Back to top

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi Fitotron System Kft.-re bízta.

A Prónay-kilátó 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszára 128 lépcső megmászásával jutunk, de bőven megéri a fáradtságot. 23 méter magasan kialakított teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető.

Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és a Pilis-Viseg­rá­di-hegység csúcsai is jól kivehetőek.

A páratlan panoráma fölfedezésében segít a terasz közepén felállított távcső, és a korlátokon elhelyezett néhány fotó. Ezekről könnyedén beazonosíthatjuk, hogy melyik hegycsúcsot vagy települést látjuk. A pihenőszinteken mindezek mellett a környező települések történelmi, kulturális és geológiai érdekességeit is megismerhetjük.

A környék igencsak bővelkedik látnivalókban, nem véletlenül kedvelt vidék a túrázók körében. A börzsönyi és a cserháti erdők határán járva a lehetőségek száma szinte végtelen. Sőt, kilátókban is bővelkedik a környék, bár kétségtelenül innen a legszebb a panoráma.

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva, Nagymarosról indulva a Juli­ánus-kilátóból a Dunakanyart csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Onnan a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet.

A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól keletre Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű világörökség címet viselő falu, Hollókő, a szintén az Ipoly Erdő Zrt. fenntartásában lévő Tepke-kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátra­ve­rebély-Szentkút is.

A Prónay-kilátó Alsópetény és Romhány községek határában fekszik, mindkét településről könnyen megközelíthető, bő egyórás túrával.

Romhány község neve a történelemórákról ismerős lehet, nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben a II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csata emlékét őrzi a község hatalmas török­mogyoró fája. Bizonyos írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. A katona azonban nem a csata helyszínén ültette el a fát, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája.

A településen átcsorgó Lókos-patak régi medre felett újabb látványosság a háromnyílású kőhíd, a Nepomuki Szent János szoborral. A 18. században épült barokk stílusban, anyaga romhányi homokkő.

A kilátót a néhány kilométerrel odébb található településről, Alsópetényből is elérhetik a túrázók, kirándulók. A szlovák nemzetiségű település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként ott írta a híres Hár­maskönyvet (Tripartitumot). Az 1514-re elkészült mű évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, az MTA tagja. A községben található szépen felújított Prónay-kastély az egészségturizmust szolgálja, sőt ma már kedvelt esküvői helyszín.

Nógrád megyét és a Cserhátot egyébként a kastélyok, kúriák, várak vidékének is nevezik.

Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. A három Prónay-kastély (alsópetényi, rom­hányi, acsai) épített örökségünk értékes elemei.

A Prónay-kilátóból jóval messzebb is elkalandozhat a tekintet, csupán a szemnek távoli az Ipoly-mente, a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb történelmi és turisztikai látványosságokra lelhetünk. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách- és Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezit­oszlo­pok, a nógrádi, csábrá­gi, füleki, ajnácskői, somoskői és salgói vár.

Osztrozics Dóra

Fotók: Farkas Péter (termeszetjaro.hu)
és Sárik Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

AM: több stratégiai terület kívánja meg a kormányzat és az erdészek együttműködését

Több stratégiai kérdés is megkívánja a kormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) közötti szoros együttműködést, ilyen például az erdész szakma presztízsének növelése, az erdészeti oktatás fejlesztése, vagy a szakképzett emberi-erőforrás biztosítása.

A Muzsikál az erdő kiérdemelte a minősített fesztivál címet

Az idén 15 éves Muzsikál az erdő rendezvénysorozat a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján vehette át a minősítést igazoló oklevelet Márta István elnöktől Szabó Lajos és Matúz Viktória, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke és titkára.

Minden szavazat számít: mi legyen 2019-ben az év fája?

Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében 1996 óta minden évben megválasztják az év fáját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban a megérdemeltnél kevesebb figyelmet kapnak. Most a fehér fűz, a fehér nyár vagy a sajmeggy közül szavazhatjuk meg, melyik legyen 2019-ben az év fája.

Elragadja a dámborjakat is a toportyán

Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.