Back to top

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

„Az elmúlt évek jogalkotói munkájának köszönhetően számos, az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni, most az építkezés időszaka zajlik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, a Zala megyei Egerváron.

Győrffy Balázs köszöntőjében hangsúlyozta: a köztestület célja az, hogy továbbra is egyfajta ernyőszervezetként egyeztetési fórumot biztosítson a jól működő erdészeti, vadászati szakmai szervezeteknek, illetve hogy megteremtse a lehetőséget a mező-, erdő- és vadgazdálkodók közötti párbeszédre. A NAK aktív szerepet kíván vállalni továbbá a magánerdő-gazdálkodás fejlesztésében, a hatékony ágazati kommunikáció megteremtésében, az erdőtelepítések, fásítások létesítésének elősegítésében, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem viszonyának rendezésében.

A NAK elnöke szerint a magánerdők esetében az egyik legfontosabb feladat a stabil birtokszerkezet megteremtése.

„A 850 ezer hektárt kitevő magánerdők mintegy félmillió személy tulajdonában állnak. A közös tulajdonú erdők jellemzően több tucat, nem ritkán több száz tulajdonos kezében vannak.

A magánerdők 20 százalékán formailag rendezetlen, további 30-40 százalékán pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni. Erre vonatkozóan többéves fejlesztési programcsomagunkban már megfogalmaztuk javaslatainkat” – mondta Győrffy Balázs. A támogatáspolitikáról szólva elmondta: a következő uniós költségvetési időszak tervezésénél figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat.

„El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után,

valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani – hangsúlyozta a NAK elnöke.

Forrás: 
NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Több program is segíti a fiatal gazdákat

A generációváltás elősegítéséről illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) között létrejövő programokról beszélt Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke a két szervezet közös sajtóreggelijén, január 15-én.

A földforgalmi szabályozás változásai

Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja.