Back to top

Az összetartozás jele: selmeci egyenruhák

Az egységes megjelenés, mint az egyenruha viselése erősíti a csoportszellemet, a belső összetartást és az önfegyelmet. A legismertebb egyenruha a katonai uniformis, de az állam egyéb hatalmi egységeinek tagjai (rendőrök, vasutasok, tengerészek, légitársaságok) is azt viselnek, rendszerint kék alapszínben.

Hosszú ideig még az iskolákban is kötelező volt az egyenruha, maradványa, a kék iskolaköpeny a közelmúltban ment feledésbe. A selmeci utódintézményekben azonban még mindig büszkén hordják az uniformist.

Erdészhallgatók atillában és waldenben a selmeci akadémia előtt napjainkban
Erdészhallgatók atillában és waldenben a selmeci akadémia előtt napjainkban

Selmecen, az ősi bányavárosban, a bányászok és a bányatisztek évszázadok óta egyenruhát viseltek. Kezdetben a szászországi Érchegységben található Freiberg város bányászközössége által hordott úgynevezett freibergi fekete uniformis vált uralkodóvá, a fekete felöltőhöz fekete csizmanadrág és hosszú szárú csizma tartozott. 1838-tól a selmeci akadémia hallgatóinak is engedélyezték – természetesen a tiszti jelvények nélkül – e bányászöltözék viselését. Formáját a 19. század végéig elsősorban nem előírások, hanem inkább a hagyományok szabták meg, viszont 1892-től a hallgatókat tömörítő Ifjúsági Kör kezdeményezésére egységesítették, abban az időszakban nyerte el mai alakját.

Bányász és kohász uniformisok

Meg kell különböztetnünk a hétköznapi és az ünnepi uniformist.

A hétköznapi, azaz a munkaruha kabátjának neve a gruben (a bányát jelentő német Grube szó alapján).

Selmeci akadémista grubenben
Selmeci akadémista grubenben
Ezt a rövid, derékba szabott, lefelé bővülő zubbonyt fekete posztóból készítették, amelyre hátul hasítékot, a mellrészen egy-egy zsebet varrtak. A rövid állógallér és a kézelő finomabb anyagból készült, és a színe elárulta azt is, hogy mely szakon tanul az akadémista: a fekete a bányászok, a vörös a kohászok színe volt. A gruben vállát függőlegesen három, vízszintesen három vagy öt vattával tömött hurkával vastagították. Ez védte a viselője vállát csilletoláskor vagy éppen a bányavágatokban való bujkáláskor. (De bizonyára hasznát vette az akadémista akkor is, ha éjjel, pi­tyókásan, a selmeci házak falainak vakolatát súrolva dülön­gélt hazafelé.) A viselet elöl egy sorban öt ezüstgombbal gombolódott, hátul a hasíték mentén három-három kisebb ezüstgomb díszítette. A grubenhez csizmanadrágot és csizmát vagy fekete posztónadrágot és fekete cipőt, valamint selmeci sapkát húztak.

Ünnepi alkalmakkor vagy hazautazáskor mégsem illett megjelenni a koszos és foltos grubenben, ezért akkor az úgynevezett aufhauert viselték a bányász- és kohászhallgatók.

Bányász- és erdészhallgató a 20. század elején ünnepi öltözetben
Bányász- és erdészhallgató a 20. század elején ünnepi öltözetben
Ennek a jó minőségű fekete anyagból varrott teljesen zárt kabátnak az állógallérja és paszománya fekete, illetve vörös bársonyból készült. Fokozza az auf ünnepélyességét, hogy elöl 5 aranygombbal záródik, hátul pedig két aranygomb díszíti a hasíték mentén, eredetileg zseb nélküli volt.

A soproni karokon 1951-ben sajnálatos módon betiltották az egyenruha viselését, a hagyományt csak húsz évvel később sikerült feltámasztani. A gruben ma már nem munkaruha, hanem az auffal egyenértékű ünnepi viselet. Előbbit csak a miskolci bányász- és kohászhallgatók hordhatják, az utóbbit a dunaújvárosi hallgatók is.

Erdészviseletek

A bányász- és kohászhallgatók egyenruhájának engedélyezése után 1839-ben a selmeci akadémia felügyeletét ellátó udvari kamara az erdészek részére is engedélyezte az uniformis viselését. Ez azonban lényegesen különbözik az erdészek és erdőtisztek hagyományos zöld ruhájától, talán nem véletlenül inkább a grubenre hasonlít.

A derékba szabott rövid zubbony, a walden (az erdőt jelentő német Wald szóból) a derék alatt lefelé bővült és hátul felhasított volt.

Walden foltokkal
Walden foltokkal
Sajátos ördögbőrszerű őzbarna posztóból készült, viszont válltömés nélkül. Mindkét oldalon ferde szabású zsebei szélét, valamint az állógallért és a kézelőt zöld bársonyból varrták. A már említett betiltás után újra csak 1971-től hordható viselet időközben anyagában, színében és formájában is változott némileg, egyebek között már nem derékba szabott, így lefelé nem bővül. Ma a soproni erdészhallgatók zöld, a faiparosok fekete, 1985-től pedig a székesfehérvári geodéták kék bársonydíszítéssel hordják.

Selmecen az erdész akadémikusok ünnepi öltözéke az atilla volt.

Sötétzöld anyagból arany sujtásokkal varrták, magas állógallérral és a ruha alsó részén ferdén vágott zsebekkel. Zöld lampasszal varrott fekete nadrág illett hozzá, esetenként csizmanadrágot is húztak viselőik. Sopronban ma már csak nagyon ritkán lehet látni atillában díszelgő hallgatót.

A hétköznapi viselet során a gruben és a walden megkopott, helyenként kilyukadt, s mivel az akadémistáknak a ruhajavításra sem volt pénze, selmeci hölgyismerőseikkel varrattak foltot egyenruhájukra.

Ezek előbb megegyeztek a ruha színével, de később a lányok hímző-varró tudásukat fitogtatva versengtek egymással, hogy ki tud színesebb és feltűnőbb foltokat készíteni. A gruben és a walden a tarka külső ellenére vidámabb-komolyabb tartalmat is hord magán. Viselőik a legkomolyabb foltot az eljegyzéssel kapták, egy piros szívbe a Tempus szót hímezték, és ezt a bal oldalon, a szív fölé varrták fel.

Kiegészítők, tartozékok

Az egyenruhához Selmecen hozzátartozott még a hosszúszárú pipa, a bányajáró fokos, a furkósbot, a kard és a farbőr is.

Az utóbbi fél ellipszis alakúra szabott, durva disznóbőrből készült védőöltözék, melyet a bányász a derekára szíjazva a hátsó felén hordott. A vágatokba ugyanis hajdanán egymásra fektetett gerendákon csúsztak le, és hogy védjék a nadrágjukat és az ülepüket, a farbőr végét a lábuk között előre húzták, és arra ültek. Ma a farbőrnek már csak a balekkereszteléskor van szerepe, átugorva rajta a balek új világba érkezik. A tartozékok közül napjainkra csak az úgynevezett sel­meci sapka maradt meg, amely fekete, illetve barna bársonyból készül, felső szélén a szaknak megfelelő színű selyemzsinórral, bal oldalán szakjelvénnyel. Elöl és hátul 3 pár aranygomb található, melyet aranyzsinórozás fog körül. Furcsa, de báli alkalmakkor vagy éppen vasárnaponként a selmeci teraszon korzózva az akadémisták fehér glaszékesztyűt is viseltek, s a lányoknak tetszelegve ott lüktethetett bennük az életérzésüket kifejező pár sor: „Kalaplevéve tisztel / A sok bárgyú filiszter. / Tudós képet vágok / Csalom a világot”.

Képek: Archív fotók és Korda Márton felvételei

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Hamarosan kikötőt kap a bajai hajómalom

Hamarosan megépülhet Duna-parti kikötője a nemrég elkészült bajai hajómalomnak, amelyet az október 6-ai Hajómalom Ünnepen búzaőrlés közben is megnézhetnek az érdeklődők - közölte a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke az MTI-vel.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.

Keresték a szálkát a gerendában a Nébih ellenőrei

Újabb átfogó ellenőrzési akciót hajtott végre a Nébih EUTR részlege. A kétnapos akció során ellenőrizték a hazánk felé irányuló fatermék-szállítmányokat a drávaszabolcsi határátkelőhelyen.

ERDŐSZ nap - a régió erdészei találkoztak

Nyolcadik alkalommal találkoztak az észak-alföldi erdészek: szombaton Debrecen mellett, az Erdőspusztai Bemutatóháznál rendezték meg a regionális ERDŐSZ Napot. A rendezvényen az Országos Erdészeti Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok-, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei tagjai és családtagjaik vettek részt. A vendégeket Gencsi Zoltán erdőmérnök, a Debreceni Helyi Csoport elnöke köszöntötte.