Back to top

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Fotó: Bécsy László
Nálunk a közönséges kószapocok honos, mely az Atlanti-óceántól egészen Mongóliáig, a sarkkörtől Irán magasságáig gyakori állat. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai kiderítették, hogy az Európa magashegységeiben élő kószapockok más fajhoz tartoznak.

Évente mintegy félszáz utód

A közönséges kószapocok testhossza 12-16 centiméter, és farka is majd ekkora, míg testtömege 65-185 gramm között változik. Mivel legtöbbször alkonyatkor és éjszaka mozog, még ma is keveset tudunk viselkedéséről, sőt tudományos kutatásokat sem igen végeztek vele. Egy biztos, Magyarországon állománya állandónak mondható, nem szorul védelemre, sőt egyes helyeken mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka leginkább növényi eredetű, különösen gumókon és gyökereken él, emellett olykor-olykor csigákat és ízeltlábúakat is fogyaszt. A házi és vándorpatkánytól legkönnyebben rőtes barna színezete és tömzsibb testfelépítése különbözteti meg.

Gyakran szerepel a ragadozó madarak, a hermelin, a menyét, a vidra s a róka tápláléklistáján, de az sem ritka, hogy kutyák és házimacskák zsákmányolják.

Viszont rendkívül szapora, tavasztól őszig a nőstény ötször is fialhat, s 21 napi vemhesség után akár hét utódot is világra hozhat. Ezek meglehetősen gyorsan fejlődnek, már kéthónapos korukban ivaréretté válnak.

A szaporodási időszak is igen hosszú, általában márciusban megjelennek az első kölykök a fészkekben, és még októberben is születhetnek újak.

Sajátságos járatrendszer

Fotó: Bécsy László
A kószapocok leginkább vizes élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol magas a partoldal. Onnan nyílnak ovális keresztmetszetű járatai, amelyek jellemzően egy fő és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszasan a víz alatt.

A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal.

De ha jobban megfigyeljük, látjuk, hogy a kupac nem közvetlenül kapcsolódik az alagúthoz. A járatrendszer fontos részét képezik a különféle levelekkel, növényi szárakkal gondosan kibélelt üregek, ahol pihennek az állatok, és a nőstények is ott hozzák világra utódaikat.

Ingoványos vidékeken a kószapocok nem mindig a járatrendszerébe építi a fészkét, hanem egyszerűen a sűrű növényzetbe, így kevésbé veszélyeztetheti a pihenő példányokat az esetleges vízbetörés.

Bár a kószapocok nálunk sok helyen előfordul, mégsem ismerjük igazán – a magyar vadon egyik ismeretlen ismerőse.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Lehalásszák a hortobágyi halastavakat

Megkezdődött az idei őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon - közölte a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.