Back to top

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

A gemenci erdőgazdaság felvilágosítása és személetformálása révén több millióan egyre többet tudnak meg ennek a csodálatos és fokozottan védett gázlómadárnak a viselkedéséről.

A 2013 óta tartó megfigyelés nemcsak az érdeklődő nagyközönségnek, hanem a szakembereknek is sok adattal és információval szolgál a fekete gólya viselkedéséről, életmódjáról. Most néhány különleges történetet osztunk meg a Gemenc Zrt. finanszírozásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött kutatás érdekességeiből.

A nézőktől kapták nevüket

Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás és Sára 2011-ben költöttek először a keselyűsi fészekben, nevüket 2013-ban, az internetes élő közvetítés megindulása után kapták a nézőktől. Tóbiásról, a hím madárról többet tudunk, hiszen fiókaként 1999-ben Bogyiszlón gyűrűzték meg, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. Ezen megfigyelések szerint a telet általában a Jordán folyó mentén tölti a madár. Afrikai útjáról rendszeresen elsőként tér haza, általában 2-3 héttel előzi meg március 15-e körül érkező fajtársait.

Ő az egyik legöregebb ismert vadon élő fekete gólya.

Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
A jelenlegi rekordert, egy 1998-ban megjelölt cseh madarat utoljára 2017. augusztus közepén figyelték meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon. Az állatkertben természetesen idősebb, 25-30 éves példányok is élnek.

Sárának, a tojónak nincs azonosító gyűrűje, így más megfigyelések alapján következtetünk arra, hogy minden évben ugyanaz a példány tér vissza a fészekre.

Tragédia a fészekben

Sára és Tóbiás általában 4 tojást rak, de csak a kamerák beüzemelése előtti évben, 2012-ben repült ki 4 fióka a fészekből. Ebből a szempontból a legszomorúbb év 2013 volt. A fiókák kikelése után esős, hűvös időszak köszöntött be. Sára eltűnt, Tóbiás 2 nap után táplálékért ment, de a néhány órára magukra hagyott kicsik eláztak, legyengültek és pár nap alatt elpusztultak.

Többször is előfordult, hogy a szülők az 1-2 hetes fiókák közül kiválasztottak egyet vagy kettőt és elpusztították azokat.

A fiókák kirepülés előtt, ...
A fiókák kirepülés előtt, ...
Fotó: Csontos Péter
Idén az egyik fióka az erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz és nem élte túl az első néhány napot. 2012 óta 17 fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején.

A fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre. Általában csatlakoznak egy csoporthoz és az éjszakákat egy kiválasztott fán töltik.

A kis bicebóca

... majd utána a fészek közelében
... majd utána a fészek közelében
Fotó: Csontos Péter
Tavaly azonban az egyiküknek megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a család bekamerázott fészkében éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott.

Mivel a földön nehezen mozgott, felkereste a Sió-holtág horgászait és arra várt, hogy a kisebb halakat neki adják a jószívű emberek. Szerencsére nem csalódott, sőt!

Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai.

A fekete gólyák a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik fészküket, azok közel vízszintes úgynevezett ágvilláira. Leggyakrabban a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyekre fészkelnek.

Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott
Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott

Tóbiásnak és Sárának többször is fel kellett újítaniuk keselyűsi fészküket, mert az alaposan megrongálódott, legutoljára idén dolgoztak sokat rajta.

Amennyiben nagyon leromlik egy fészek állapota, akkor elképzelhető, hogy új fát keresnek a madarak. Úgy látszik azonban, hogy a gemenci Keselyűsön álló idős fa igazi és hosszú távú biztonságot nyújt a gólyapárnak, hiszen inkább toldozzák-foldozzák, újjáépítik a fészket, de nem keresnek másik fát az erdőben.

Egerészölyv a fészekben
Egerészölyv a fészekben

Az élővilág több tagja is érdeklődött már a fészek iránt, a webkamera megörökített mókust és egerészölyvet is, amint fürkészik a gemenci fekete gólyák által emelt „épü­letet”.

Ezeket a történeteket mind-mind a korszerű technológia jóvoltából ismerhették meg a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség is. A Gemenc Zrt. fontosnak tartja, hogy mindennapi munkája során hasznosítsa ezeknek a rejtett életmódú madaraknak a szokásait részletesen bemutató információkat, hiszen ezáltal jobban segítheti a faj fennmaradását és az állomány gyarapodását. A webkamerás megfigyelés eredményeit az erdőgazdaság a természetvédelmi szemléletformálásában is hasznosítja. Így ismeretterjesztő munkája során könnyen meg tudja szólítani a témára fogékony gyermekeket is, hiszen országszerte és a határon túl is vannak olyan iskolai osztályok, amelyek rendszeresen figyelik a gólyapár életét és a fiókák fejlődését.

Fotók: A szerző és a webkamera felvételei

Csontos Péter
Gemenc Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Bevetik a birkákat a bécsi Duna-szigeten

Bécs talált egy kimondottan öko és mindemellett olcsó módszert a Duna-sziget füves területeinek karbantartására: fűnyíró gépek helyett egy birkanyájat.

Tájegységi iroda és új eszközpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreinek

Magyarország egynegyede természetközeli állapotban megmaradt terület, amire közösen kell vigyáznunk - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Béda-Karapancsa Tájegységi Iroda átadóján, szerdán Kölkeden.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.