0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Három juhar

A Pilis több, nehezen megközelíthető települést is rejt, talán a legeldugottabb közülük Nagykovácsi. A hegyek ölelte falu csupán egyetlen útról közelíthető meg a főváros irányából. Kanyargós utcáin a verőfényes nyári délelőttön nyoma sincs a nyüzsgésnek. Rendezett porták között találjuk meg Tankó Erzsébetét.

A széles utcafrontú telken hosszan nyúlik el az egyszintes ház, amely egyáltalán nem enged belátást a hátsó kertbe, csupán a bejárat előtti U alakú beöblösödő rész sejteti a tulajdonosok kertszeretetét. Dús örökzöld cserjék és évelők között bájos kerti kiegészítők vonják magukra a tekintetet, közben a kellemes, csörgedező hang forrását is megtaláljuk: a tiszafák, hortenziák és páfrányok között sziklából kialakított mohos csobogó bújik meg.

Növények a nézőtéren

Annyira hívogató, marasztaló a bejárat körüli környezet, hogy nincs is kedvünk bemenni, inkább elindulunk, és a házat körbejárva nézzük meg a kertet.

• Nagyon érdekesek az épület beszögellései, mintha bevonulna a kert a házba.

– Az építész ötlete volt, ami nekünk is megtetszett. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy elég nehéz karbantartani, főképp az öntözés körülményes, hiszen a tető alatti részt nem éri csapadék, automata öntözést is nehéz lenne telepíteni, hiszen valójában járdával és fallal körbevett betonteknők ezek. Sok kísérletezés árán szárazságtűrő és árnyékkedvelő növényekkel népesítettem be.

• A házzal egyidős a kert?

– Talán még kissé idősebb is. Amikor 1995-ben megvettük a telket, kukoricaföld volt itt. Az volt a legnagyobb szívfájdalmunk, hogy egyetlen fa sincs rajta, úgyhogy már az első ősszel ültettünk is néhányat, például ezt a szerb lucot, ami jókorára megnőtt már. Kitüntetett a szerepe, minden télen karácsonyi díszkivilágítást kap. A kertészünk létra és pecabot segítségével aggatja föl rá az égősorokat.

• És azután még sok-sok fát ültettek az évek során.

– Úgy ám, némelyiküket teherautó hozta, daru emelte be a helyére. Szerintünk ezek határozzák meg a kert jellegét. Talán a legkarakteresebb a három, egymáshoz közel álló platánlevelű juhar a hátsó terasz közelében. Sok baj van az elhullatott magjaikból kikelő magoncokkal, különösen a rózsaágyásban, de megbékéltünk ezzel, szeretjük őket itt. A teraszra vetett árnyékuk pótolhatatlan.

• Mégsem takarják el a kilátást. Szinte az egész kert belátható innen.

– Ez fontos szempont volt, éppen ezért kicsit csaltunk a telekhatár menti ágyások kialakításakor, lejtenek a ház felé, így mint a nézőtéren, minden növény idelát, mi pedig élvezhetjük a szépségüket. Viszont nem annyira meredek, hogy megnehezítené a gondozást.

Egy asztal és még egy telek

Vasúti talpfákból kialakított lépcsőn indulunk fölfedezni a rézsűt. Az ágyásokban épp díszmák és pünkösdirózsa virít, a rózsák fő virágzásukra készülődnek. Közöttük gömbösre nyírt kecskerágók, mögöttük termetes virágzó cserjék, még hátrébb kisebb-nagyobb fák zárják a díszletet. A ház felé visszatekintve is szép a látvány, egyszerű pad kínál lehetőséget szemlélődésre, pihenésre.

• Már kezdetben ezt a formát kapta a kert, vagy folyamatosan alakult ilyenné?

– Az elrendezése már az elején kialakult, de eredetileg kisebb volt, 11 évvel ezelőtt mintegy harmadával megnőtt a területe, amikor megvettük a szomszéd telket, így most már 560 négyszögölt tesz ki.

• A kert vagy a ház bizonyult kicsinek?

– Valójában a ház. Csináltattunk egy jókora ebédlőasztalt, de rájöttünk, hogy nem fér el. Szerencsére sikerült meggyőzni a szomszédot, hogy adja el nekünk az üresen álló telekrészt. Így lett új, nagy ebédlőnk, télikert az orchideáknak, telelő a balkonnövényeknek, és a kert is nagyobb lett.

• Milyen szerepet kapott az új kertrész?

– A famániánk megmaradt, a telekhatár mentén fákat ültettünk. Mostanra akkorák lettek, hogy összeérnek, remekül takarnak, alattuk viszont csupasz a föld, nem sikerül semmit oda telepítenünk. A gyep legnaposabb részén viszont rózsa-szigetágyat alakítottunk ki, kis kiülőrésszel.

Fűszerek sakktáblában

Közben visszatelepszünk a teraszhoz, velünk együtt Üde, a vizsla is, aki szüntelen a gazdája nyomában bóklászik a kertben. Kis nevelés kellett hozzá, de végül semmit nem bánt, mondja Erzsébet.

A juharfák egyikének tövénél mesebeli kis manótanya található a négy unoka örömére, mellette bográcsozóhely és csobogó, amelyet színes lombú tűzesők vesznek körül.

Nemcsak a házban, a teraszon is jókora asztal várja a vendégeket, de bőven van helyük a leandereknek, bougainvilleáknak is.

– Sajnos a leandereknek már kissé árnyékos a terasz, keveset virágoznak, de a többiek szeretik. A rozmaring kint telelt, csak a leghidegebb néhány napon költöztettük be a télikertbe. A többi fűszernövény a terasz mellett a járdalapokkal ötvözött sakktáblaszerű szigetágyban kapott helyet. Így könnyebb gondozni, de sajnos azt a reményemet nem váltotta be a sakktábla, hogy elhatárolja a növényeket. A citromfű bizony átjár „szomszédolni” a többi növényhez. A túl magasra növőket, mint amilyen a lestyán, rendszeresen levágom, megszárítom télire. A budakalászi gyógynövénykutató intézetben dolgoztam néhány évig, ezzel a kis ágyással adózom az ott kialakult szenvedélyemnek.

Forrás: Kertbarát Magazin