Back to top

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Sok fafaragó munkásságát ismerem, megfordultam több műhelyben, láttam őket dolgozni, de minden egyes alkalommal rácsodálkozom, hogyan lesz egy darab fából szemet gyönyörködtető alkotás. Számomra a fafaragók igazi művészek, újra életet lehelnek a száraz faanyagba.

Wegroszta Zoltán immár 25 éve farag, 2000-ben kapta meg a népi iparművész címet. Mivel munkáit sorszámozza, pontosan tudja, hogy eddig 231 alkotás került ki a kezei közül. Többségét megtartotta, de vannak kisebb szobrai családtagoknál, barátoknál, kopjafáit, nagyobb alkotásait pedig Nagykanizsán láthatjuk. A Zsigmondy-iskola előtti székelykapu például 2012 óta díszíti az intézmény bejáratát. Alkotásai közül leginkább a nagyméretű táblaképekből álló trilógia érintett meg, Kanizsa várának eleste és visszafoglalásának története, illetve Thury György várkapitány kanizsai pályafutása elevenedik meg rajtuk. Aprólékos, pontosan kidolgozott részletek, a történetek izgalmas miliője tárul elénk. Egy-egy tábla mintegy 1600 óra faragással készült el, de ezt megelőzi a tervezés, az előrajzolás, és mindenekelőtt a kutatás.

Zoltán szerint ugyanis úgy kell alkotni, hogy a mű hiteles legyen, a valóságot tükrözze. Éppen ezért, mielőtt a tényleges munkának nekilátott, számos könyvet elolvasott, áttanulmányozta a témához kapcsolható, fellelhető metszeteket.

A táblaképek minden egyes mozzanata létező leírás vagy metszet alapján készült, sőt, minden szereplő nevesített. Bár az egyikre lett volna vevője, elárulta, úgy érzi, hogy a három összetartozik, így nem vált meg tőle.

A táblák témáit leginkább a történelemből veszi, az emberi ábrázolásnál pedig főként a régi mesterségek művelőit mutatja be: egyebek mellett a csizmadiát, a kubikust, a mészárost, a kéményseprőt, a kapáló és a kaszáló embert, s természetesen az erdész sem maradhat ki a sorból. Nincs két egyforma szobra, hasonló igen, de ugyanolyan semmiképpen. A kosaras asszonyok közül az egyiknek egyetlen kosara van, a másiknak kettő, a harmadik pedig a fején hordja azt. Alkotásaiban a sorozatokra helyezi a hangsúlyt, így kap szerepet a mezőgazdaság, az erdő, és számos egyházi témájú munkája is van. Kifaragta például Kiskanizsa azon szentjeit, akiknek utca viseli a nevét: Szent Flóriánt, Rókust és Vendelt.

A műhelyben egymás mellett sorakoznak a különböző méretű és formájú kések. A mester azt is elárulta mi, mire való.

Például az ívesekkel „kanalazni” lehet; a V alakú úgynevezett kecskelábvésőt pedig kontúrozáskor, körvonalak körbeütésekor, szövegek faragásakor használja, illetve a vékony vonalak faragásához. A nagyobb gépszerszámokra csupán a tömbök vágásánál, illetve a nagyméretű alkotások, például kopjafák készítésénél van szüksége. Nem is gondolná az ember, de a gyorsabban kopó kis kések – amelyek régi típusú borotvák pengéiből készülnek – arányaiban jóval drágábbak, mint a ritkábban használt nagyobb gépek.

A szerszámok mellett többféle faanyagot is találunk a kis kuckóban, ahol mindennek megvan a maga helye. A száraz faanyagokat húsz éve gyűjtögeti, ez idő alatt jól kiszáradtak, és tökéletesen lehet velük dolgozni.

A műszárított fa nem az igazi, tudtam meg, egyedül az éger faanyagot veszi készen.

Egyébként leginkább a Zalában is előforduló fafajokkal dolgozik, hárssal, fekete dióval és szelíd dióval, de volt már dolga szilvával is, ami meglehetősen kemény faanyag, ám ha kibírja a megmunkálást, utána garantáltan nem törik. A keretekhez bükköt és tölgyet használ. S nem lenne igazi faragómester, ha nem kacérkodott volna a csonttal is: már több ízben készített belőle sótartókat, szarukürtöket.

Egy időben csak egyetlen munkán dolgozik, ehhez szigorúan tartja magát, bármennyi ideig is tartson. A figurális alkotásokkal akár két hét alatt is végez, átlagosan napi hat óra munkával. A kisebb táblák, életképek készítéséhez másfél-két hónapra van szüksége. Persze attól is függ, milyen évszakban dolgozik. Télen, ha nem kell havat lapátolni, képes reggel 8-tól délután 3 óráig faragni. Tavasszal és nyáron lekötik a kerti munkák, no és persze az unokák, akik naphosszat eljátszanának a papa szobraival és nagyon otthonosan mozognak már a műhelyben is.

Családi örökség

Wegroszta Zoltán erdészeti technikumba járt Szegedre, majd okleveles faipari mérnökként végzett Sopronban. Feleségével, Ildikóval az egyetemen ismerkedtek meg, Ágota lányuktól három unokájuk született, 9, 7 és 3 évesek. Zoltán a Zalaerdő Zrt. központjában éveken át dolgozott több beosztásban. A művészi vénája alighanem családi örökség. Apai nagyapja asztalos volt, ám őt nem ismerte, mert az oroszok elhurcolták hadifogságba. Falusi ezer- mester anyai nagyapjától azonban már kisgyerekként nagyon sok mindent megtanult. Édesapja szintén iparművész volt, népi kisbútorokat készített és festőként dolgozott, írt színdarabot, és cukrászként a Békés megyei cukrászatról is számos kötetet jegyzett. Egyik példaképének, mesterének pedig Horváth Ernő kerületvezető erdészt, népi iparművészt, fafaragót tekinti.

„Azt mondta az öreg, hogy ő meg tudja mutatni a fogásokat, de jobb, ha magamtól érzek rá. Így is lett, párszor elvágtam a kezem, de rájöttem, hogyan kell tartani a fát és a kést. Persze ehhez az is kellett, hogy gyakran órákig néztem, ahogy dolgozik ”

– meséli mosolyogva Wegroszta Zoltán.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombási Mónika: Meglepetés

Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.

Visszavonták az országos tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Így csökkenthetik a városban élők a stresszhormonokat

Egy amerikai kutatás szerint a városban élőknek elég mindössze napi húsz percet a szabadban tölteniük. Ezzel jelentősen csökkenthetik a stresszhormon szintjüket.

Erdőt – erdészt az iskolába!

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája idén ünnepli alapításának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból hirdette meg az „Erdőt – erdészt az iskolába!” elnevezésű programot, amelyben az erdei iskola munkatársai rendhagyó tanórákat tartanak az iskolákban az erdő élővilágáról.

42 millió erdészeti facsemetét ültettek

Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismerette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

Több helyszín, végtelen sok látnivaló

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.