2018 januárjában a Bizottság a műanyag stratégiája keretében bejelentette, hogy „gyorsan véglegesítenék több mint 100 biztonságos újrahasznosítási módszer engedélyét”, melyek az úgynevezett élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal (csomagolóanyagokkal) kapcsolatosak.
Amint az EU szintjén elfogadják ezeket, az újrahasznosítási folyamatból kikerülő anyagokat fel lehet használni az élelmiszeriparban, például üdítős PET palack formájában.
„A bevezetésre tervezett időpont 2018 vége” mondta Anca Paduraru, az Európai Bizottság brüsszeli szóvivője.
Áttekinthető eljárás
Annak ellenére, hogy az ügy a fogyasztók egészségére nézve igencsak érzékeny, a Bizottság által választott döntéshozási folyamat nem hagy lehetőséget arra, hogy az Európai Parlamentben megtárgyalják. Floriana Cimmarusti, a Safe Food Advocacy Europe non-profit élelmiszerbiztonsági tanácsadó szervezet vezérigazgatója szerint ráadásul igencsak gyors folyamatról van szó, hiszen rövid idő alatt 140 módszert próbálnak engedélyezni.
A döntéshozás folyamata egy szakértő küldöttekből álló rendszeren keresztül megy végbe, melyet komitológiai eljárásnak neveznek. Azonban ugyanezzel a módszerrel engedélyezték a glifozát használatát is, mely a Monsanto által gyártott ellentmondásos gyomirtószer.
A nagyjából 140 határozattervezet előkésítése technikai szintre a nyár előttre volt időzítve, mondta Anca Paduraru.
„Ezután mindegyiket be kell mutatni a PAFF Bizottságnak szavazásra, ami ősszel fog megtörténni” mondta, célozva ezzel a Növények, Állatok, Élelmiszer és Takarmány Állandó Bizottságra (Standing Committee on Plants, Animals, Food and Feed – PAFF).
A környezetvédelmi csoportok aggodalmukat fejezték ki emiatt, és figyelmeztetnek, hogy az újrahasznosított műanyagokból toxikus vegyianyagok kerülhetnek az élelmiszerláncba.
„Mindig is lesznek rizikók” mondta Cimmarusti. „Sok műanyag-féle vegyi anyagokat szív magába a hulladékkezelés során, és az újrahasznosítás folyamatában nehéz ezeket eltávolítani” magyarázta a szakértő
– nyilatkozta az EURACTIV-nak adott interjúban.
Cimmarusti szerint a legrosszabb eshetőség, hogy erősen toxikus anyagok, például az elektromos készülékek tűzálló részei kerülnek az élelmiszerek csomagolásába.
„Léteznek olyan példák, melyek szándékosan nem élelmiszeripari műanyagokból gyártanak élelmiszeripari csomagolóanyagokat. A brómozott tűzálló anyagok gyakran előfordulnak olyan műanyag termékekben, melyeket élelmiszerek tárolására szánnak. Ez egyértelmű jele annak, hogy elektronikai hulladékokat (WEEE) használtak az eljárás során, ami viszont nem engedélyezett.” mondta.
Az EFSA magabiztos
Az EFSA elismeri, hogy az újrahasznosított műanyagok érzékeny téma az élelmiszercsomagolás terén, ezért nagy odafigyelést igényel.
– mondta Bernard Url, a parmai központú ügynökség ügyvezető igazgatója. „Problémák lehetnek az olyan szennyeződésekkel, melyek a műanyag korábbi felhasználásából származnak. Ezek az úgynevezett visszamaradt kemikáliák” mondta az EURACTIV-nak.
Amikor pedig élelmiszerekkel érintkező anyagokról van szó, az ellenőrzések érthető okokból alaposabbak. Erre vannak meghatározott szabályok, mint az, hogy a csomagolásból mennyi káros anyag juthat át a vele érintkező élelmiszerbe. Ezért biztosítani kell, hogy ezeket az értékeket nem lépik túl, magyarázta Url.
A környezetvédők azonban aggódnak, mivel az EFSA kockázatértékelési eljárása az újrahasznosítási eljárások kezdetére koncentrál, és a végső terméket nem vizsgálja. Ráadásul a leadott anyagok üzleti okokból nem teljesen publikusak.
Véleménye szerint egy független laboratóriumra kellene bízni a vizsgálatot, és nem szabadna megbízni a cégek saját kutatásaiban, ahogyan az most történik.
„Öröklődő vegyszerek”
A fő probléma az úgynevezett öröklődő vegyszerekkel (legacy chemicals) van. Ezek olyan toxikus szermaradványok, melyeket mára betiltottak, azonban a régi műanyagok újrahasznosítása során újra az élelmiszerláncba kerülhetnek.
Ezek az anyagok a hulladékkezelő cégek legnagyobb problémái.
„Amíg a veszélyes anyagokat a gyártók legálisan dobhatják piacra, addig az újrahasznosítást végző cégeknek kell majd megoldani ezt a problémát. A kihívást az jelenti, hogyan tudnak az ilyen visszamaradt anyagokkal elbánni úgy, hogy a végén toxin-mentes terméket állítsanak elő” mondta a FEAD, az európai hulladékkezelőket képviselő szervezet. A szervezet úgy látja, hogy ez megoldható, sőt: véleménye szerint kötelezővé kéne tenni az italgyártók számára, hogy a palackjaik 2025-re legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagból készüljenek.
