0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Közös érték, közös felelősség

Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.

Beszélgetésünk elején az államfő megjegyezte: büszkék lehetnek a magyar erdészek teljesítményükre, hiszen Európában is kimagasló ütemben gyarapodott hazánk erdőterülete. Ez a feladat a jövőben is, és közös felelősségünk, hogy gyerekeink felnőve később szövetségeseinkké váljanak. 21. századi eszközökkel, jól megválasztott csatornákon, izgalmas programokkal felkelthetjük a fiatalok érdeklődését, így erősítve felelősségtudatukat a jövő iránt.

– A trianoni békeszerződés következtében erdőterületünk 84 százalékát elvesztettük, az erdősültségünk 26-ról 12 százalékra csökkent.

Az akkor megmaradt 1,1 millió hektárt sikerült mára csaknem megkétszerezni, azaz jelenleg az ország területének több mint egyötödét erdők borítják.

A trauma után tehát nemcsak megóvtuk, hanem számottevően gyarapítani is tudtuk erdeinket. Különösen nagy eredmény ez egy olyan világban, ahol inkább az erdők pusztításáról szólnak a hírek és fontos üzenet Európában, hiszen kevés országról mondható el, hogy – nem háttérbe szorítva a mezőgazdasági termelést – folyamatosan növekszik az erdőterülete. Különösen fontosnak tartom, hogy az Alaptörvény is védelmet ad az erdőnek, hiszen kimondja, hogy az a nemzet közös örökségét képezi, és fenntartása, megőrzése az állam kötelessége.

● Magyarország Alaptörvénye az állampolgárok felelősségét is lefekteti a nemzet természeti vagyonának, így erdeink védelme érdekében. Elnök úr szerint milyen eszközeink vannak arra, hogy tudatosítsuk az emberekben: az őket körülvevő természet óriási érték?

– Mindenekelőtt be kell mutatnunk, hogy mi az az érték, amely a birtokunkban van, legyen szó erdőről, annak javairól, lakóiról. Ehhez különböző információs csatornákra támaszkodhatunk, így például az önök lapja is kiváló közvetítője a természeti értékek bemutatásának. De jó kezdeményezés a Gödöllőn idén már negyedik alkalommal megrendezett természetfilm fesztivál is, és elismert természetfotósaink országot, világot bejáró képei szintén sokat segíthetnek nekünk. Egy jól eltalált természetfotó sokak érdeklődését fölcsigázhatja, ha pedig arra sarkallja nézőjét, hogy megpróbálkozzon hasonló készítésével, biztosan közel kerül a természethez. De nem hallgathatunk a veszélyekről sem; hová vezethet a szemetelés, a környezetpusztítás, a felelőtlen vegyszerhasználat. Ebben is segíthetnek a fotók: egy-egy megrendítő kép a szennyezés hatásairól erősítheti a környezetünk iránti felelősséget.

● A szemléletformálás a célja az Elnök úr kezdeményezésére létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak is.

– Sokan vélik, hogy a klímaváltozás tőlük független, távoli dolog, nincs semmi teendőjük e téren. Márpedig mindannyian sokat tehetünk környezetünk védelmében: erre hívjuk fel a figyelmet az alapítvány honlapján, emellett életmód tanácsokat is adunk.

Arra ösztönözzük a családokat, hogy minél több időt töltsenek a természetben, kiránduljanak sokat, erdőben, vízparton, és mutassák meg értékeinket a gyerekeknek is.

Örömmel hallottam, hogy tavasszal az Országos Erdészeti Egyesület is klímavédelmi kampányt indított, hogy bemutassák, milyen természeti kincsünk van, mekkora veszély leselkedik rá, és mit tehetünk megóvásáért.

● Ön négy gyermek édesapja, tehát biztosan segítheti az olvasókat néhány jó tanáccsal, milyen módon szólítsuk meg a gyermekeinket?

– Futball nyelven szólva, helyzetbe kell hozni őket. Nem ismerek olyan gyereket, akinek ha megmutatnak egy szarvascsordát, vagy fölviszik egy magaslesre, ne csodálkozna rá az elé táruló látványra. Minden gyerekben van több-kevesebb érdeklődés a természet iránt: ha szánunk rá elég időt, jó irányba terelhetjük a szemléletüket.

A szülői példamutatáson túl, sok múlik a pedagógusok hozzáállásán, elkötelezettségén. Izgalmas és egyben nagyon hasznos kezdeményezés a kormányzat támogatásával tavaly újraélesztett vándortábor-mozgalom.

Ennek keretében a résztvevők vízen, kerékpáron vagy gyalogosan – ráadásul szakmai vezetéssel – járhatják be az ország gyönyörű tájegységeit.

● Elnök úr a Kárpát-medencét átfogó, a hazai gyümölcsfajták megőrzését célul tűző Tündérkert mozgalmat is pártolja. Miért tartja ezt fontosnak?

– Nem tudhatjuk, mit hoz a klímaváltozás. Milyen – a negatív hatásoknak ellenálló – gyümölcsöket kell még nemesítenünk. Ezért jó ötletnek tartom, hogy a több száz gyümölcsfajtánkat génbankként őrizzük meg az úgynevezett Tündérkertekben. Így szükség esetén lesz hová visszanyúlni, lesz miből meríteni. Szerencsére vannak olyan elkötelezett emberek, akik szerte a Kárpát-medencében gyűjtik az elfeledett gyümölcsfajtákat, ápolják példányaikat a kertjükben.

● A már említettekből is kitűnik, hogy mint köztársasági elnök kiemelkedő szerepet vállal a természeti értékek megóvásában. Magánemberként van lehetősége erdőt járni, barangolni a természetben?

– Gyerekként rengetegszer bringáztunk ki a közeli erdőbe, majd az ott vágott vékony mogyoróvesszőből átalakított horgászbottal ültünk ki valamelyik vízpartra. Ma már kevesebbet járok erdőben, a bakancsos túrázások helyett inkább vízi ember vagyok, bár a közeli Pilisbe évente többször kiruccanunk a családdal. Gyerekkorból eredő szenvedélyem, a horgászás és az evezés révén a szabadidőm nagyobb részét a víz mellett töltöm. De a fákkal szegélyezett folyókon evezve is szinte erdőben érzem magam, kikötve pedig az árnyas lombok alatt verjük fel a sátrainkat.

● A budapesti Víz Világtalálkozón mondott beszédében utalt a vízszennyezésből eredő veszélyekre, és a közös akarat, a közös cselekvés fontosságát hangsúlyozta.

– A 21. században a víznek három drámáját látjuk kibontakozni: a túl sok, a túl kevés, és a szennyezett víz egyaránt szörnyű károkat okozhat. A sok víztől védművekkel óvhatjuk meg a környezetet. A kevés víztől szenvedő térségekben öntözőrendszereket kell építeni. A szennyezést pedig mindenekelőtt meg kell előzni, hiszen nemcsak a látványa elszomorító, de az élővilágot és minket, embereket is veszélyeztethet.

● Példátlan mértékű társadalmi szolidaritást váltott ki a 2014-es katasztrofális mértékű jégkár kapcsán indított „SOS! Bajban az erdő!” kárenyhítő adománygyűjtő kampány, melynek Ön az élére állt. Adhat ez okot a derűlátásra, ösztönözik az ilyen kezdeményezések a szemléletváltást?

– Ahogy a mondás tartja: bajban ismerszik meg a barát. Négy éve a közszolgálati média segítségével hatékony tematikus napot sikerült összeállítani, a műsorfolyam fölhívására összegyűjtött adományok összege pedig azt mutatta, hogy az emberek szívesen segítenek. Fontos, hogy természeti értékeink óvása a mindennapjaink része legyen. Folyamatos tájékoztatással napirenden kell tartani a témát. Ebben segítségünkre lehetnek olyan neves emberek, akik saját hitvallásuk révén erősítik a környezet- és természetvédelem fontosságát. Nem is sejtjük, milyen sokan vannak.

Fotók: Csatlós Norbert, MOHOSZ, Nagy László/Erdészeti Lapok

Forrás: A Mi Erdőnk