Back to top

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

A gemenci erdőgazdaság felvilágosítása és személetformálása révén több millióan egyre többet tudnak meg ennek a csodálatos és fokozottan védett gázlómadárnak a viselkedéséről.

A 2013 óta tartó megfigyelés nemcsak az érdeklődő nagyközönségnek, hanem a szakembereknek is sok adattal és információval szolgál a fekete gólya viselkedéséről, életmódjáról. Most néhány különleges történetet osztunk meg a Gemenc Zrt. finanszírozásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött kutatás érdekességeiből.

A nézőktől kapták nevüket

Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás jobb lábán jól látszik a gyűrű
Tóbiás és Sára 2011-ben költöttek először a keselyűsi fészekben, nevüket 2013-ban, az internetes élő közvetítés megindulása után kapták a nézőktől. Tóbiásról, a hím madárról többet tudunk, hiszen fiókaként 1999-ben Bogyiszlón gyűrűzték meg, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. Ezen megfigyelések szerint a telet általában a Jordán folyó mentén tölti a madár. Afrikai útjáról rendszeresen elsőként tér haza, általában 2-3 héttel előzi meg március 15-e körül érkező fajtársait.

Ő az egyik legöregebb ismert vadon élő fekete gólya.

Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
Az első kikelő fiókát Sára, az édesanya köszönti
A jelenlegi rekordert, egy 1998-ban megjelölt cseh madarat utoljára 2017. augusztus közepén figyelték meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon. Az állatkertben természetesen idősebb, 25-30 éves példányok is élnek.

Sárának, a tojónak nincs azonosító gyűrűje, így más megfigyelések alapján következtetünk arra, hogy minden évben ugyanaz a példány tér vissza a fészekre.

Tragédia a fészekben

Sára és Tóbiás általában 4 tojást rak, de csak a kamerák beüzemelése előtti évben, 2012-ben repült ki 4 fióka a fészekből. Ebből a szempontból a legszomorúbb év 2013 volt. A fiókák kikelése után esős, hűvös időszak köszöntött be. Sára eltűnt, Tóbiás 2 nap után táplálékért ment, de a néhány órára magukra hagyott kicsik eláztak, legyengültek és pár nap alatt elpusztultak.

Többször is előfordult, hogy a szülők az 1-2 hetes fiókák közül kiválasztottak egyet vagy kettőt és elpusztították azokat.

A fiókák kirepülés előtt, ...
A fiókák kirepülés előtt, ...
Fotó: Csontos Péter
Idén az egyik fióka az erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz és nem élte túl az első néhány napot. 2012 óta 17 fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején.

A fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre. Általában csatlakoznak egy csoporthoz és az éjszakákat egy kiválasztott fán töltik.

A kis bicebóca

... majd utána a fészek közelében
... majd utána a fészek közelében
Fotó: Csontos Péter
Tavaly azonban az egyiküknek megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a család bekamerázott fészkében éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott.

Mivel a földön nehezen mozgott, felkereste a Sió-holtág horgászait és arra várt, hogy a kisebb halakat neki adják a jószívű emberek. Szerencsére nem csalódott, sőt!

Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai.

A fekete gólyák a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik fészküket, azok közel vízszintes úgynevezett ágvilláira. Leggyakrabban a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyekre fészkelnek.

Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott
Az egyedi túlélési stratégia, a sérült lábú gólya a horgászok jóindulatára alapozott

Tóbiásnak és Sárának többször is fel kellett újítaniuk keselyűsi fészküket, mert az alaposan megrongálódott, legutoljára idén dolgoztak sokat rajta.

Amennyiben nagyon leromlik egy fészek állapota, akkor elképzelhető, hogy új fát keresnek a madarak. Úgy látszik azonban, hogy a gemenci Keselyűsön álló idős fa igazi és hosszú távú biztonságot nyújt a gólyapárnak, hiszen inkább toldozzák-foldozzák, újjáépítik a fészket, de nem keresnek másik fát az erdőben.

Egerészölyv a fészekben
Egerészölyv a fészekben

Az élővilág több tagja is érdeklődött már a fészek iránt, a webkamera megörökített mókust és egerészölyvet is, amint fürkészik a gemenci fekete gólyák által emelt „épü­letet”.

Ezeket a történeteket mind-mind a korszerű technológia jóvoltából ismerhették meg a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség is. A Gemenc Zrt. fontosnak tartja, hogy mindennapi munkája során hasznosítsa ezeknek a rejtett életmódú madaraknak a szokásait részletesen bemutató információkat, hiszen ezáltal jobban segítheti a faj fennmaradását és az állomány gyarapodását. A webkamerás megfigyelés eredményeit az erdőgazdaság a természetvédelmi szemléletformálásában is hasznosítja. Így ismeretterjesztő munkája során könnyen meg tudja szólítani a témára fogékony gyermekeket is, hiszen országszerte és a határon túl is vannak olyan iskolai osztályok, amelyek rendszeresen figyelik a gólyapár életét és a fiókák fejlődését.

Fotók: A szerző és a webkamera felvételei

Csontos Péter
Gemenc Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Szarvasagancs segíthet a csonttörésnél

A szarvasok különleges tulajdonsága, hogy minden évben elhullajtják majd újranövesztik agancsukat – ami nem más, mint csont. Mindez olyan gyorsasággal történik, ami az emlősök világában példa nélküli. Ezért is figyeltek fel a Stanford Egyetem Gyógyszerészeti Karának tudósai a jelenségre, és célul tűzték ki a gyors csont-növekedésért felelős gének azonosítását.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.