Back to top

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

A mezei nyúl népessége a harmadára csökkent az 1960-as évek óta. Elterjedési területe mindinkább a délkelet-alföldi országrészekre szűkül. Ha ez a folyamat tovább tart, a törzsállomány sűrűsége két évtizeden belül az egész ország területén elérheti a 4 egyed/100 hektáros küszöbértéket, aminél a korábban meghatározott elvek szerint már föl kellene függeszteni a vadászatát.

Fotó: Horváth Márk

Miért van kevesebb?

Az állomány csökkenése több okra is visszavezethető, közülük jó néhányra nincs ráhatása a vadgazdálkodóknak. Így például az élőhelyvesztésre, az intenzív mezőgazdaság terjedésére, a nagytáblák kialakulására, a lakott területek terjeszkedésére és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, melyeknél az állatok érdekeit egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben veszik figyelembe. De a vadgazdálkodók sem használnak ki minden lehetőséget az állomány felszaporítása érdekében. A gond nem hazai sajátosság, Nyugat-Európában már régebben kialakult a „mezei-nyúl-ínség”.

A csökkenésnek jellemzően három fő okát szokták említeni: az élőhelyromlást, a hibás gazdálkodást, és leggyakrabban a ragadozók okozta veszteséget.

A rókák gyérítése hatással van a nyúlállomány nagyságára, ám az összefüggés felettébb bonyolult.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a mezei nyúl számára kedvezőbb területeken eltávolítják a rókaállomány szaporulatát, a mezei nyúl egyedszáma megkétszerezhető. Másutt viszont nem emelkedik ilyen látványosan a számuk. Sőt, ahol az első évben megduplázódott a mezei nyúl állománya a hatékony ragadozógyérítésnek köszönhetően, a második évben nincs számottevő növekedés. Ugyanakkor a szomszédos területeken, ahol kevésbé gyérítették a ragadozókat, szintén növekszik a nyulak száma, tehát mindenképp pozitív hatással jár a beavatkozás.

Élőhelyi hatások

A kutatások egyúttal azt is bebizonyították, hogy nem elsősorban a ragadozók felszaporodása miatt gyérül drasztikusan a nyulak egyedszáma. Az élőhelyi hatások erősebbek. Az utóbbi évtizedekben gyakori időjárási szélsőségek, az aszályos és túlságosan csapadékos időszakok, a belvíz, a szokatlanul meleg telek vagy éppen a kései fagyok és havazás, mind jelentősen megváltoztathatják a mezei nyúl állományát.

A nyári elhullás a lehetséges őszi állománynak akár a 80 százaléka is lehet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az őszi kilövéseket nem a vadászati idény elején végzett, hanem a februári állománybecslés alapján tervezik.

Így az állományváltozásokra olykor csak késéssel reagálnak a vadgazdák. Egy-egy állomány csökkenésében szerepet játszhat a túlzott vadászat mellett a decemberi élőnyúlbefogás, mellyel elsősorban olasz és francia igényeket elégítenek ki.

Fotó: Mesterházi József
Értékes hazai példányok

A mezei nyúl Európa legtöbb területén őshonos állat, és kedvelt vadászzsákmány. Ezzel magyarázható, hogy már a rómaiak betelepítették, ahová tudták, így jutott el a Brit-szigetekre is. Ma már Ausztráliában és Új-Zélandon éppúgy előfordul, mint Észak- és Dél-Amerika számos területén. A magyar mezei nyulat különösen értékesnek tartják külföldön, ugyanis kimagasló a genetikai értéke.

Mi a megoldás?

Sok szakembernek az a véleménye, hogy a magyarországi állomány megőrzéséhez az élőhelyfejlesztés a legfontosabb. Ha ez nem történik meg, úgy semmiféle tartós állománynövekedést nem lehet elérni. Ez a tény vezetett el nagy európai uniós programok elindításához. Dr. Szemethy László a Szent István Egyetemen dolgozó kollégáival értékelte a mezei nyúl élőhelyét érintő célprogramok eredményességét. Bebizonyították, hogy hatásukra egyes területeken növekedett az állomány, ám gyakorta az intenzív beavatkozások ellenére is csökkent.

A részletes terepi felmérések idővel rámutattak az eredménytelenség hátterére is.

A tapasztalatok szerint a nagy kiterjedésű gyepek, illetve legelők nem kedveztek a nyulaknak. Különösen rossz hatással volt rájuk az is, hogy nagy területeken az őszi időszakban nincs folyamatos növényborítás – feketék a parcellák.

Emellett a nyulak számára alkalmas élőhelyeket sem határolták dús vegetációjú szegélyek. A helyzetet súlyosbította, hogy a nyulak számára kedvező területek között gyakran nem volt megfelelő kapcsolat. Tehát bebizonyosodott, hogy a mezei nyúl állományának élőhelyfejlesztését gyakorta nem a faj igényeinek megfelelően végezték.

Ezért is indultak kutatások a szak- tárca támogatásával, amelyek során a legkorszerűbb eszközök (GPS- és SMS-technológia) segítségével próbálnak minél többet megtudni a szakemberek a mezei nyúlról. Azt már korábban is tudták, hogy a mezei nyúl a változatos táplálékot szereti, s még a mezőgazdasági területeken sem elsősorban a kultúrnövényeket fogyasztja. A természetes vagy ahhoz közeli élőhelytípusokban, a szegélyekben, tanyahelyek környékén lelhetők fel kedvelt növényfajai. A búvóhelyek viszont jellemzően nem a jó táplálkozóhelyek környékén találhatók, így a nyulak naponta többször is megteszik az utat közöttük.

Tehát a nyulak számára olyan mozaikos művelésű területekre van szükség, ahol a táplálkozó- és búvóhelyek közel fekszenek egymáshoz.

Ahhoz, hogy a mezei nyúl állománya bővüljön, akár sövénytelepítéssel is fejleszteni kell élőhelyét. Az is fontos, hogy az erdőt, mezőt járók a kijelölt útvonalakon közlekedjenek, s mindig vegyék figyelembe a vad érdekeit, életritmusát.

Önálló fiatalok

A mezei nyúl anya a házi és üregi nyúllal ellentétben egyszerre csak 2-3 kisnyulat hoz a világra mintegy 40 napi vemhesség után. A mezei nyúlnál előfordul a kettős vemhesség is, azaz a fialás előtti három nappal az anya újra párosodhat, és ennek hatására beérnek a petesejtek. Ilyenkor azonban az anyanyúl szervezetében az előző párzásból elraktározott hímivarsejtek termékenyítenek.

Egy anyanyúl évente háromszor-négyszer fial. Az anyanyúl szőrös, nyitott szemű utódokat hoz világra, szemben a házi nyúllal.

A mezei nyúl alig törődik utódaival, legföljebb az öt percig tartó szoptatás idejére van velük. A fiatalok egy hónap után teljesen önállósulnak.

Ha erdei sétáink során kis nyúlra bukkanunk, még a közelébe se menjünk, mivel az anya, ha idegen szagot érez, nem közelíti meg – sorsára hagyja.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.