Back to top

Csillagok a pohárban

Budafok zegzugos, békebeli hangulatú utcácskái patinás régi pincéket rejtenek. Mélyükben érlelődik az ünnepek itala, a pezsgő. A Garamvári Pezsgőpince kapuján a „szőlőművészet” felirat találóan jelzi, hogyan tekintenek a családi gazdaságban a szőlőre, a bor- és pezsgőkészítésre.

Vendéglátónk ezúttal a család két hölgytagja, Garamvári S. Zsuzsanna, a cégvezető Garamvári Vencel felesége, és leányuk, Wlasitsch Andrea, mindketten a vállalat ügyvezetői. Mielőtt végigjárjuk a pincéket, irodájukban beszélgetünk, ahol a falakon rangos szakmai elismerések, oklevelek sora emlékeztet az elért eredményekre.

• A latin mondás szerint a könyveknek megvan a maguk sorsa. Talán a pezsgőnek is sorsa van. Mert vajon gondolta-e a derék Dom Pérignon apátsági pincemester jó 300 éve, ott Champagne vidékén, hogy a boros-pezsgős titkos kísérleteiből micsoda világra szóló iparág fejlődik ki?

Anya és lánya, egymás szavába kapcsolódva folytatják tűnődésemet.

– Valóban nem lehetett tudni, hogy az a spontán másoderjedésű bor, amire Dom Péringnon rálelt, ilyen sikert arat. Reims koronázó város környéke, Champagne hűvös, mostohább adottságú vidék volt. Nemigen termett vörös bora, és a fehér is savas, nehezen fogyasztható volt. A termelők próbáltak valamit kezdeni a borukkal, hogy mégis eljussanak a király asztaláig. Ez a buborékos ital pedig, kivált, hogy érződött egy kis édes íz is benne – újdonságot jelentett, és fölkeltette az érdeklődést. Így lett a champagneból a reimsi katedrális „koronázó bora”.

Wlasitsch Andrea, Garamvári S. Zsuzsanna és a nagyobbik unoka, Mimi
Wlasitsch Andrea, Garamvári S. Zsuzsanna és a nagyobbik unoka, Mimi

• A legenda szerint, mikor Pérignon apát először megérezte szájában a buborékokat, így kiáltott: „A csillagokat iszom!”

– Népszerűsége azóta is töretlen, meghódította az egész világot. A 19. században már Magyarországon is jelentős volt a pezsgőgyártás. Magyar nevét is akkor kapta Széchenyi Istvántól. Még a szocializmusban is dívott, javában folyt a mennyiségi termelés. Napjainkban újra virágzik, magasabb szinten. Ma jobb minőséget, szofisztikáltabb ízvilágot vár el a fogyasztó. Mi is folyamatosan fejlesztünk, arra törekszünk, hogy az eredeti francia hagyományokat követve meg tudjuk teremteni a saját elképzelésünket. A tradíciót alkalmazzuk a magyar sajátosságokra: a sok napsütésre, a lágyabb, kellemesebb klímára, a szebben érlelődő borokra. A súlypont nálunk inkább a gyümölcsösség megőrzése, azoknál a fajtáknál, amik itt olyan szép arcukat mutatják, mint a Pinot noir, a Pinot blanc, a Chardonnay és a Furmint.

A balatonlellei borászat
A balatonlellei borászat

• Mi hozta a pezsgőt az életükbe?

– Szerencsés véletlenek. Rendszerváltás idején férjem a Hungarovin termelési és kereskedelmi igazgatója volt, én meg egy élelmiszer nagyvállalat vezérigazgatója, ahol borágazat is működött. Jó pozícióban voltunk, úgy gondoltuk, önállóan is tudunk boldogulni. Közben lehetőségünk nyílt kárpótlási jegyekkel szőlőterületet is vásárolni. Balatonlellén nagy, szabad térségben, zöldmezős építkezéssel létrehoztuk az üzemet, amit mára körbeölel a szőlőültetvény.

A férjem vágya kezdettől az volt, hogy minden égtáj felé saját szőlőjét láthassa. Ez a 84 hektár szőlő és a lellei borászat termeli az alapbort a később kialakult budafoki pezsgővállalkozáshoz.

• Hány éves az első pezsgőjük?

– ’97-es az első évjárat, amit ’99-ben hoztunk forgalomba.

• Van abból a palackból mutatóban a vitrinben?

– Múltkor lenn járt a papa a muzeális pinceágban, és talált több palackot, a legelső, még kézműves pezsgők közül, amit rég eldugott. Megkóstoltuk, egész jó, fogyasztható volt. Az ezredforduló tiszteletére készült Jubileum Brut magnum pedig az egyik legszebb tételünk, ami szintén „nagykorú” pezsgő már.

• A pezsgő az ünnepek itala. Amíg bort, sört bármikor, bárhol lehet inni, a pezsgőzéshez jeles alkalom, szép teríték, elegáns öltözet, karcsú pezsgőspohár – finom választékosság társul.

– Mi azt képviseljük, hogy pezsgőt lehetne többször fogyasztani, akár egy vasárnapi ebédnél is. Ám akkor is meg kell adni a módját! Vizes pohárból pezsgőt inni, az a halála! Hogy valaki ünneplőt vesz, vagy sem, az ő dolga. De a pezsgő megkívánja a saját öltözékét. Általában hosszú, flőte poharat javasolnak, mert szépen mutatja a gyöngyözést. Mi a tulipánformát kedveljük, ami picit hasasabb, és szűkülő szájú, ebben jobban érezni az illatokat.

Garamvári Vencel két unokájával, Lillával és Mimivel
Garamvári Vencel két unokájával, Lillával és Mimivel

• Úgy tartják, a pezsgő könnyen a fejünkbe száll.

– A pezsgő eleganciát ad, bizonyos emelkedettséget vár el, és nagyon érdekes a hatása. Jellemzője, hogy alacsony alkoholtartalma van, mégis, ahogy kortyolgatja az ember, a szénsavtartalom miatt rögtön elindul a gyors felszívódás. Jön egy kellemes lebegés, a „rózsaszín köd” – ugyanakkor folyamatosan le is bomlik a benne lévő alkohol. Ráadásul gyorsabban bomlik le, mint egyéb italoknál. Ha nem keverjük mással, lehet akár egész éjszaka fogyasztani, nem árt meg, mert egyensúlyban van a felszívódás és a lebomlás.

Stabilizál egy általános jó hangulatot. Ezért mondta Madame de Pompadour, hogy a pezsgő az az ital, amelyik nem rombolja le a nők szépségét.

• Italaikat már a tőkén is szeretik?

– Nagyon! Mikor az ember a természetben van, visszatér a gyökereihez. Ugyanezt érezzük, mikor kimegyünk a szőlőbe. Megújítja a lelket, kitörli az összes nyomorúságot. Metszéskor mindig végigjárjuk, és mikor kibújnak az első levelecskék, akkor is. Gyönyörű a szőlő pirosbimbós állapotban.

Mikor megjelennek a Merlot-on az első zöld levélkék, és piros a szélük, olyanok, mint egy kis rózsa.

Öröm nézni. Végigsétálok a sorok között és beszélgetek velük, biztatom őket, hogy „csak növekedjetek és szépüljetek!” A szőlőben megvan a munkáknak a ritmusa, az érdekessége. A szőlővirágzás a termés alapja. Akkor az időjárást lessük, vajon milyen lesz a kötődés. Aztán a kis bogyók megjelentével látjuk, milyen ígéretek vannak a tőkéken. Ahogy a bogyók növekszenek és eljut a szőlő a zsendülés állapotába, az is nagyon szép. Majd elkezdjük kóstolgatni, milyen cukorfoknál tart, mikor lehet szüretelni. A szüret pedig olyan ünnepi pillanat, mikor érezzük, hogy a sok munka nem volt hiábavaló.

A Garamvári szőlőbirtok
A Garamvári szőlőbirtok

• Most másfajta ünnep közeleg. A közös munka után a karácsony is közös?

– A családi vállalkozásban a papa a szellemi irányító, ő a meghatározó, és mi szívesen csatlakoztunk hozzá. Felesége, lánya, veje, és lassan már a két lányunokája is. Itt kiélhetjük a saját elgondolásainkat, hozzá tesszük a „fő vonalhoz” a nőies tudásunkat, és ez így teljes. Ami az ünnepet illeti, a nagyobbik unoka, a kertészeti egyetemista Mimi decemberben született, és a karácsony a legkedvesebb ünnepe. A hangulat, az ízek, az illatok, a meleg, a közösen megélt ünnep minden pillanata maradandó emlék a számára. Szeret jó előre elkezdeni készülődni, így megnyújtjuk a karácsony örömét.

Már november végén fényekkel díszítjük a lakást. És ami talán a legfontosabb, összegyűlünk a konyhában négyen „lányok”, és hozzáfogunk sütögetni.

Készítünk bejglit, flódnit, zserbót, linzert, kókuszgolyót, és mézeskalácsot, amivel szépen lehet a fát díszíteni. Közben zene szól, beszélgetünk, önfeledt, boldog hangulatban alkotunk együtt. Már ott van a szenteste előérzete. Elengedünk minden gondot, csak a szeretet a fontos. Ilyenkor szoktunk a kollégáinknak is kis meglepetéseket készíteni, mert velük is összejövünk ünnep előtt. Decemberben nagyon sok a munka, a megrendelés a cégnél, de megpróbálunk mellette az örömnek is helyet adni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikeres magyar szereplés a világ legnagyobb borvásárán

A Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából Magyarország idei részvétele minden eddiginél sikeresebb volt a bor és szeszesital ágazat legjelentősebb szakvásárán, a 2019. március 17. és 19. között megrendezett 25. ProWein Düsseldorf borvásáron.

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Körtvélyesi kilátó

Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.