Back to top

Ezúttal a cser az áldozat

Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.

A múlt században több hullámban a szilfavész, majd a ’80-as években a tölgyhervadás, az utóbbi években pedig a lombos és fenyőállományok egészségi állapotának romlása okozott komoly aggodalmat az erdészek körében. Pécs környékén, a Keszthelyi- hegységben és a Mátrában a fenyők, a Dráva-síkon a kőrisek pusztultak.

A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban mintegy 50 hektáron szembesültek tömeges cserpusztulással. Az akkor 24 éves mag eredetű cseres erdőrészletek faállománya fiatal korban a termőhelynek megfelelően növekedett és az elegyfajokkal együtt zárt erdőkké cseperedett a barnaföldön és földes váztalajon.

2013-ban azonban feltűnővé vált az erdőállomány vázát adó cser főfafaj egyedeinek betegsége, pusztulása.

A szakemberek minden esetben tővastagodást is tapasztaltak a betegség jeleit mutató egyedeken. A fák „szociális” helyzete és a károsodás mértéke között is összefüggést véltek felfedezni. Az állományokban észlelt erőteljes pusztulás, illetve egészségi állapotromlás okának kiderítésére az ERTI Erdővédelmi Osztályáról Csóka György és Hirka Anikó végzett vizsgálatokat 2014. május elején a Mecsekerdő Boda község határában fekvő, cserpusztulással leginkább érintett területein.

A vizsgálat eredménye a több éve tartó súlyos aszályokat jelölte meg a betegség elsődleges kiváltó tényezőjeként. A legyengült állományokban a Biscogniauxia mediterranea gomba tehető felelőssé a fák pusztulásáért.

Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis a kórokozó által kiváltott tünetek jellemzően súlyos aszályok után, illetve a lombfogyasztó rovarok tömeges fellépését követően mutatkoznak.

Javulást csak csapadékos években remélhetünk – újabb aszályos időszakok esetén a pusztulás tovább folytatódik. Az újraerdősítés lehetőségei erősen korlátozottak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a talajhibák a mesterséges felújítást kevésbé engedik meg, inkább a spontán, a túlélő egyedekre és elegyfákra alapozott beerdősülés adhat esélyt a regenerálódásra.

Észak felé halad

A Biscogniauxia mediterranea nevű gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser ismert, jelentős kórokozója. A kétezres évek elejéig az olaszországi Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét. 2003-ban azonban Szlovéniában tetemes károkat okozott, melynek kapcsán

a szlovén szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeként a faj tőlük északabbra is károsíthat.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Erdőgazdálkodók figyelem! Lezárul az erdei ökoszisztémák értéknövelését célzó pályázat

Napokon belül zárul a VP5- 8.5.1.-17. kódszámú „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. február 28.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Nagy az érdeklődés az erdészeti szakképzés iránt

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetiszakmunkás-képzést indít, hogy megfeleljen a Budapest környéki erdőgazdálkodás kívánalmainak, és kiszámítható életpályát kínáljon az erdészeti vállalkozásoknál dolgozó szakembereknek. A főváros közelsége miatt ugyanis több szempontot és igényt kell figyelembe venni a terepi munkavégzéskor, miközben a térség munkaerő-felvevő képessége nagyobb az országos átlagnál.