Back to top

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi Fitotron System Kft.-re bízta.

A Prónay-kilátó 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszára 128 lépcső megmászásával jutunk, de bőven megéri a fáradtságot. 23 méter magasan kialakított teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető.

Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és a Pilis-Viseg­rá­di-hegység csúcsai is jól kivehetőek.

A páratlan panoráma fölfedezésében segít a terasz közepén felállított távcső, és a korlátokon elhelyezett néhány fotó. Ezekről könnyedén beazonosíthatjuk, hogy melyik hegycsúcsot vagy települést látjuk. A pihenőszinteken mindezek mellett a környező települések történelmi, kulturális és geológiai érdekességeit is megismerhetjük.

A környék igencsak bővelkedik látnivalókban, nem véletlenül kedvelt vidék a túrázók körében. A börzsönyi és a cserháti erdők határán járva a lehetőségek száma szinte végtelen. Sőt, kilátókban is bővelkedik a környék, bár kétségtelenül innen a legszebb a panoráma.

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva, Nagymarosról indulva a Juli­ánus-kilátóból a Dunakanyart csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Onnan a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet.

A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól keletre Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű világörökség címet viselő falu, Hollókő, a szintén az Ipoly Erdő Zrt. fenntartásában lévő Tepke-kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátra­ve­rebély-Szentkút is.

A Prónay-kilátó Alsópetény és Romhány községek határában fekszik, mindkét településről könnyen megközelíthető, bő egyórás túrával.

Romhány község neve a történelemórákról ismerős lehet, nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben a II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csata emlékét őrzi a község hatalmas török­mogyoró fája. Bizonyos írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. A katona azonban nem a csata helyszínén ültette el a fát, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája.

A településen átcsorgó Lókos-patak régi medre felett újabb látványosság a háromnyílású kőhíd, a Nepomuki Szent János szoborral. A 18. században épült barokk stílusban, anyaga romhányi homokkő.

A kilátót a néhány kilométerrel odébb található településről, Alsópetényből is elérhetik a túrázók, kirándulók. A szlovák nemzetiségű település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként ott írta a híres Hár­maskönyvet (Tripartitumot). Az 1514-re elkészült mű évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, az MTA tagja. A községben található szépen felújított Prónay-kastély az egészségturizmust szolgálja, sőt ma már kedvelt esküvői helyszín.

Nógrád megyét és a Cserhátot egyébként a kastélyok, kúriák, várak vidékének is nevezik.

Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. A három Prónay-kastély (alsópetényi, rom­hányi, acsai) épített örökségünk értékes elemei.

A Prónay-kilátóból jóval messzebb is elkalandozhat a tekintet, csupán a szemnek távoli az Ipoly-mente, a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb történelmi és turisztikai látványosságokra lelhetünk. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách- és Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezit­oszlo­pok, a nógrádi, csábrá­gi, füleki, ajnácskői, somoskői és salgói vár.

Osztrozics Dóra

Fotók: Farkas Péter (termeszetjaro.hu)
és Sárik Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.

Keresték a szálkát a gerendában a Nébih ellenőrei

Újabb átfogó ellenőrzési akciót hajtott végre a Nébih EUTR részlege. A kétnapos akció során ellenőrizték a hazánk felé irányuló fatermék-szállítmányokat a drávaszabolcsi határátkelőhelyen.

Az összetartozás jele: selmeci egyenruhák

Az egységes megjelenés, mint az egyenruha viselése erősíti a csoportszellemet, a belső összetartást és az önfegyelmet. A legismertebb egyenruha a katonai uniformis, de az állam egyéb hatalmi egységeinek tagjai (rendőrök, vasutasok, tengerészek, légitársaságok) is azt viselnek, rendszerint kék alapszínben.

ERDŐSZ nap - a régió erdészei találkoztak

Nyolcadik alkalommal találkoztak az észak-alföldi erdészek: szombaton Debrecen mellett, az Erdőspusztai Bemutatóháznál rendezték meg a regionális ERDŐSZ Napot. A rendezvényen az Országos Erdészeti Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok-, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei tagjai és családtagjaik vettek részt. A vendégeket Gencsi Zoltán erdőmérnök, a Debreceni Helyi Csoport elnöke köszöntötte.