Back to top

Az összetartozás jele: selmeci egyenruhák

Az egységes megjelenés, mint az egyenruha viselése erősíti a csoportszellemet, a belső összetartást és az önfegyelmet. A legismertebb egyenruha a katonai uniformis, de az állam egyéb hatalmi egységeinek tagjai (rendőrök, vasutasok, tengerészek, légitársaságok) is azt viselnek, rendszerint kék alapszínben.

Hosszú ideig még az iskolákban is kötelező volt az egyenruha, maradványa, a kék iskolaköpeny a közelmúltban ment feledésbe. A selmeci utódintézményekben azonban még mindig büszkén hordják az uniformist.

Erdészhallgatók atillában és waldenben a selmeci akadémia előtt napjainkban
Erdészhallgatók atillában és waldenben a selmeci akadémia előtt napjainkban

Selmecen, az ősi bányavárosban, a bányászok és a bányatisztek évszázadok óta egyenruhát viseltek. Kezdetben a szászországi Érchegységben található Freiberg város bányászközössége által hordott úgynevezett freibergi fekete uniformis vált uralkodóvá, a fekete felöltőhöz fekete csizmanadrág és hosszú szárú csizma tartozott. 1838-tól a selmeci akadémia hallgatóinak is engedélyezték – természetesen a tiszti jelvények nélkül – e bányászöltözék viselését. Formáját a 19. század végéig elsősorban nem előírások, hanem inkább a hagyományok szabták meg, viszont 1892-től a hallgatókat tömörítő Ifjúsági Kör kezdeményezésére egységesítették, abban az időszakban nyerte el mai alakját.

Bányász és kohász uniformisok

Meg kell különböztetnünk a hétköznapi és az ünnepi uniformist.

A hétköznapi, azaz a munkaruha kabátjának neve a gruben (a bányát jelentő német Grube szó alapján).

Selmeci akadémista grubenben
Selmeci akadémista grubenben
Ezt a rövid, derékba szabott, lefelé bővülő zubbonyt fekete posztóból készítették, amelyre hátul hasítékot, a mellrészen egy-egy zsebet varrtak. A rövid állógallér és a kézelő finomabb anyagból készült, és a színe elárulta azt is, hogy mely szakon tanul az akadémista: a fekete a bányászok, a vörös a kohászok színe volt. A gruben vállát függőlegesen három, vízszintesen három vagy öt vattával tömött hurkával vastagították. Ez védte a viselője vállát csilletoláskor vagy éppen a bányavágatokban való bujkáláskor. (De bizonyára hasznát vette az akadémista akkor is, ha éjjel, pi­tyókásan, a selmeci házak falainak vakolatát súrolva dülön­gélt hazafelé.) A viselet elöl egy sorban öt ezüstgombbal gombolódott, hátul a hasíték mentén három-három kisebb ezüstgomb díszítette. A grubenhez csizmanadrágot és csizmát vagy fekete posztónadrágot és fekete cipőt, valamint selmeci sapkát húztak.

Ünnepi alkalmakkor vagy hazautazáskor mégsem illett megjelenni a koszos és foltos grubenben, ezért akkor az úgynevezett aufhauert viselték a bányász- és kohászhallgatók.

Bányász- és erdészhallgató a 20. század elején ünnepi öltözetben
Bányász- és erdészhallgató a 20. század elején ünnepi öltözetben
Ennek a jó minőségű fekete anyagból varrott teljesen zárt kabátnak az állógallérja és paszománya fekete, illetve vörös bársonyból készült. Fokozza az auf ünnepélyességét, hogy elöl 5 aranygombbal záródik, hátul pedig két aranygomb díszíti a hasíték mentén, eredetileg zseb nélküli volt.

A soproni karokon 1951-ben sajnálatos módon betiltották az egyenruha viselését, a hagyományt csak húsz évvel később sikerült feltámasztani. A gruben ma már nem munkaruha, hanem az auffal egyenértékű ünnepi viselet. Előbbit csak a miskolci bányász- és kohászhallgatók hordhatják, az utóbbit a dunaújvárosi hallgatók is.

Erdészviseletek

A bányász- és kohászhallgatók egyenruhájának engedélyezése után 1839-ben a selmeci akadémia felügyeletét ellátó udvari kamara az erdészek részére is engedélyezte az uniformis viselését. Ez azonban lényegesen különbözik az erdészek és erdőtisztek hagyományos zöld ruhájától, talán nem véletlenül inkább a grubenre hasonlít.

A derékba szabott rövid zubbony, a walden (az erdőt jelentő német Wald szóból) a derék alatt lefelé bővült és hátul felhasított volt.

Walden foltokkal
Walden foltokkal
Sajátos ördögbőrszerű őzbarna posztóból készült, viszont válltömés nélkül. Mindkét oldalon ferde szabású zsebei szélét, valamint az állógallért és a kézelőt zöld bársonyból varrták. A már említett betiltás után újra csak 1971-től hordható viselet időközben anyagában, színében és formájában is változott némileg, egyebek között már nem derékba szabott, így lefelé nem bővül. Ma a soproni erdészhallgatók zöld, a faiparosok fekete, 1985-től pedig a székesfehérvári geodéták kék bársonydíszítéssel hordják.

Selmecen az erdész akadémikusok ünnepi öltözéke az atilla volt.

Sötétzöld anyagból arany sujtásokkal varrták, magas állógallérral és a ruha alsó részén ferdén vágott zsebekkel. Zöld lampasszal varrott fekete nadrág illett hozzá, esetenként csizmanadrágot is húztak viselőik. Sopronban ma már csak nagyon ritkán lehet látni atillában díszelgő hallgatót.

A hétköznapi viselet során a gruben és a walden megkopott, helyenként kilyukadt, s mivel az akadémistáknak a ruhajavításra sem volt pénze, selmeci hölgyismerőseikkel varrattak foltot egyenruhájukra.

Ezek előbb megegyeztek a ruha színével, de később a lányok hímző-varró tudásukat fitogtatva versengtek egymással, hogy ki tud színesebb és feltűnőbb foltokat készíteni. A gruben és a walden a tarka külső ellenére vidámabb-komolyabb tartalmat is hord magán. Viselőik a legkomolyabb foltot az eljegyzéssel kapták, egy piros szívbe a Tempus szót hímezték, és ezt a bal oldalon, a szív fölé varrták fel.

Kiegészítők, tartozékok

Az egyenruhához Selmecen hozzátartozott még a hosszúszárú pipa, a bányajáró fokos, a furkósbot, a kard és a farbőr is.

Az utóbbi fél ellipszis alakúra szabott, durva disznóbőrből készült védőöltözék, melyet a bányász a derekára szíjazva a hátsó felén hordott. A vágatokba ugyanis hajdanán egymásra fektetett gerendákon csúsztak le, és hogy védjék a nadrágjukat és az ülepüket, a farbőr végét a lábuk között előre húzták, és arra ültek. Ma a farbőrnek már csak a balekkereszteléskor van szerepe, átugorva rajta a balek új világba érkezik. A tartozékok közül napjainkra csak az úgynevezett sel­meci sapka maradt meg, amely fekete, illetve barna bársonyból készül, felső szélén a szaknak megfelelő színű selyemzsinórral, bal oldalán szakjelvénnyel. Elöl és hátul 3 pár aranygomb található, melyet aranyzsinórozás fog körül. Furcsa, de báli alkalmakkor vagy éppen vasárnaponként a selmeci teraszon korzózva az akadémisták fehér glaszékesztyűt is viseltek, s a lányoknak tetszelegve ott lüktethetett bennük az életérzésüket kifejező pár sor: „Kalaplevéve tisztel / A sok bárgyú filiszter. / Tudós képet vágok / Csalom a világot”.

Képek: Archív fotók és Korda Márton felvételei

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

AM: több stratégiai terület kívánja meg a kormányzat és az erdészek együttműködését

Több stratégiai kérdés is megkívánja a kormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) közötti szoros együttműködést, ilyen például az erdész szakma presztízsének növelése, az erdészeti oktatás fejlesztése, vagy a szakképzett emberi-erőforrás biztosítása.

A Muzsikál az erdő kiérdemelte a minősített fesztivál címet

Az idén 15 éves Muzsikál az erdő rendezvénysorozat a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján vehette át a minősítést igazoló oklevelet Márta István elnöktől Szabó Lajos és Matúz Viktória, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke és titkára.