Back to top

Ipari fa–tűzifa–holtfa

Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.

Abban talán mindenki egyetért, hogy az erdeinkből kikerülő fa lehetőleg ipari alapanyag legyen: építsük be házunk tetőszerkezetébe, bútorként, burkoló anyagként díszítse otthonunkat, vagy készüljön belőle használati eszköz.

Hazánk erdei azonban főleg kemény- és lágylombos állományok, amelyek faanyaga sok fahibával terhelt, ezért többségében nem alkalmas ipari fának.

A hegyvidéki bükk- és tölgyerdőkben például csak átlagosan 30-35 százalék az ipari fa aránya. A többi tűzifa.

Az erdei holtfának is eléggé ellentmondásos a megítélése. A szemlélet e tekintetben is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A kocsánytalan tölgy 1980-as években dúló hervadásos betegsége nyomán nagyon sok lett a holtfa a domb- és hegyvidéki erdeinkben. Akkoriban az elpusztult fákat fertőző gócpontoknak minősítették és még támogatás is járt a száraz egyedek eltávolításáért. Azóta bebizonyosodott, hogy őshonos fafajú, természetszerű állományainkban az elpusztult egyedek inkább javítják az erdő természetes védekező rendszerét.

Az ökológiai szempontok azonban gyakran esztétikai és gazdasági szempontokkal ütköznek. No, nem az önmagába roskadó famatuzsálemre gondolok, hanem az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által egymásra dőlt vagy törött állományrészekre.

Ezek a sokszor száz köbméternél is több károsodott faanyagot magukba foglaló erdőrészek – érintetlenül hagyandó holtfává minősítésük esetén – évtizedekre balesetveszélyes, csúnya foltok lesznek. Ezért mindenképpen jobb (lenne) – a holtfát táplálékul vagy élőhelynek használó lényeknek is –, ha az erdei életközösség számára hasznos elpusztult fát kisebb mennyiségekben, de több helyen meghagynák az erdőállományokban. Ezek nem veszélyesek és az erdőjárók szemét sem bántják.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A félsivatagot is meghódította

Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.