Back to top

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

Ebből kaptunk ízelítőt a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakonyfalui vendégházában.

A vendégház a múlt század derekán épült
A vendégház a múlt század derekán épült

Trianon után a Rába vízgyűjtőjén lakó szlovének Magyarországon maradtak, míg a muravidékiek a mai Szlovéniához kapcsolódtak. Hét hazai szlovén nemzetiségű településen (Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatótfalu, Orfalu, Apátistvánfalva és Kétvölgy) az országosan jegyzett mintegy négyezer szlovén nemzetiségű lakosból háromezren élnek. A több évtizedes asszimilációs politikai kísérlet ellenére a mai napig megőrizték identitásukat. A Szlovén Rába-vidék hajdani, politikatörténeti döntés következtében erőltetett Vend­vidék elnevezését 1983-ban egy Vas Megyei Tanács által hozott határozat törölte, ellene ugyanis folyamatosan küzdöttek a helyi szlovének.

Hazánk nyugati része évtizedeken keresztül szinte a térképen sem szerepelt, a határsávban zajló élet a hétköznapi emberek számára ismeretlen volt, műszaki zárral vágták el az ország vérkeringésétől.

„Az egyébként a megélhetést csak vékonyan csepegtető vidék ezzel még kiszolgáltatottabbá vált”

Varga Péter: vegyes erdők jellemzik a környéket
Varga Péter: vegyes erdők jellemzik a környéket
– magyarázta a környéket ismerő Varga Péter, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezetője. Az államosítás, a téeszesítés elkerülte a nyugati végeket, ennek az elszigeteltségnek is köszönhető, hogy a Szlovén Rába-vidék megőrizte egyedülálló természeti szépségét. A környék alig 20 százaléka alkalmas csak mezőgazdasági művelésre, de ezekkel sincs dicsekedni való. A savanyú földekből a családi gazdaságok „kínozták ki” a megélhetést, a biztonságot az erdők adták. Kutatások szerint az éves létfenntartást csak félig lehetett helyben megoldani, így sokan más vidékeken keresték meg a hiányzó kenyeret. Ez a zártság viszont a hagyományokat is konzerválta.

Helyi alapanyagok

A konyhára valót mindenkor a föld és az erdő adta. A búza és a kukorica mellett fontos alapanyag a másodvetésben termesztett hajdina. „A kötelező beszolgáltatás nem vonatkozott a másod­veté­sekre” – magyarázta a szakember, így maradt a hajdina a családé.

Hasonlóan kedvelt eledel volt a hazánk más vidékein kevésbé népszerű köles is, a belőle készített ételek, kásák alapvető élelmiszereknek számítottak.

Mellette természetes éléstárként szolgált az erdő. A „Vendvidéken”, azaz a Szlovén Rába-vidéken a szálalás hagyományos erdőművelési forma volt, ez biztosította a széles faanyagválasztékot. Vegyes erdőket találunk, a hideg, sekély – legfeljebb középmély – talajokon.

Látszik is ez a faállomány magasságán, nincsenek rekord fatömegek.

Az erdei­fenyvesek, lucosok mellett a völgyekben égereseket találunk, de otthon érzi magát az inkább síkvidékre jellemző kocsányos tölgy is, amely a magas talajvíz miatt a gerinceken is megél. A magas erdősültségnek, a sovány réteknek köszönhetően a vadeltartó képesség alacsony.

A ciszterci szerzetesek által alapított majorságok adták a mai települések alapjait. A lakosok többségének nem volt nagy földje (lévén jobbágyokként telepítették őket a térségbe), s mivel vadászati joggal sem rendelkeztek, a hétköznapi emberek konyháján ritka vendég volt a vad. A húsért disznókat neveltek, évente egyszer vágtak, de kolbászt nem készítettek. Az állat minden porcikáját fölfüstölték, s ezt osztották be egész évre. A legeltetett szarvasmarhát elsősorban a tejéért tartották.

Pihenés, föltöltődés

A környék gazdag látnivalókban. A Rába völgye, a Szlovén Rába-vidéken az erdők, rétek különleges növényeket, állatfajokat rejtenek, a forrásokban gazdag vidék rendkívül változatos képet mutat.

Kosborfélék, kereklevelű harmatfű, vidrafű, kenyérbél cickafark, fecsketárnics, kétlevelű sarkvirág bújik meg a fák között.

Kopjafa emlékeztet a megközelíthető nyugati pontra
Kopjafa emlékeztet a megközelíthető nyugati pontra
A vasfüggöny évtizedekig elzárta a vidéket a kíváncsiskodó tekintetek elől, de minden fejlődési lehetőséget is elzárt, elsorvasztotta a vidéket, a szlovén lakosságot. A határsáv miatt nem lehetett eljutni az ország legnyugatibb pontjához, a Hármashatárhoz, amit 1922-ben emlékkővel jelöltek meg. Ennek okán a Magyar Természetbarát Szövetség a szakonyfalui erdészház (ma már vendégház) közelében alakította ki képletesen a megközelíthető „nyugati pontot”, ahová kopjafát állított.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. vendégháza Szakonyfalutól alig másfél kilométerre áll, lágyan belesimul a környező természetbe.

Az épület a múlt század derekán épült erdész szolgálati lakásnak, mai formáját 2013-ban nyerte el, azóta működik vendégházként. „A négy kényelmesen felszerelt szobában kilenc személyt tudunk egy időben fogadni” – mutatott körbe Schrammer Adél, az erdőgazdaság vadászházi koordinátora, hozzátéve, hogy konyha is rendelkezésre áll, de meg is rendelhetők a vend ételkülönlegességek. A csend szinte kézzel fogható, a madarakat hangjuk alapján egyenként beazonosíthatjuk.

Schrammer Adél: nyugalom és kényelem várja a látogatókat
Schrammer Adél: nyugalom és kényelem várja a látogatókat

„Alapvetően sem televíziót, sem internetvonalat nem terveztünk a házba, de meg kellett hajolnunk a vendégek kívánsága előtt”

– magyarázta a szakember.

Aki már kisétálta magát az erdőben, felfrissülésként több fürdő közül – itthon, Szlovéniában vagy Ausztriában – is választhat a környéken. Sokan a vendégháztól indulnak felfedezni a Szlovén Rába-vidék településeit és az Őrséget, ismerkednek az ország nyugati vidékével. Bővül a kerékpár-úthálózat is, melynek már része a kerékpározásra kijelölt 74 kilométernyi erdészeti üzemi úthálózat is. Nem véletlen, hogy a vendégházban négy kerékpár várja a kerekezni vágyókat. A horgászok is megtalálják számításukat a környéken, és a közeli Rábán vízitúrázni is lehet. Az Alsószölnöktől Szentgotthárdig tartó szakasz a vadvízi evezés kiváló hazai gyakorló helye.

Különleges ízek

A tél mindig csendesebb időszak, az iskolaszünetben viszont megélénkül a vendégház. Az elégedettség legjobb fokmérője a sok visszatérő vendég. „A búza-, a kukorica- és a hajdinaliszt a gánica, a málé, a kása alapja, de vargánya, rókagomba is gyakorta kerül a konyhára” – hangsúlyozta Makkár Gabriella, aki a helyi konyha remekeivel kápráztatott el minket. Újra divatba jött a köles, a hajdina, a tökmagolaj, a kukoricaliszt és -dara. A vad is megszokott vendég már a tányéron, de legfontosabbak a friss, szezonális alapanyagok.

A helyi különlegességeket Makkár Gabriella készítette el
A helyi különlegességeket Makkár Gabriella készítette el
A magyarországi szlovén konyha az egyszerűségre, gyorsaságra épült, hogy a mezőről hazatérők elé hamar tápláló étel kerüljön. Ünnepnapokon, búcsúkor viszont 2-3 napig is sütöttek-főztek az asszonyok, lakodalom idején pedig akár egy hétig készültek az étkek.

A gibanica, azaz a rakott rétes igazi helyi különlegesség. Addig rakták az alma, a dió, a mák és a túró rétegeket, amíg a tepsi magassága engedte.

A tökmagot megpirították, ledarálták, s azzal töltötték a tökmagos kalácsot, tökmagos pogácsát, s ez adja ma is a vidék jellemző ízét. A káposzta mellett kerékrépát savanyítottak, remek főzelék készült belőle. Fehér hurkát adtak mellé, amibe rizs helyett koptatott köleskását töltöttek.

Télen az asszonyok köpesztették a tökmagot, ami nemcsak a munkáról, hanem a vidámságról is szólt. „Egyik kézzel a ’hasánál’ kellett megfogni a magot, majd a másikkal a hegyénél, s szépen lassan ki kell bontani a szoknyájából” – jegyezte meg konyhatündérünk, hogy amíg a szorgos ujjak dolgoztak, nem lehetett unatkozni, helyi történetekkel és népdalokkal szórakoztatták egymást. Bár az idő megváltozott, sokan mégis ragaszkodnak a héjas tökhöz, mondván, abból finomabb az olaj.

 

Vasi paprikás hagymás krumplival,
káposztás babsalátával

Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 1 fej fokhagyma, ízlés szerint só, bors, 4-5 dl tej

A húst felszeleteljük, sóval, borssal fűszerezzük, majd tálba téve fölöntjük a tejjel. Egy éjszakán át pihentetjük. Másnap a lecsöpögtetett húst paprikás lisztben megforgatjuk, és bő olajban kisütjük. Hagymás tört krumplival tálaljuk.

A tökmagolajos káposztás babsalátához válasszunk tarkababot, amit sós vízben főzzünk puhára. Leszűrés után hagyjuk kihűlni, s adjuk hozzá a savanyított káposztát. Tálalás előtt tökmagolajjal öntsük nyakon.

Tökmagos kalács

Hozzávalók: 70 dkg liszt, 2 tojás, 1 kis pohár kefir, 1 dl étolaj, 6 dkg cukor, csipetnyi só, 1 dl tej, 5 dkg élesztő, vaj, pirított tökmag

A lisztet a tojásokkal, a kefirrel, az étolajjal, a sóval és a felfuttatott élesztővel összegyúrjuk. A megkelt tésztát kétfelé vesszük, mindkettőt kisodorjuk. Rászórjuk a megpirított és ledarált tökmagot, cukrot adunk hozzá, olvasztott vajjal meglocsoljuk, majd feltekerjük és a kivajazott tepsibe helyezzük. Fél órányi pihentetés után a tetejét megkenjük tojássárgájával, megszurkáljuk, majd arany színűre sütjük.

Tojáslepény (málé)

A palacsintához hasonló étel, de tepsiben sütik, nem annyira édes és csak otthon lévő alapanyagok kellenek hozzá. Minden napszakban fogyasztják. Reggel és este üresen vagy lekvárral, forró teával, délben levesekhez.

Hozzávalók: 3 tojás, 6-7 evőkanál liszt, 2-2,5 dl tej, csipet só, kevés cukor, zsír

A tojást ízlés szerinti cukormennyiséggel és csipetnyi sóval elkeverjük, folyamatosan hozzáadjuk a lisztet és annyi tejjel hígítjuk, hogy sűrű, palacsinta állagú tésztát kapjunk (kb. 2-2,5 dl). Egy tepsibe kevés zsírt öntünk, majd előmelegítjük forró hőmérsékletűre. A kikevert tésztát egyenletes elosztásban beleöntjük a tepsibe, és forró sütőben addig sütjük, míg a tészta fel nem hólyagosodik. A sütőből kiszedve négy, vagy hat részre vágjuk, azonnal tálaljuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.

Elszállnak az élelmiszerárak Ausztriában

Nyugati szomszédainknál 2011 óta 6 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak az euró-övezet átlagánál, s e különbséghez a regionális élelmiszerek jelentős drágulása is hozzájárult.

Nem áll végrehajtás alatt a HELL ENERGY

A megindított végrehajtás során a 12 millió forint értékű követelés a társaság részéről január közepén teljes mértékben kiegyenlítésre került. A végrehajtó az eljárását 2019. január 31. napján befejezetté nyilvánította. Mindezekből okszerűen következik, hogy a cégnyilvántartásban 2019. február 4-én megjelent végrehajtási jog bejegyzésére törvénytelenül került sor.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

A német élelmiszeripar az aszály és a Brexit árnyékában

„A német mezőgazdaság számára a legfőbb prioritás a nyitott piac fenntartása az Egyesült Királysággal”, mondta Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke egy, a közelmúltban az ágazat helyzetéről tartott sajtótájékoztatón.

Átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét a Lidl

Újabb, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre a Lidl Magyarország március 1-jétől, csaknem 4600, az üzletekben és a raktárakban dolgozó munkavállaló fizetése nő - közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.

Lassan csökken az osztrák húsfogyasztás

Bár évről évre csökken, szakértői vélemények szerint még mindig rendkívül magas az ausztriai húsfogyasztás. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben az egy főre jutó évi húsfogyasztás 66,8 kilogramm volt, ez a mennyiség 2017-re 63,4 kilogrammra mérséklődött.

Fahéjas-epres ehető fagyiskanál a legmenőbb startup ötlet

Csoki, vanília, fahéj, eper és citrom ízben készítik, és a fagyihoz adott egyszer használatos műanyagkanalak kiváltására szánják ehető kanalukat a Zöld Hét idei startup-versenyének győztesei. Egy kiskanálnyi lépés a műanyagmentes világ felé…