Tavaly 0,5–1 millió között alakult a vidéki szállodákon kívül értékesített vendégéjszakák száma, amely a 2012-es mélypont után nagyon jelentős piacbővülést mutat. Eközben a hagyományos hotelek látogatottsága is történelmi rekordot döntött; a felfutó tendencia idén folytatódik.
Fél–egymillió között lehet azon értékesített vendégéjszakák száma, amelyeket 2018-ban vettek igénybe a turisták a vidéki Magyarországon jellemző falusi turizmusban, a vendégek 80 százaléka belföldi volt – mondta a Magyar Időknek a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke.
Szabó Géza, aki a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke is, felidézte:
– noha a hivatalos forgalmi adatok az évi egyszeri adatszolgáltatás miatt csak jóval később derülnek ki – a szövetség úgy tapasztalja, hogy számottevően bővült a vidéki pihenőhelyek látogatottsága.
– A regisztrált forgalom 2018-ban 500-600 ezer értékesített vendégéjszakát tehetett ki, de a valós értékesítés becslésünk szerint fél- és egymillió éjszaka között alakult a falusi turizmusban – mondta Szabó Géza.
Vázolta: a főszezon tavasztól késő őszig, a borgasztronómiai események végéig, illetve jellemzően Márton-napig tart, ezt követően a legtöbb falusi szolgáltató visszavonul, és fejlesztéseket, belső munkálatokat végez, készülve a következő évi szezonra.
Tavaly azonban több helyütt nagyon komoly látogatottság volt a főbb üdülőkörzetek vagy például a gyógyfürdők, borvidékek környékén még decemberben is, illetve az ünnepek alatt.
– Mivel a falusi turizmus a hazai kultúrát is közvetíti, leginkább a magyarok körében népszerű ez a pihenési forma, ráadásul tavaly azt tapasztaltuk, hogy szélesebb körben megjelent az igény a vidék sajátosságainak megismerésére, a hagyományos hazai értékek ápolására, továbbá a háztáji termékek fogyasztása iránt – mondta a szakember. Szavai szerint egyfelől a magyar bort főleg a magyarok keresik, ehhez több helyen már a hagyományos, fahordós borkészítés rejtelmeibe is beavatják a vendégeket, ami nagy csáberő a turistáknak. Emellett keresik a mézeket, a lekvárokat, a szörpöket, a sajtokat, a szürke marhából és a mangalicából készült ételeket egy-egy tájegységen. Ezeknek ugyancsak kialakult a hagyományuk, például Baranyában is egyre több termelőt látogatnak meg emiatt az ország minden pontjáról.
– Oldódik a szezonalitás ezen a piacon is: a kiemelt üdülőkörzetekben egész évben nagy a mozgás, és egyre több a decemberi, ünnepi program. Mecseknádasdon évek óta például Mikulás-napi pincejárást tartanak, amikor a kóstoltatás mellett a borász kiválasztja a karácsonyi bort. Ez a program annyira népszerű volt tavaly, hogy telt házzal üzemeltek a környékbeli vendégfogadók – mondta a FATOSZ alelnöke. Hozzátette, hogy az év végén Egerben, Sárváron és környékén, Bükfürdőn, a baranyai borvidékeken, Orfű környékén, Hévízen, illetve az észak-balatoni részen, továbbá a Zselicben jelentős vendégforgalmat bonyolítottak a falusi turisztikai szolgáltatók, vagyis nem csupán a hagyományos szállodákban volt telt ház az ünnepek alatt.
– Kiváló évet zárt a falusi turizmus 2018-ban, és látva az idei évre tervezett vidéki programokat, 2019-ben is várhatóan nagy forgalmat bonyolítanak, miközben a szolgáltatóknak egyre több pénzük van fejlesztésekre, bővülésre – mondta az ernyőszervezet képviselője.
A hagyományos piacon is folytatódik az emelkedő tendencia: lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének új elnöke azt mondta, biztos, hogy sikerült rekordot állítani tavaly a hazai szállodákban, vagyis történelmi csúcsot döntött 2018-ban a magyarországi turizmus.
– Ahogy azt a Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen jelezte, a vendégéjszakák száma elérhette éves szinten a 31 milliót, amivel minden idők legjobb évét könyvelhettük el. Szállodáink karácsonykor és szilveszterkor 10-15 százalékkal haladták meg a tavaly mért ünnepi forgalmat – mondta Flesch Tamás. A szállodaszövetség vezetője szerint a belföldi lendület január első hetében is kitart, illetve a következő időszakban is élénk lesz főként a főváros látogatottsága.
– Habár sokan meghosszabbították az év végi pihenésüket, vidéken most visszafogottabb a vendégjárás, azonban közeledik a farsangi időszak, illetve például a március 15-i hosszú hétvége, amikor várhatóan ismét felfut a hotelek foglaltsága, mert érzékelhetően továbbra is élénk a belföldiek utazási kedve – jelezte. Mint mondta,
Flesch Tamás ennek kapcsán megjegyezte, hogy a sajtóban több helyütt megjelent, miszerint az év végén a kormány megemelte a kibocsátók által felszámolt forgalmi jutalék összegét, azonban nem tartanak attól a beváltóhelyként is működő piaci szereplők, hogy ez veszteséget okoz nekik.
– A forgalom növekedése, a stabillá vált vásárlóerő miatti többletbevételek kompenzálják a költségnövekedést – szögezte le a szállodaszövetség elnöke.