Back to top

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A törékeny erdésznő idestova hét éve vezeti az Agostyáni Arborétumot, életéről, munkájáról, terveiről sétánk közben mesél.

Egy vadászház lábánál megbúvó erdészlakban nőtt fel, Vértestolnán. Édesapja hajnalban, este vadásztatott, nappal a kerületvezető erdész feladatai kötötték le. Ez gyakorta járt hétvégi elfoglaltsággal is, és hogy több időt tölthessenek együtt, Hajnalka gyakran csatlakozott édesapjához. „Hihetetlenül szép és mozgalmas gyerekkorom volt, pedig nem jártam oviba, különórákra, ellenben a végtelen nagy szabadságomban magamba szívtam azt, melyet az iskolapadban sohasem lett volna módom. Észrevétlenül magával ragadott és végérvényesen beszippantott az erdő, a vad, a vadászat. Természetes közegemmé vált a természet” – emlékszik vissza csillogó szemekkel az erdésznő.

Gyerekkorától az erdész pályára vágyott, bár sokan próbálták eltántorítani, köztük szülei is.

Pillanatnyi megtorpanásra csak a soproni technikum késztette, ugyanis amikor jelentkezett, nappali tagozatra nem vettek fel lányokat.

Akkor megfordult a fejében, hogy ez a hivatás nem igazán nőies, de szíve erre húzta. „Közgazdasági szakközépiskolába iratkoztam be, de alig vártam, hogy érettségi után levelezőn mégis erdészképesítést szerezzek” – meséli. Hamar megtapasztalta azonban, hogy nőként nem elég a szakma szeretete, az elhivatottság. Nehezebb ’tő mellé’ kerülni, nincs elég bizalom, talán többet is kell bizonyítani, nagyobb utat kell bejárni, mint a férfi kollégáknak, bár az utóbbi időben szerinte is változott az erdésznők megítélése is.

„Ahogy múltak az évek, már nem csak jó barátként tekintettem az erdőre, valahányszor beléptem oda, elfogódottság lett úrrá rajtam. Ma már nemcsak szeretem, hanem tisztelem is. És nemcsak a természetet, hanem az embereket, a nemzedékeket, akik munkájukkal, jelenlétükkel létrehozták, ápolták. Az erdőben hasonlóan érzem magam, mint a templomban."

„És ha az erdő a templom, akkor az Agostyáni Arborétum számomra a székesegyház”

– mondja Hajnalka.

Az arborétum vezetése nagyon szép feladat. A Gerecse kapujában fekvő Bocsájtó-völgyben ékeskedő gyönyörűséges kertet készen kapta. A látványos kompozícióba rendezett exóták, valamint őshonos fafajok, cserjék, a tavak, mind-mind elődei keze munkáját, szakmai hozzáértését, kitartó munkáját dicsérik.

A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétum alapjait gróf Esterházy Móricz tette le, amikor 1912-ben vörösfenyők és szlavon tölgyek telepítésébe kezdett. Az erdőkkel körülvett völgyben különösen szépen fejlődtek a növények.

Az arborétum terveit 1953-ban Kiss Miklós készítette, a telepítés 1955-ben kezdődött. A cél nem a fajgazdagság volt, hanem az esztétikailag értékes és erdőgazdaságilag fontos fajok, változatok telepítése. A mikroklíma fenntartására a völgyet átszelő, a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját gátakkal zárták el és két tavat hoztak létre.

A sikeres telepítés eredményeként ma csaknem 300 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található az arborétumban

– köztük a Gerecse jellemző növényei, de többségükben tájidegen különleges fenyőfélék, mint a hegyi mamutfenyő, a kínai- vagy ősmamutfenyő, a jegenyefenyők, az atlaszcédrus, ciprusok, borókák és tulipánfák.

A Vértesi Erdő Zrt. arborétuma a Gerecse Tájvédelmi Körzet részét képezi és fokozott természetvédelmi oltalmat élvez. 2004 óta közösségi jelentőségű, Natura 2000 különleges madárvédelmi területként tartják nyilván, az elsősorban idegenhonos fa- és cserjefajok alkotta gyűjtemény ugyanis számos védett és fokozottan védett madárfaj számára nyújt megfelelő fel- tételeket a vonulási, telelési és fészkelési időszakban. A szakemberek szerint

71 védett madárfaj költ a területen.

„Nekem főként vigyáznom, óvnom, szépítgetnem, csinosítgatnom, népszerűsítenem kell az arborétumot. Fő célom, hogy megtöltsem szakmai programokkal, és minél szélesebb körben oszlassam el a szakmánkat övező téveszméket, és rámutassak munkánk fontosságára” – sorolja Hajni. Megtiszteltetésnek érzi, hogy rábízták az arborétum gondviselését. Szerinte ezt a munkát csak szívvel-lélekkel érdemes csinálni.

Az arborétum múltja és jelene mellett elengedhetetlen, hogy a jövőjéről is beszéljünk. A fák többsége már középkorú, így a jövőben szükség lesz egy cselekvési tervre, hogy a kiöregedett, elhalt egyedeket pótolni tudják, és megújulhasson az arborétum anélkül, hogy vonzerejét, értékét befolyásolná egy-egy facsoport eltűnése.

És, vajon miben különbözik az arborétum egy erdőkerülettől?

Az arborétum tulajdonképpen egy nagy kert, amelyben a munka hasonló az erdőkerületekéhez, szükség van azonban csipetnyi nőies szépérzékre, rálátásra. „A látogatóknak fontos, hogy esztétikus látványban legyen részük, szépen gondozott kert benyomására vágynak, amiért minden tőlünk telhetőt megteszünk, hiszen visszavárjuk őket!” – meséli a szakember. A látogatottság fenntartása, növelése érdekében színes programokat is szerveznek.

Az arborétum nem csupán az erdész szakmában való jártasságot követeli meg:

„Sokakkal egyetértve, vagy épp másoknak ellenében hiszem, hogy a szigorúan vett szakmai munka mellett az erdész egyik legfontosabb feladata a környezeti nevelés, hiszen annyira még sohasem veszítette el az ember a kapcsolatát a természettel, mint napjainkban.

Nagyon szeretem, ha tele a kert csillogó szemű gyerekkel, diákokkal, érdeklődő felnőttekkel, akikkel beszélgethetünk a természettel kapcsolatos kérdésekről, együtt felfedezhetünk, megtapasztalhatunk. A velük töltött idő jutalma a fokozódó érdeklődés, a látogatói létszám növekedése, a mind nagyobb számú kihelyezett természetismereti tanórák, hogy egyre több a visszatérő vendég” – mondja elégedetten.

Az évszakonként megtartott „Miről mesél az erdő?” óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló tematikus napok mellett nagy hangsúlyt kapnak a „Zöld jeles napok”, mint a Föld Napja, a Madarak és Fák Napja, az Erdők Hete. Ezen kívül nagy sikere van a „Csoda- lámpák” elnevezésű szentjánosbogár-túrának, valamint a „Terítéken a természet kincsei” vásárnak. A közeljövő tervei közt említi Hajnalka az arborétum infrastruktúrájának a fejlesztését a természetvédelemmel együttműködve, valamint fogadóközpont kialakítását.

És, hogy mit csinál szabad idejében egy arborétumot vezető nő? „Szeretem csinosítgatni a kertemet, majd esténként kiülni egy pohár finom borral, esetleg egy jó könyvvel. Ennél jobban már csak túrázni, kirándulni szeretek, bár erre egyre kevesebb az időm” – érünk egyben sétánk végére Rozmann Hajnalkával.

Ruff Tünde
Vértesi Erdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Nincs parkolója, ezért felszámolják a városi tetőkertet

Koppenhága Østerbro városrészének szélén, egy régi gépkocsi-aukciós ház tetején található az a 600 négyzetméteres kert, mely nyitva áll mindenki előtt, aki az organikus gazdálkodásról szeretne többet megtudni. Az ØsterGro néven ismert projekt előadásoknak, iskolai tanulmányutaknak adott helyet - eddig.

A kecses keleti csillagsom

A kertészeti gyakorlat és a szakirodalom adatai néha eltérnek egymástól, ezért érhetik az embert kellemes, és kellemetlen meglepetések is. A keleti csillagsom kellemes meglepetést okozott, mert az összes szakirodalom szerint egyáltalán nem való a vácrátóti sovány, meszes homoktalajba, ennek ellenére sikerült szép és gazdagon nyíló példányokat nevelni belőle.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Későbbre csúszott a karfioldömping

Ellentmondásosan alakult az idei őszi karfiolpiac, a szeptemberi, októberi áruhiányt november közepére erős dömping váltotta föl, azaz a szokásosnál később alakult ki túlkínálat. Mindez a karfiolok fejlődését befolyásoló őszi időjárás következménye.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.