0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

A „Mitől függ a nyulak születési súlya?” első részét ide kattintva olvashatja el.

Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként még az anyanyulak termelésében is kimutatható a korai életszakasz hatása.

A takarmányozás hatása

Az anyanyulak takarmányfogyasztása a vemhesség végén drasztikusan lecsökken, a fialás előtti napon alig esznek. Ugyanebben az időszakban egyre intenzívebb a magzatok növekedése, ezért az anyanyulak – az ivadékuk érdekében – zsírtartalékaikat mobilizálják.

Nem előnyös a vemhesség teljes időszakában végzett takarmánykorlátozás, ezért inkább a vemhesség különböző szakaszában végzett korlátozás hatását vizsgálták.

Egy kísérletben a kontroll (végig ad libitum takarmányozott) csoport mellett a vemhesség 7. és 19. vagy 20. és 27. napja között az életfenntartó szükséglet felét adták az anyanyulaknak. Az első esetben alig változott a születési súly, de amikor a vemhesség utolsó harmadában csökkentették a fejadagot, akkor jelentős súlycsökkenést figyeltek meg (1. ábra).

Az eredmények szerint a vemhesség első felében vagy kétharmadában végzett takarmánykorlátozás nem hátrányos a születési súly szempontjából. Ezt a megállapítást erősíti meg egy másik kísérlet, amelyben a végig ad libitum takarmányozott kontrollcsoporthoz képest a kísérleti csoportokban az anyanyulak a vemhesség első 10, 15 vagy 20 napján ennek a mennyiségnek csak az 50-60%-át kapták. Miután újból áttértek az ad libitum etetésre, az anyanyulak fogyasztása hirtelen 14-18%-kal megemelkedett, és később is többet fogyasztottak, mint a kontrollcsoport egyedei. A vemhesség 21 napjától fialásig – a magzatok intenzív növekedésének időszakában – a kísérleti csoportok anyanyulai sorrendben 6, 16 és 29%-kal több takarmányt fogyasztottak, mint a kontrollcsoport egyedei. Ennek köszönhető, hogy a születési egyedi súly 44 grammal szemben 49, 50 és 54 gramm volt, vagyis 11-27 százalékkal nőtt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vemhesség első szakaszában végzett takarmánykorlátozás, majd a magzatok gyors növekedésének időszakában ad libitum takarmányozásra történő áttérés és emiatt hirtelen megemelkedő fogyasztás alkalmas módszer lehet a születési súly növelésére.

A születési súly jobb takarmány- összetétellel, elsősorban az energiaszint emelésével is növelhető.

Olasz kutatók közepes (11,28 MJ/kg szárazanyag) és magas (12,16 és 11,93 MJ/ kg sz.a.) emészthető energiatartalmú (árpával, illetve állati zsírral kiegészített) takarmányt adtak az anyanyulaknak. Az energiaszint növelése pozitívan hatott a születési súly alakulására (58,8 g, 65,2 g és 64,6 g). Egy francia kísérletben a kontrollcsoport anyanyulaival alacsony energiatartalmú (9,92 MJ/kg sz.a) takarmányt etettek ad libitum. A kísérleti csoportban a vemhesség első két hetében a nyulaknak magas (12,19 MJ/kg sz.a.), majd alacsony energia-koncentrációjú (9,92 MJ/kg sz.a) takarmányt adtak. Az eredmények szerint a vemhesség első felében megemelt energiaszint kedvezően befolyásolta a születési súlyt. Szlovén kutatók a vemhesség utolsó szakaszában az anyanyulak takarmányát 0,1 és 0,3 ppm (ppm: Az egész rész egy milliomodát jelenti – a szerk.) szelénnel (Na2SeO3) egészítették ki, ami pozitívan hatott a magzatok növekedésére és a születési súlyra.

A magzatok jobb táplálóanyaggal való ellátottsága érdekében elsősorban arra kellene törekedni, hogy a vemhesség utolsó harmadában több, táplálóanyagban és energiában gazdagabb takarmányt tudjanak az anyanyulak fogyasztani.

A hőmérséklet hatása

A magas hőmérsékletnek kettős hatása van. Egyrészt közvetlenül hat a szervezetre, az élettani funkciókra, másrészt közvetve, a csökkent takarmányfogyasztáson keresztül fejti ki hatását. Nem véletlen, hogy egyiptomi kollégák publikálták a legtöbb eredményt a magas hőmérséklet hatásával kapcsolatban. A vizsgálatokban lényegesen kisebb születési súlyt mértek nyáron, mint télen. Spanyolok vemhesség alatt termoneutrális (14-20 °C) és magas hőmérsékleten (25-36 °C) tartották az anyanyulakat, és a születési súlyban 8%-os csökkenést tapasztaltak (61,4 és 56,6 g). Egyik egyiptomi kutató tavasszal és nyáron végezte a vizsgálatokat. Születési súlyban jelentős, 24%-os különbség alakult ki (62,9 és 47,7 g). Ha nyáron a takarmányt antibiotikummal vagy probiotikummal egészítették ki, 12-17%-kal nőtt a születési súly, de így is nagyon elmaradt a tavaszi eredményektől. Egy másik kísérletben téli, enyhébb időszakban és 16 és 20 °C közötti hőmérsékleten tartott anyanyulak termelését hasonlították össze a nyári időszakkal. A normál hőmérsékleten mért születési súlyhoz (61,5 és 61,9 g) képest több mint 30%-os csökkenést (42,2 g) figyeltek meg. A meleg hatásának csökkentése érdekében három kezelést (a szőrzet lenyírása, az ivóvíz hűtése, valamint a nyírás és vízhűtés együtt) is kipróbálta. Mindhárom kezelés eredményes volt (2. ábra), de így is elmaradtak a kontrollcsoporttól. Más egyiptomi kutatók az enyhe (14,4°C) és a meleg időszakot (35,5°C) hasonlították össze; cinkkel, rézzel, kalciummal vagy magnéziummal egészítették ki a takarmányt. Ennek hatására melegben 10-14%-kal nőtt a nyulak születési súlya.

A felsorolt eredmények jelzik, hogy több lehetőség is van a meleg negatív hatásának csökkentésére.

A szelekció hatásai

Az alomlétszám növelése céljából végzett szelekció eredményes volt, jelentősen megnőtt az alomlétszám, de ennek következményeként az almokon belüli szórás is. Magasabb lett a magzati élet alatti mortalitás, és a kevésbé életképes kis súllyal született nyulak száma.

Francia kutatók ezért úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, mennyire eredményes az almon belüli homogenitás (kisebb szóródás) céljából végzett szelekció.

Már a második generációban szignifikáns különbség volt a születési súly almon belüli szórásában a homogenitás növelésére (HOM) és csökkentése (HET) folytatott kétirányú szelekció során. A HOM csoportban a méh hosszabb lett, de nem kaptak különbséget sem a méh súlyában, sem az alomlétszámban. A negyedik generációban tovább csökkent (HOM), illetve nőtt (HET) a születési súly szórása. Bár az átlagos születési súly nem változott, de a HOM csoportban csökkent a szopósnyulak elhullása. A 10. generációban a HET és a HOM vonal között a születési súly szórásában 3,9 g különbséget mutattak ki, ami azt jelenti, hogy a homogenitást generációnként átlagosan 0,09 g-mal (1,1%-kal) tudták javítani. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a születési súly almon belüli szórását eredményesen lehet csökkenteni, ugyanakkor az átlagos születési súly nem változik, de csökken a szopósnyulak elhullása.

Következtetés

A születési súly alakulásában, az almon belüli szórásban több tényező játszik szerepet. Az elmúlt évtizedekben számos kísérletet végeztek, amelyekben kimutatták az alomlétszámnak (megtermékenyült és beágyazódott embriók számának), az egyes méhszarvakban levő magzatok számának, a méhen belüli elhelyezkedésnek és vérrel való ellátásnak a szerepét. Meghatározó jelentősége van a méh nagyságának, ami az anyanyúl súlyától és életkorától (először vagy többször fialt) függ, de a méhkapacitásra folytatott szelekciónak is hatása van.

A születési súly alakulására befolyással van a táplálóanyaggal és energiával való ellátottság, ami a magzatot ellátó vérerek számától, a szaporítási ritmustól, az előző alom leválasztásának időpontjától, a hőmérséklettől és a takarmányozástól függ.

Bár e tényezők közül több jelentős hatást gyakorol a születési súlyra, de ezeket a kísérleteket általában az anyanyúl termelésének jobb megismerése és javítása céljából végezték, a születési súlyt általában csak mint egy tulajdonságot vizsgálták. Az alomkiegyenlítettségre folytatott szelekció volt az egyetlen, amelyben az almon belüli szórás csökkentése és ezen keresztül a szopóskori elhullás csökkentése volt a cél. A születési súly mint az újszülött nyulak életképességét meghatározó tulajdonság növelése várhatóan a jövőben sem lesz a kutatás központi kérdése. Ugyanakkor érdemes minden olyan eredményre figyelni és hasznosítani, amelyik a születési súllyal kapcsolatos, mivel ezek is hozzájárulnak a termelés gazdaságosságának javításához.

Köszönetnyilvánítás: A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Forrás: Kistermelők Lapja