0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

Gyors terjedésében szerepe lehet a klímaváltozásnak is, hiszen a terjesztésében szerepet játszó, a Culex nemzetséghez tartozó szúnyogfajok élettere megváltozott, az utóbbi évtizedekben északra tolódott.

A vírus viszonylag fiatal, a tudósok szerint néhány száz évvel ezelőtt alakulhatott ki.

Törzsei nagyfokú változékonyságot mutatnak, két fő és több kisebb genetikai vonalhoz tartoznak. Az 1-es vonal egyrészt genetikai, másrészt földrajzi elterjedés szerint „A”, „B”, és „C” csoportra osztható. A z „ A” csoport Európában, Ázsiában, Amerikában és a Közel-Keleten fordul elő. A „B” csoport Ausztráliában, míg a „C” csoport Indiában található meg. A 2-es vonalat Madagaszkárban és a Szaharától délre eső térségekben mutatták ki. Ehhez a vonalhoz tartozik az először izolált vírustörzs. Ebbe a genetikai vonalba tartozó vírus az európai országok közül először hazánkban bukkant fel 2004-ben. Azóta Magyarországon csak a 2-es vonalhoz tartozó nyugatnílusi vírust izoláltak. A 2-es vonalhoz tartozó törzset sokáig nem tartották olyan patogénnek, mint az 1-es vírustörzsbe tartozókat, hiszen ezek a törzsek gyógyulásra hajlamos, enyhébb lefolyású betegségeket okoztak. Azonban a magyarországi kutatók az utolsó tíz évben megfigyelt esetek alapján bebizonyították, hogy a 2-es törzshöz is tartoznak erős patogén törzsek.

Fő terjesztő a szúnyog

A vírus vektorai, azaz terjesztői a szúnyogok. Fő vektorszervezete a Culex pipiens, azonban a vírus jelenlétét Európa szerte más csípőszúnyogfajtákból is kimutatták (pl.: Culex modestus, onquilettidia richiardii, Aedes cinereus). Elsődleges gazdák a madarak, melyeken a betegség tünetei sokszor nem észlelhetőek, azonban a nyugat nílusi láz vírusával fertőződött madaraktól vért szívó szúnyogok újabb madarakat képesek megfertőzni.

A szúnyogok valódi vektorok, hiszen a vírus bennük generációkon keresztül fennmarad. A lovak a fertőzött vadmadaraktól vért szívó szúnyogok csípése által fertőződnek meg.

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy emberben, lovakban, ragadozó madarakban az idegrendszeri tünetek kialakulása gyakoribb, mint más fajoknál. A szúnyogok nyár elején főleg a madarakon szívnak vért, azonban nyárvégén, mikor a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre, valamint a vándormadarak is útnak indulnak, a szúnyogok egyre gyakrabban szívnak vért lovakon. Így a betegség előfordulásánál szezonalitás figyelhető meg.

A legtöbb megbetegedés Magyarországon augusztus és november között jelentkezik. A tudósok jelenlegi ismeretei szerint a szúnyogok nyálukkal a bőrbe juttatják a vírust, amely a csípés helyén replikálódik, majd a Langerhans sejtek segítségével a helyi nyirokcsomókba jut, ezen keresztül pedig a nyirokáramba. Így kialakul az elsődleges viraemia. Majd a vírus eljut a lépbe, a vesékbe, valamint a többi szervbe is. Miután egyre több szövetben van jelen, eléri a központi idegrendszert. A vírus sokszorozódása függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Ez a sokszorozódás meleg időjárás esetén két héten belül lezajlik. A megbetegedések száma függ a vándormadarak mozgásától, az időjárástól és a szúnyogok számától.

Azonnal kell vizsgálni

A betegség állatról állatra nem terjed ezért jogszabály szinten a lovaknál forgalomkorlátozás nincs előírva, de maga a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ha fertőzés gyanúja áll fent, a lótartónak haladéktalanul értesítenie kell a hatósági állatorvost, aki azonnal elvégezteti a térítésmentes szerológiai vizsgálatot, az IgM ELISA tesztet. Heveny fertőzés esetén az IgM ellenanyag koncentráció megemelkedik, majd rövid időn belül csökkenni kezd. Tehát ezzel az eljárással a heveny nílusi láz fertőződöttség jól kimutatható.

Betegség gyanúja esetén az állatoknál a kezelést azonnal meg kell kezdeni, hiszen a betegség kimenetele erősen függ a beteg állat ellátásától.

A fertőzés nem minden esetben nyilvánul meg klinikai tünetekben. A lovak körülbelül 10 százaléka mutat idegrendszeri tüneteket, tehát az állatok mintegy 80-90%-a tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Azonban a megbetegedett állatok 30%-a elpusztul vagy kényszervágásra kerül, és a túlélő állatok mintegy 40%-ánál súlyos, vagy kevésbé súlyos, de maradandó elváltozások tapasztalhatóak, melyek idővel enyhülhetnek. Az állat teljes gyógyulása akár fél évig is eltarthat.

Tünetek

A lappangási idő 2-14 nap. Nagyon fontos a kezdeti tünetekre figyelni, hiszen már időben, a fertőzést követő 6-7. napon ki lehet mutatni szerológiai vizsgálattal az IgM ellenanyagot. A klinikai tünetek a fertőződést követően 3-15 nappal hirtelen jelennek meg, melyek eltérő időtartamban és mértékben tapasztalhatóak. Kezdetben:

• nem túl magas láz

• étvágytalanság

• bágyadtság

• teljesítmény csökkenés • sántaság

• bőr túlérzékenység

• kólikás nyugtalanság

A későbbiek folyamán:

• ataxia, azaz koordinálatlan mozgás

• elfekvés

• izomremegés

• végtaggyengeség

• aluszékonyság

• fej-nyak izmainak remegése

• viselkedésbeli zavarok

• az állat segítséggel is képtelen felállni

• agresszió

• bizonyos arcizmok bénulása

• nyelési zavarok

• nyelv lógása

A tünetek súlyossága az alig észrevehető gyengeségtől, egészen az elfekvésig, vagy akár a teljes tudatvesztésig terjedhet.

Gyógykezelés

Fontos szempont a differenciáldiagnosztikai betegség kizárása (pl.: veszettség, Equine Herpes Virus, tetanusz). Felmerülhet a gyanú egyéb, nem fertőző betegségekre is, mint például az E-vitamin, vagy a szelén hiánya, takarmány toxikózis, trauma miatt fellépő idegrendszeri tünetek, izomelfajulás. A pontos diagnózist laboratóriumi vizsgálat segítségével lehet felállítani. Az idegrendszeri tünetek megjelenésekor célzott kezelésre nincs lehetőség, csak a tünetek enyhítésére van mód. Az állatnak nyugodt, ingerszegény környezetet kell biztosítani, vitamin készítmények – immunerősítők – nyugtatók adagolása, fontos a folyadékterápia, az állat testét és szemét takarjuk be.

Megelőzés

• a szúnyogok tömeges megjelenése előtti vakcinázás

• a lovak környezetében meg kell szüntetni a pangó vizeket, hogy a szúnyogok ne tudjanak elszaporodni

• nagyobb állóvizekbe halak betelepítése

• pázsit elburjánzásának megelőzése

• szúnyogmentes környezet biztosítása (az állatokon és a környezetükben inszekticidek alkalmazása)

• esti óráktól istállózás

• istállóban UV fénnyel kombinált szúnyogriasztók elhelyezése • fontos a telepi higiénia betartása

A védőoltás alkalmazásának menete

Az oltóanyag inaktivált vírust tartalmazó készítmény. Jelen pillanatban egyetlen engedélyezett oltóanyag áll rendelkezésre Európában, amely hathónapos, vagy annál idősebb lovak oltására alkalmas. Az oltóanyaggal a vemhes és szoptató kancák oltása is lehetséges. Hazánkban az állatokat vakcinázni kora tavasszal, a szúnyogok megjelenése előtt érdemes. Az alapimmunizálást két oltás teszi ki, melyet 3-5 hetes eltéréssel kell az állatnak adni. Az alapimmunizálás kezdetétől 5-6 hétre van szükség ahhoz, hogy a lóban a védettség kialakuljon. Majd az állatot évenként emlékeztető oltással kell oltani. A járvány időszakában vakcinázott állatok csak részleges védettséget kapnak. Tehát ha lovunk például augusztus végén kapja meg az oltást, akkor 5-6 hét múlva, azaz október elejére/közepére lesz teljesen védett. Tehát a járvány időszakának egy részében ki lesz téve annak, hogy a betegséget megkapja. Ebben az esetben az ismétlő oltást, félév múlva kapja meg az állat, hogy a veszélyes időszakban már védett legyen a betegséggel szemben.

A betegségen vagy a fertőzésen átesett lovak hosszan tartó védettséget élveznek, ezért oltásuk legtöbb esetben nem szükséges. Hazánkban már több mint egy évtizede jelen van a nyugatnílusi láz vírusa, azonban mi emberek még mindig nem fordítunk elég figyelmet a kórokozóval szembeni védelemre. Mind a tenyésztők, mind a lótartók számára fontos szempont, hogy állataik időben vakcinázva legyenek, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy oltással hatékonyan lehet a betegséget megelőzni. Ha a betegség jeleit észlelik, azonnal forduljanak állatorvoshoz, hiszen az időben felismert betegség állataink életét mentheti meg.

Forrás: Kistermelők Lapja