Back to top

Ezúttal a cser az áldozat

Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.

A múlt században több hullámban a szilfavész, majd a ’80-as években a tölgyhervadás, az utóbbi években pedig a lombos és fenyőállományok egészségi állapotának romlása okozott komoly aggodalmat az erdészek körében. Pécs környékén, a Keszthelyi- hegységben és a Mátrában a fenyők, a Dráva-síkon a kőrisek pusztultak.

A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban mintegy 50 hektáron szembesültek tömeges cserpusztulással. Az akkor 24 éves mag eredetű cseres erdőrészletek faállománya fiatal korban a termőhelynek megfelelően növekedett és az elegyfajokkal együtt zárt erdőkké cseperedett a barnaföldön és földes váztalajon.

2013-ban azonban feltűnővé vált az erdőállomány vázát adó cser főfafaj egyedeinek betegsége, pusztulása.

A szakemberek minden esetben tővastagodást is tapasztaltak a betegség jeleit mutató egyedeken. A fák „szociális” helyzete és a károsodás mértéke között is összefüggést véltek felfedezni. Az állományokban észlelt erőteljes pusztulás, illetve egészségi állapotromlás okának kiderítésére az ERTI Erdővédelmi Osztályáról Csóka György és Hirka Anikó végzett vizsgálatokat 2014. május elején a Mecsekerdő Boda község határában fekvő, cserpusztulással leginkább érintett területein.

A vizsgálat eredménye a több éve tartó súlyos aszályokat jelölte meg a betegség elsődleges kiváltó tényezőjeként. A legyengült állományokban a Biscogniauxia mediterranea gomba tehető felelőssé a fák pusztulásáért.

Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis a kórokozó által kiváltott tünetek jellemzően súlyos aszályok után, illetve a lombfogyasztó rovarok tömeges fellépését követően mutatkoznak.

Javulást csak csapadékos években remélhetünk – újabb aszályos időszakok esetén a pusztulás tovább folytatódik. Az újraerdősítés lehetőségei erősen korlátozottak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a talajhibák a mesterséges felújítást kevésbé engedik meg, inkább a spontán, a túlélő egyedekre és elegyfákra alapozott beerdősülés adhat esélyt a regenerálódásra.

Észak felé halad

A Biscogniauxia mediterranea nevű gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser ismert, jelentős kórokozója. A kétezres évek elejéig az olaszországi Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét. 2003-ban azonban Szlovéniában tetemes károkat okozott, melynek kapcsán

a szlovén szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeként a faj tőlük északabbra is károsíthat.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Év végi fakitermelés a Sóstói-erdőben

Fakitermelés kezdődött az elmúlt hét végén a nyíregyházi Sóstói-erdőben. A Nyíregyházi Erdészet által végeztetett munka érinti az erdő nyugati és keleti tömbjét egyaránt: az erdei tornapálya közelében, a kerékpárút és tanösvény mellett is dolgoznak a szakemberek.

Szőlőtermesztés: tények és tévhitek az öntözésről

"Szőlőtermesztéssel foglalkozunk a Neszmélyi borvidéken. A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkozunk, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével remélhetőleg sikerül megvalósítani. Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés." - Dr. Mikóczy Nárcisz előadásának szerkesztett változata következik.

Igazit vagy műfenyőt karácsonyra? Melyik környezetbarátabb?

Mindenki más és más módon oldja meg a karácsonyfa-vásárlást: sokan a kertészetekben, piacokon kapható igazi fenyőfákat választják, mások csak felmennek a padlásra és lehozzák az előző évi műfenyőt, vagy újat vásárolnak egy hipermarketben. De melyik választás minősül környezettudatosabb megoldásnak?

A faanyag nyomon követhetősége az erdők védelmében fontos

Két tűzifa- és egy fűrészáru-kereskedés működését függesztette fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel a telephelyeken nem volt nyomon követhető a vásárolt és értékesített, valamint tárolt faanyagok eredete, forgalmazása. A fatermékek szigorú nyomon követését uniós és hazai jogszabályok írják elő azért, hogy az illegális eredetű faanyagot kizárják a kereskedelemből.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.