Back to top

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

A gemenci erdőgazdaság felvilágosítása és személetformálása révén több millióan egyre többet tudnak meg ennek a csodálatos és fokozottan védett gázlómadárnak a viselkedéséről.

A 2013 óta tartó megfigyelés nemcsak az érdeklődő nagyközönségnek, hanem a szakembereknek is sok adattal és információval szolgál a fekete gólya viselkedéséről, életmódjáról. Most néhány különleges történetet osztunk meg a Gemenc Zrt. finanszírozásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött kutatás érdekességeiből.

A nézőktől kapták nevüket

Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás és Sára 2011-ben költöttek először a keselyűsi fészekben, nevüket 2013-ban, az internetes élő közvetítés megindulása után kapták a nézőktől. Tóbiásról, a hím madárról többet tudunk, hiszen fiókaként 1999-ben Bogyiszlón gyűrűzték meg, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. Ezen megfigyelések szerint a telet általában a Jordán folyó mentén tölti a madár. Afrikai útjáról rendszeresen elsőként tér haza, általában 2-3 héttel előzi meg március 15-e körül érkező fajtársait.

Ő az egyik legöregebb ismert vadon élő fekete gólya.

Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
A jelenlegi rekordert, egy 1998-ban megjelölt cseh madarat utoljára 2017. augusztus közepén figyelték meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon. Az állatkertben természetesen idősebb, 25-30 éves példányok is élnek.

Sárának, a tojónak nincs azonosító gyűrűje, így más megfigyelések alapján következtetünk arra, hogy minden évben ugyanaz a példány tér vissza a fészekre.

Tragédia a fészekben

Sára és Tóbiás általában 4 tojást rak, de csak a kamerák beüzemelése előtti évben, 2012-ben repült ki 4 fióka a fészekből. Ebből a szempontból a legszomorúbb év 2013 volt. A fiókák kikelése után esős, hűvös időszak köszöntött be. Sára eltűnt, Tóbiás 2 nap után táplálékért ment, de a néhány órára magukra hagyott kicsik eláztak, legyengültek és pár nap alatt elpusztultak.

Többször is előfordult, hogy a szülők az 1-2 hetes fiókák közül kiválasztottak egyet vagy kettőt és elpusztították azokat.

A fiókák kirepülés előtt, ...
A fiókák kirepülés előtt, ...
Fotó: Csontos Péter
Idén az egyik fióka az erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz és nem élte túl az első néhány napot. 2012 óta 17 fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején.

A fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre. Általában csatlakoznak egy csoporthoz és az éjszakákat egy kiválasztott fán töltik.

A kis bicebóca

... majd utána a fészek közelében
... majd utána a fészek közelében
Fotó: Csontos Péter
Tavaly azonban az egyiküknek megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a család bekamerázott fészkében éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott.

Mivel a földön nehezen mozgott, felkereste a Sió-holtág horgászait és arra várt, hogy a kisebb halakat neki adják a jószívű emberek. Szerencsére nem csalódott, sőt!

Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai.

A fekete gólyák a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik fészküket, azok közel vízszintes úgynevezett ágvilláira. Leggyakrabban a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyekre fészkelnek.

Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott
Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott

Tóbiásnak és Sárának többször is fel kellett újítaniuk keselyűsi fészküket, mert az alaposan megrongálódott, legutoljára idén dolgoztak sokat rajta.

Amennyiben nagyon leromlik egy fészek állapota, akkor elképzelhető, hogy új fát keresnek a madarak. Úgy látszik azonban, hogy a gemenci Keselyűsön álló idős fa igazi és hosszú távú biztonságot nyújt a gólyapárnak, hiszen inkább toldozzák-foldozzák, újjáépítik a fészket, de nem keresnek másik fát az erdőben.

Egerészölyv a fészekben
Egerészölyv a fészekben

Az élővilág több tagja is érdeklődött már a fészek iránt, a webkamera megörökített mókust és egerészölyvet is, amint fürkészik a gemenci fekete gólyák által emelt „épü­letet”.

Ezeket a történeteket mind-mind a korszerű technológia jóvoltából ismerhették meg a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség is. A Gemenc Zrt. fontosnak tartja, hogy mindennapi munkája során hasznosítsa ezeknek a rejtett életmódú madaraknak a szokásait részletesen bemutató információkat, hiszen ezáltal jobban segítheti a faj fennmaradását és az állomány gyarapodását. A webkamerás megfigyelés eredményeit az erdőgazdaság a természetvédelmi szemléletformálásában is hasznosítja. Így ismeretterjesztő munkája során könnyen meg tudja szólítani a témára fogékony gyermekeket is, hiszen országszerte és a határon túl is vannak olyan iskolai osztályok, amelyek rendszeresen figyelik a gólyapár életét és a fiókák fejlődését.

Fotók: A szerző és a webkamera felvételei

Csontos Péter
Gemenc Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.