Back to top

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Sok fafaragó munkásságát ismerem, megfordultam több műhelyben, láttam őket dolgozni, de minden egyes alkalommal rácsodálkozom, hogyan lesz egy darab fából szemet gyönyörködtető alkotás. Számomra a fafaragók igazi művészek, újra életet lehelnek a száraz faanyagba.

Wegroszta Zoltán immár 25 éve farag, 2000-ben kapta meg a népi iparművész címet. Mivel munkáit sorszámozza, pontosan tudja, hogy eddig 231 alkotás került ki a kezei közül. Többségét megtartotta, de vannak kisebb szobrai családtagoknál, barátoknál, kopjafáit, nagyobb alkotásait pedig Nagykanizsán láthatjuk. A Zsigmondy-iskola előtti székelykapu például 2012 óta díszíti az intézmény bejáratát. Alkotásai közül leginkább a nagyméretű táblaképekből álló trilógia érintett meg, Kanizsa várának eleste és visszafoglalásának története, illetve Thury György várkapitány kanizsai pályafutása elevenedik meg rajtuk. Aprólékos, pontosan kidolgozott részletek, a történetek izgalmas miliője tárul elénk. Egy-egy tábla mintegy 1600 óra faragással készült el, de ezt megelőzi a tervezés, az előrajzolás, és mindenekelőtt a kutatás.

Zoltán szerint ugyanis úgy kell alkotni, hogy a mű hiteles legyen, a valóságot tükrözze. Éppen ezért, mielőtt a tényleges munkának nekilátott, számos könyvet elolvasott, áttanulmányozta a témához kapcsolható, fellelhető metszeteket.

A táblaképek minden egyes mozzanata létező leírás vagy metszet alapján készült, sőt, minden szereplő nevesített. Bár az egyikre lett volna vevője, elárulta, úgy érzi, hogy a három összetartozik, így nem vált meg tőle.

A táblák témáit leginkább a történelemből veszi, az emberi ábrázolásnál pedig főként a régi mesterségek művelőit mutatja be: egyebek mellett a csizmadiát, a kubikust, a mészárost, a kéményseprőt, a kapáló és a kaszáló embert, s természetesen az erdész sem maradhat ki a sorból. Nincs két egyforma szobra, hasonló igen, de ugyanolyan semmiképpen. A kosaras asszonyok közül az egyiknek egyetlen kosara van, a másiknak kettő, a harmadik pedig a fején hordja azt. Alkotásaiban a sorozatokra helyezi a hangsúlyt, így kap szerepet a mezőgazdaság, az erdő, és számos egyházi témájú munkája is van. Kifaragta például Kiskanizsa azon szentjeit, akiknek utca viseli a nevét: Szent Flóriánt, Rókust és Vendelt.

A műhelyben egymás mellett sorakoznak a különböző méretű és formájú kések. A mester azt is elárulta mi, mire való.

Például az ívesekkel „kanalazni” lehet; a V alakú úgynevezett kecskelábvésőt pedig kontúrozáskor, körvonalak körbeütésekor, szövegek faragásakor használja, illetve a vékony vonalak faragásához. A nagyobb gépszerszámokra csupán a tömbök vágásánál, illetve a nagyméretű alkotások, például kopjafák készítésénél van szüksége. Nem is gondolná az ember, de a gyorsabban kopó kis kések – amelyek régi típusú borotvák pengéiből készülnek – arányaiban jóval drágábbak, mint a ritkábban használt nagyobb gépek.

A szerszámok mellett többféle faanyagot is találunk a kis kuckóban, ahol mindennek megvan a maga helye. A száraz faanyagokat húsz éve gyűjtögeti, ez idő alatt jól kiszáradtak, és tökéletesen lehet velük dolgozni.

A műszárított fa nem az igazi, tudtam meg, egyedül az éger faanyagot veszi készen.

Egyébként leginkább a Zalában is előforduló fafajokkal dolgozik, hárssal, fekete dióval és szelíd dióval, de volt már dolga szilvával is, ami meglehetősen kemény faanyag, ám ha kibírja a megmunkálást, utána garantáltan nem törik. A keretekhez bükköt és tölgyet használ. S nem lenne igazi faragómester, ha nem kacérkodott volna a csonttal is: már több ízben készített belőle sótartókat, szarukürtöket.

Egy időben csak egyetlen munkán dolgozik, ehhez szigorúan tartja magát, bármennyi ideig is tartson. A figurális alkotásokkal akár két hét alatt is végez, átlagosan napi hat óra munkával. A kisebb táblák, életképek készítéséhez másfél-két hónapra van szüksége. Persze attól is függ, milyen évszakban dolgozik. Télen, ha nem kell havat lapátolni, képes reggel 8-tól délután 3 óráig faragni. Tavasszal és nyáron lekötik a kerti munkák, no és persze az unokák, akik naphosszat eljátszanának a papa szobraival és nagyon otthonosan mozognak már a műhelyben is.

Családi örökség

Wegroszta Zoltán erdészeti technikumba járt Szegedre, majd okleveles faipari mérnökként végzett Sopronban. Feleségével, Ildikóval az egyetemen ismerkedtek meg, Ágota lányuktól három unokájuk született, 9, 7 és 3 évesek. Zoltán a Zalaerdő Zrt. központjában éveken át dolgozott több beosztásban. A művészi vénája alighanem családi örökség. Apai nagyapja asztalos volt, ám őt nem ismerte, mert az oroszok elhurcolták hadifogságba. Falusi ezer- mester anyai nagyapjától azonban már kisgyerekként nagyon sok mindent megtanult. Édesapja szintén iparművész volt, népi kisbútorokat készített és festőként dolgozott, írt színdarabot, és cukrászként a Békés megyei cukrászatról is számos kötetet jegyzett. Egyik példaképének, mesterének pedig Horváth Ernő kerületvezető erdészt, népi iparművészt, fafaragót tekinti.

„Azt mondta az öreg, hogy ő meg tudja mutatni a fogásokat, de jobb, ha magamtól érzek rá. Így is lett, párszor elvágtam a kezem, de rájöttem, hogyan kell tartani a fát és a kést. Persze ehhez az is kellett, hogy gyakran órákig néztem, ahogy dolgozik ”

– meséli mosolyogva Wegroszta Zoltán.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Év végi fakitermelés a Sóstói-erdőben

Fakitermelés kezdődött az elmúlt hét végén a nyíregyházi Sóstói-erdőben. A Nyíregyházi Erdészet által végeztetett munka érinti az erdő nyugati és keleti tömbjét egyaránt: az erdei tornapálya közelében, a kerékpárút és tanösvény mellett is dolgoznak a szakemberek.

Igazit vagy műfenyőt karácsonyra? Melyik környezetbarátabb?

Mindenki más és más módon oldja meg a karácsonyfa-vásárlást: sokan a kertészetekben, piacokon kapható igazi fenyőfákat választják, mások csak felmennek a padlásra és lehozzák az előző évi műfenyőt, vagy újat vásárolnak egy hipermarketben. De melyik választás minősül környezettudatosabb megoldásnak?

A faanyag nyomon követhetősége az erdők védelmében fontos

Két tűzifa- és egy fűrészáru-kereskedés működését függesztette fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel a telephelyeken nem volt nyomon követhető a vásárolt és értékesített, valamint tárolt faanyagok eredete, forgalmazása. A fatermékek szigorú nyomon követését uniós és hazai jogszabályok írják elő azért, hogy az illegális eredetű faanyagot kizárják a kereskedelemből.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.