságos-e a fa terméseit fogyasztani, míg a Környezetvédelmi Ügynökség a gombabetegséget gátló enzimet vizsgálja abból a szempontból, hogy az gombaölőszernek minősíthető-e.

Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Amerikai gesztenyefa egy archív fotón
Fotó: Gail Whistance
A döntéshozóknak ráadásul nyíltan be kell vonniuk és a döntési folyamatokba bele kell foglalniuk a kulturális és spirituális értékeket is.

Az amerikai gesztenyefa kulturális szempontból is értékes növény volt, és fontos élelemforrást biztosított az amerikai őslakosoknak. Néhányan pedig nem örülnek annak, hogy megváltoztatták a genetikáját egy olyan fajnak, melyhez régóta kötődnek

– mutatott rá Neil Patterson, a Tuscarora Nemzet tagja, aki Környezet és Őslakosok Központ igazgatóhelyettese a SUNY ESF-en.

A kutatásban nem érintett tudósok szerint, ha a fa túléli az engedélyeztetési folyamatot, akkor némi óvatos optimizmussal valóban segíthet az újraerdősítésben. A korábban létrehozott hibrideknél erősebb a védelme a gombabetegséggel szemben – mondta Jared Westbrook, az észak-karolinai központú Amerikai Gesztenyefa Alapítvány vezető tudósa, aki szintén segített a GMO fa létrehozásában.  Azonban a mesterségesen előállított fák túléléséhez – melyek mind egy „alapító fa” klónjai – keresztezni kell őket más fákkal, melyek alkalmazkodtak a helyi klímához és betegségekhez, mondta Westbrook.

„Nem tudjuk feltámasztani a fajt egy klónnal.”

Ráadásul az egész munka kútba eshet, ha a gomba mutálódik, és módot talál a GMO fa védelmi vonalának megkerülésére – mondta Richard Sniezko, az oregoni Egyesült Államok Erdészeti szolgálatának fa-genetikusa. Powell és Newhouse azonban kétli, hogy ilyen típusú természetes szelekció létrejöhet, mivel maga a fa nem öli meg a gombát. Azonban mégsem akarja senki, hogy kirakjunk valamit a természetbe, ami 10 év múlva megbukik – mondta Sneizko.

A külföldről érkező folyamatos rovar és patogén áradat azonban magával hozhat egy újabb gesztenye-gyilkost Gary Lovett ökológus szerint. A Cary Ökológiai Tudományok Intézetének tagja szerint

egy ellenálló változat létrehozása jó dolog, azonban nem segít, ha folyamatosan újabb kártevőket hozunk be.
Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Az év utolsó természetfilm-klubja

Az idei szezonra véget ér a minden hónap második keddjén tartott természetfilm-klub, de december 11-én még meg lehet nézni az utolsó filmeket a budapesti Mezőgazdasági Könyvtárban. A részvétel ingyenes.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.