Back to top

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi Fitotron System Kft.-re bízta.

A Prónay-kilátó 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszára 128 lépcső megmászásával jutunk, de bőven megéri a fáradtságot. 23 méter magasan kialakított teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető.

Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és a Pilis-Viseg­rá­di-hegység csúcsai is jól kivehetőek.

A páratlan panoráma fölfedezésében segít a terasz közepén felállított távcső, és a korlátokon elhelyezett néhány fotó. Ezekről könnyedén beazonosíthatjuk, hogy melyik hegycsúcsot vagy települést látjuk. A pihenőszinteken mindezek mellett a környező települések történelmi, kulturális és geológiai érdekességeit is megismerhetjük.

A környék igencsak bővelkedik látnivalókban, nem véletlenül kedvelt vidék a túrázók körében. A börzsönyi és a cserháti erdők határán járva a lehetőségek száma szinte végtelen. Sőt, kilátókban is bővelkedik a környék, bár kétségtelenül innen a legszebb a panoráma.

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva, Nagymarosról indulva a Juli­ánus-kilátóból a Dunakanyart csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Onnan a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet.

A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól keletre Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű világörökség címet viselő falu, Hollókő, a szintén az Ipoly Erdő Zrt. fenntartásában lévő Tepke-kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátra­ve­rebély-Szentkút is.

A Prónay-kilátó Alsópetény és Romhány községek határában fekszik, mindkét településről könnyen megközelíthető, bő egyórás túrával.

Romhány község neve a történelemórákról ismerős lehet, nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben a II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csata emlékét őrzi a község hatalmas török­mogyoró fája. Bizonyos írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. A katona azonban nem a csata helyszínén ültette el a fát, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája.

A településen átcsorgó Lókos-patak régi medre felett újabb látványosság a háromnyílású kőhíd, a Nepomuki Szent János szoborral. A 18. században épült barokk stílusban, anyaga romhányi homokkő.

A kilátót a néhány kilométerrel odébb található településről, Alsópetényből is elérhetik a túrázók, kirándulók. A szlovák nemzetiségű település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként ott írta a híres Hár­maskönyvet (Tripartitumot). Az 1514-re elkészült mű évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, az MTA tagja. A községben található szépen felújított Prónay-kastély az egészségturizmust szolgálja, sőt ma már kedvelt esküvői helyszín.

Nógrád megyét és a Cserhátot egyébként a kastélyok, kúriák, várak vidékének is nevezik.

Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. A három Prónay-kastély (alsópetényi, rom­hányi, acsai) épített örökségünk értékes elemei.

A Prónay-kilátóból jóval messzebb is elkalandozhat a tekintet, csupán a szemnek távoli az Ipoly-mente, a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb történelmi és turisztikai látványosságokra lelhetünk. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách- és Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezit­oszlo­pok, a nógrádi, csábrá­gi, füleki, ajnácskői, somoskői és salgói vár.

Osztrozics Dóra

Fotók: Farkas Péter (termeszetjaro.hu)
és Sárik Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Uniós jogot sért az új erdőtörvény?

Az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa - Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója javaslatára. A törvény sérti az európai uniós jogokat a Natura 2000 területek kezelésének módosításával és általában felborítja a természetvédelem és erdőgazdálkodás eddig meglévő egyensúlyát.

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

Újabb pályázati források az erdőgazdálkodók számára

Február 1-jén újra megnyílik a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázat, ezenkívül további négy célra, például erdősítésre is igényelhetnek még támogatást az erdőgazdálkodók - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság az Agrárminisztérium közlésére hivatkozva.

Folytatódnak a fejlesztések az Ipoly Erdő területén

Folytatódnak a fejlesztések az Ipoly Erdő Zrt. területén, ezzel tovább növelve a térség turisztikai vonzerejét - jelentette ki Zanati László, a fejlesztéseket végző erdőgazdaság igazgatója az M1 aktuális csatornán kedden.

Lombkorona tanösvény - Pannonhalma

Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.

Február 1-jétől ismét igényelhető a fiatal erdő támogatás!

Erdőgazdálkodók figyelem, február 1-jétől ismét igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló (fiatal erdő) támogatás.

Ismerjük meg és szeressük jobban az erdőt

Ahhoz, hogy valamit értékelni tudjunk, meg kell ismernünk. Így van ez a minket körülvevő természettel is, amelyet közös felelősségünk megóvni és fejleszteni - fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában tartott erdőpedagógiai napon.

Több mint hétezer gyerek a NYÍRERDŐ-nél

Egyre népszerűbb a NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, és a Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola is eredményes évet zárt.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Téli erdei kalandok

A vízkereszt után beköszöntő farsangi időszak kemény fagyokkal, még több hóval érkezett, mely remek alkalmat teremhet egy téli erdei kalandra. Az erdő „láthatatlan” kapuját kitárva szeretettel várjuk a kirándulókat az állami erdőkbe, azonban felhívjuk a figyelmet a téli kirándulás legfontosabb íratlan szabályaira.