Back to top

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

Ebből kaptunk ízelítőt a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakonyfalui vendégházában.

A vendégház a múlt század derekán épült
A vendégház a múlt század derekán épült

Trianon után a Rába vízgyűjtőjén lakó szlovének Magyarországon maradtak, míg a muravidékiek a mai Szlovéniához kapcsolódtak. Hét hazai szlovén nemzetiségű településen (Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatótfalu, Orfalu, Apátistvánfalva és Kétvölgy) az országosan jegyzett mintegy négyezer szlovén nemzetiségű lakosból háromezren élnek. A több évtizedes asszimilációs politikai kísérlet ellenére a mai napig megőrizték identitásukat. A Szlovén Rába-vidék hajdani, politikatörténeti döntés következtében erőltetett Vend­vidék elnevezését 1983-ban egy Vas Megyei Tanács által hozott határozat törölte, ellene ugyanis folyamatosan küzdöttek a helyi szlovének.

Hazánk nyugati része évtizedeken keresztül szinte a térképen sem szerepelt, a határsávban zajló élet a hétköznapi emberek számára ismeretlen volt, műszaki zárral vágták el az ország vérkeringésétől.

„Az egyébként a megélhetést csak vékonyan csepegtető vidék ezzel még kiszolgáltatottabbá vált”

Varga Péter: vegyes erdők jellemzik a környéket
Varga Péter: vegyes erdők jellemzik a környéket
– magyarázta a környéket ismerő Varga Péter, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezetője. Az államosítás, a téeszesítés elkerülte a nyugati végeket, ennek az elszigeteltségnek is köszönhető, hogy a Szlovén Rába-vidék megőrizte egyedülálló természeti szépségét. A környék alig 20 százaléka alkalmas csak mezőgazdasági művelésre, de ezekkel sincs dicsekedni való. A savanyú földekből a családi gazdaságok „kínozták ki” a megélhetést, a biztonságot az erdők adták. Kutatások szerint az éves létfenntartást csak félig lehetett helyben megoldani, így sokan más vidékeken keresték meg a hiányzó kenyeret. Ez a zártság viszont a hagyományokat is konzerválta.

Helyi alapanyagok

A konyhára valót mindenkor a föld és az erdő adta. A búza és a kukorica mellett fontos alapanyag a másodvetésben termesztett hajdina. „A kötelező beszolgáltatás nem vonatkozott a másod­veté­sekre” – magyarázta a szakember, így maradt a hajdina a családé.

Hasonlóan kedvelt eledel volt a hazánk más vidékein kevésbé népszerű köles is, a belőle készített ételek, kásák alapvető élelmiszereknek számítottak.

Mellette természetes éléstárként szolgált az erdő. A „Vendvidéken”, azaz a Szlovén Rába-vidéken a szálalás hagyományos erdőművelési forma volt, ez biztosította a széles faanyagválasztékot. Vegyes erdőket találunk, a hideg, sekély – legfeljebb középmély – talajokon.

Látszik is ez a faállomány magasságán, nincsenek rekord fatömegek.

Az erdei­fenyvesek, lucosok mellett a völgyekben égereseket találunk, de otthon érzi magát az inkább síkvidékre jellemző kocsányos tölgy is, amely a magas talajvíz miatt a gerinceken is megél. A magas erdősültségnek, a sovány réteknek köszönhetően a vadeltartó képesség alacsony.

A ciszterci szerzetesek által alapított majorságok adták a mai települések alapjait. A lakosok többségének nem volt nagy földje (lévén jobbágyokként telepítették őket a térségbe), s mivel vadászati joggal sem rendelkeztek, a hétköznapi emberek konyháján ritka vendég volt a vad. A húsért disznókat neveltek, évente egyszer vágtak, de kolbászt nem készítettek. Az állat minden porcikáját fölfüstölték, s ezt osztották be egész évre. A legeltetett szarvasmarhát elsősorban a tejéért tartották.

Pihenés, föltöltődés

A környék gazdag látnivalókban. A Rába völgye, a Szlovén Rába-vidéken az erdők, rétek különleges növényeket, állatfajokat rejtenek, a forrásokban gazdag vidék rendkívül változatos képet mutat.

Kosborfélék, kereklevelű harmatfű, vidrafű, kenyérbél cickafark, fecsketárnics, kétlevelű sarkvirág bújik meg a fák között.

Kopjafa emlékeztet a megközelíthető nyugati pontra
Kopjafa emlékeztet a megközelíthető nyugati pontra
A vasfüggöny évtizedekig elzárta a vidéket a kíváncsiskodó tekintetek elől, de minden fejlődési lehetőséget is elzárt, elsorvasztotta a vidéket, a szlovén lakosságot. A határsáv miatt nem lehetett eljutni az ország legnyugatibb pontjához, a Hármashatárhoz, amit 1922-ben emlékkővel jelöltek meg. Ennek okán a Magyar Természetbarát Szövetség a szakonyfalui erdészház (ma már vendégház) közelében alakította ki képletesen a megközelíthető „nyugati pontot”, ahová kopjafát állított.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. vendégháza Szakonyfalutól alig másfél kilométerre áll, lágyan belesimul a környező természetbe.

Az épület a múlt század derekán épült erdész szolgálati lakásnak, mai formáját 2013-ban nyerte el, azóta működik vendégházként. „A négy kényelmesen felszerelt szobában kilenc személyt tudunk egy időben fogadni” – mutatott körbe Schrammer Adél, az erdőgazdaság vadászházi koordinátora, hozzátéve, hogy konyha is rendelkezésre áll, de meg is rendelhetők a vend ételkülönlegességek. A csend szinte kézzel fogható, a madarakat hangjuk alapján egyenként beazonosíthatjuk.

Schrammer Adél: nyugalom és kényelem várja a látogatókat
Schrammer Adél: nyugalom és kényelem várja a látogatókat

„Alapvetően sem televíziót, sem internetvonalat nem terveztünk a házba, de meg kellett hajolnunk a vendégek kívánsága előtt”

– magyarázta a szakember.

Aki már kisétálta magát az erdőben, felfrissülésként több fürdő közül – itthon, Szlovéniában vagy Ausztriában – is választhat a környéken. Sokan a vendégháztól indulnak felfedezni a Szlovén Rába-vidék településeit és az Őrséget, ismerkednek az ország nyugati vidékével. Bővül a kerékpár-úthálózat is, melynek már része a kerékpározásra kijelölt 74 kilométernyi erdészeti üzemi úthálózat is. Nem véletlen, hogy a vendégházban négy kerékpár várja a kerekezni vágyókat. A horgászok is megtalálják számításukat a környéken, és a közeli Rábán vízitúrázni is lehet. Az Alsószölnöktől Szentgotthárdig tartó szakasz a vadvízi evezés kiváló hazai gyakorló helye.

Különleges ízek

A tél mindig csendesebb időszak, az iskolaszünetben viszont megélénkül a vendégház. Az elégedettség legjobb fokmérője a sok visszatérő vendég. „A búza-, a kukorica- és a hajdinaliszt a gánica, a málé, a kása alapja, de vargánya, rókagomba is gyakorta kerül a konyhára” – hangsúlyozta Makkár Gabriella, aki a helyi konyha remekeivel kápráztatott el minket. Újra divatba jött a köles, a hajdina, a tökmagolaj, a kukoricaliszt és -dara. A vad is megszokott vendég már a tányéron, de legfontosabbak a friss, szezonális alapanyagok.

A helyi különlegességeket Makkár Gabriella készítette el
A helyi különlegességeket Makkár Gabriella készítette el
A magyarországi szlovén konyha az egyszerűségre, gyorsaságra épült, hogy a mezőről hazatérők elé hamar tápláló étel kerüljön. Ünnepnapokon, búcsúkor viszont 2-3 napig is sütöttek-főztek az asszonyok, lakodalom idején pedig akár egy hétig készültek az étkek.

A gibanica, azaz a rakott rétes igazi helyi különlegesség. Addig rakták az alma, a dió, a mák és a túró rétegeket, amíg a tepsi magassága engedte.

A tökmagot megpirították, ledarálták, s azzal töltötték a tökmagos kalácsot, tökmagos pogácsát, s ez adja ma is a vidék jellemző ízét. A káposzta mellett kerékrépát savanyítottak, remek főzelék készült belőle. Fehér hurkát adtak mellé, amibe rizs helyett koptatott köleskását töltöttek.

Télen az asszonyok köpesztették a tökmagot, ami nemcsak a munkáról, hanem a vidámságról is szólt. „Egyik kézzel a ’hasánál’ kellett megfogni a magot, majd a másikkal a hegyénél, s szépen lassan ki kell bontani a szoknyájából” – jegyezte meg konyhatündérünk, hogy amíg a szorgos ujjak dolgoztak, nem lehetett unatkozni, helyi történetekkel és népdalokkal szórakoztatták egymást. Bár az idő megváltozott, sokan mégis ragaszkodnak a héjas tökhöz, mondván, abból finomabb az olaj.

 

Vasi paprikás hagymás krumplival,
káposztás babsalátával

Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 1 fej fokhagyma, ízlés szerint só, bors, 4-5 dl tej

A húst felszeleteljük, sóval, borssal fűszerezzük, majd tálba téve fölöntjük a tejjel. Egy éjszakán át pihentetjük. Másnap a lecsöpögtetett húst paprikás lisztben megforgatjuk, és bő olajban kisütjük. Hagymás tört krumplival tálaljuk.

A tökmagolajos káposztás babsalátához válasszunk tarkababot, amit sós vízben főzzünk puhára. Leszűrés után hagyjuk kihűlni, s adjuk hozzá a savanyított káposztát. Tálalás előtt tökmagolajjal öntsük nyakon.

Tökmagos kalács

Hozzávalók: 70 dkg liszt, 2 tojás, 1 kis pohár kefir, 1 dl étolaj, 6 dkg cukor, csipetnyi só, 1 dl tej, 5 dkg élesztő, vaj, pirított tökmag

A lisztet a tojásokkal, a kefirrel, az étolajjal, a sóval és a felfuttatott élesztővel összegyúrjuk. A megkelt tésztát kétfelé vesszük, mindkettőt kisodorjuk. Rászórjuk a megpirított és ledarált tökmagot, cukrot adunk hozzá, olvasztott vajjal meglocsoljuk, majd feltekerjük és a kivajazott tepsibe helyezzük. Fél órányi pihentetés után a tetejét megkenjük tojássárgájával, megszurkáljuk, majd arany színűre sütjük.

Tojáslepény (málé)

A palacsintához hasonló étel, de tepsiben sütik, nem annyira édes és csak otthon lévő alapanyagok kellenek hozzá. Minden napszakban fogyasztják. Reggel és este üresen vagy lekvárral, forró teával, délben levesekhez.

Hozzávalók: 3 tojás, 6-7 evőkanál liszt, 2-2,5 dl tej, csipet só, kevés cukor, zsír

A tojást ízlés szerinti cukormennyiséggel és csipetnyi sóval elkeverjük, folyamatosan hozzáadjuk a lisztet és annyi tejjel hígítjuk, hogy sűrű, palacsinta állagú tésztát kapjunk (kb. 2-2,5 dl). Egy tepsibe kevés zsírt öntünk, majd előmelegítjük forró hőmérsékletűre. A kikevert tésztát egyenletes elosztásban beleöntjük a tepsibe, és forró sütőben addig sütjük, míg a tészta fel nem hólyagosodik. A sütőből kiszedve négy, vagy hat részre vágjuk, azonnal tálaljuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet pazarolnak a fogyasztók, mint a feldolgozók

Felmérések szerint az Európai Unióban a fogyasztók élen járnak az élelmiszerpazarlás tekintetében, azonban a feldolgozók számára is vannak lehetőségek a veszteségek csökkentésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik a fejlődést elősegíteni az élelmiszer előállítók körében.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

Adománygyűjtő-konvojjal hívták fel a figyelmet a súlyos élelmezési problémákra

30 tonnányi élelmiszeradomány gurult keresztül Budapest belvárosán az Élelmezési világnap alkalmából: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös akciója amellett, hogy rászorulókon segít, rendkívül súlyos, globális problémákra is felhívta a figyelmet.

Bioropi és a feldolgozóipar

Évek óta nő a feldolgozott élelmiszerek forgalmazásának aránya, s az egyre élesedő ágazati versenyben a költségek optimalizálásával, csökkentésével igyekeznek nyerő helyzetbe kerülni. Egervári Márk, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának cégbemutatkozójával kezdődött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága "Erősödő élelmiszergazdaság" címmel tartott sajtótájékoztatója Ercsiben.

EU kampány az uniós élelmiszerek népszerűsítésére

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) mezőgazdasági költségvetéséből 172,5 millió euróval (mintegy 55,2 milliárd forint) finanszírozza az uniós agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését Európában és világszerte - közölte az uniós bizottság.

Élelmezési Világnap: Tetteink alakítják a jövőt

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) minden évben október 16-án – az Élelmezési világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél, felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem, a megfelelő táplálék még nem biztosított mindenki számára.

Elhallgatott magyar minőség?

A rendszerváltozás után érdekes módon, keveset hallani a magyar sajtról. Mintha csak a külföldről érkezett és a külföldiek által Magyarországon készített sajtok lennének. A média hallgat, miközben nemzetközi színtéren egyre másra elismerik a magyar sajtkészítő kistermelők termékeit.

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.

Drágulhatnak az élelmiszerek a mezőgazdasági árak emelkedése nyomán

Az élelmiszerárak emelkedését vetíti előre, hogy augusztusban 6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak éves összehasonlításban - írta a szombati Népszava.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.