Back to top

Ipari fa–tűzifa–holtfa

Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.

Abban talán mindenki egyetért, hogy az erdeinkből kikerülő fa lehetőleg ipari alapanyag legyen: építsük be házunk tetőszerkezetébe, bútorként, burkoló anyagként díszítse otthonunkat, vagy készüljön belőle használati eszköz.

Hazánk erdei azonban főleg kemény- és lágylombos állományok, amelyek faanyaga sok fahibával terhelt, ezért többségében nem alkalmas ipari fának.

A hegyvidéki bükk- és tölgyerdőkben például csak átlagosan 30-35 százalék az ipari fa aránya. A többi tűzifa.

Az erdei holtfának is eléggé ellentmondásos a megítélése. A szemlélet e tekintetben is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A kocsánytalan tölgy 1980-as években dúló hervadásos betegsége nyomán nagyon sok lett a holtfa a domb- és hegyvidéki erdeinkben. Akkoriban az elpusztult fákat fertőző gócpontoknak minősítették és még támogatás is járt a száraz egyedek eltávolításáért. Azóta bebizonyosodott, hogy őshonos fafajú, természetszerű állományainkban az elpusztult egyedek inkább javítják az erdő természetes védekező rendszerét.

Az ökológiai szempontok azonban gyakran esztétikai és gazdasági szempontokkal ütköznek. No, nem az önmagába roskadó famatuzsálemre gondolok, hanem az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által egymásra dőlt vagy törött állományrészekre.

Ezek a sokszor száz köbméternél is több károsodott faanyagot magukba foglaló erdőrészek – érintetlenül hagyandó holtfává minősítésük esetén – évtizedekre balesetveszélyes, csúnya foltok lesznek. Ezért mindenképpen jobb (lenne) – a holtfát táplálékul vagy élőhelynek használó lényeknek is –, ha az erdei életközösség számára hasznos elpusztult fát kisebb mennyiségekben, de több helyen meghagynák az erdőállományokban. Ezek nem veszélyesek és az erdőjárók szemét sem bántják.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.