Back to top

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Az erdészetek jóvoltából jelenleg nem kevesebb, mint 81 kilátó, 159 szálláshely és 25 látogatóközpont várja a természetbe vágyókat egész évben, emellett erdei vasutakat, tanösvényeket és erdei iskolákat is üzemeltetnek, turistautakat létesítenek, karbantartanak.

– A kormány új szemléletet hozott az ágazatba 2010-ben. Szélesre tártuk az állami erdők képzeletbeli kapuit a látogatók előtt. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen töltik szabadidejüket a lombok árnyékában. Természetesen továbbra is kiemelt célunk ennek a programnak a folytatása. Az erdei szálláshelyeknek, kilátóknak, ökoturisztikai látogatóközpontoknak és pihenőhelyeknek köszönhetően számtalan lehetőség nyílik a zöldben eltöltött aktív kikapcsolódásra. Ezúton is mindenkit arra buzdítok, keresse fel ezeket a páratlan szépségű helyeket, garantáltan csodálatos élményeket biztosítanak.

Az erdészeti erdei iskolák foglalkozásain évente mint- egy 80 ezer gyerek vesz részt. Hogyan lehetne még több iskolásnak megadni a lehetőséget, hogy szakképzett erdőpedagógusok vezetésével bővítsék környezeti ismereteiket?

"A célunk, hogy megismertessük, megszerettessük az erdőket a gyerekekkel"
"A célunk, hogy megismertessük, megszerettessük az erdőket a gyerekekkel"
– Jó látni, hogy egyre több oktatási intézmény nemcsak tankönyvekből tanítja a gyerekeket. Örülünk annak, ha a diákok az erdei iskolákba is ellátogatnak, mert így laza keretek között játékosan tanulhatnak. Éppen ez az oka annak, hogy az elmúlt években több mint egy tucat erdei iskolát létesítettünk, további 18-at pedig felújítottunk. Kiváló lehetőség az Erdei Vándortábor is, melyet a Bakonyban, a Börzsönyben, a Mátrában, a Mecsekben és a Pilisben az állami erdészeti társaságok közreműködésével szervez az Országos Erdészeti Egyesület.

A diákok izgalmas élményekkel gazdagodva testközelből ismerhetik meg a hazai erdőket, ennek köszönhetően a természetismereti tudásuk gyarapodik, a látókörük szélesedik nem utolsósorban pedig környezettudatosságra és egészséges életmódra neveli őket.

Én magam is részt vettem szeptemberben a budapesti Erdővarázs rendezvényen, ahol az erdők világát, értékeit és az erdészek természetmegőrző munkáját mutatták be az állami erdőgazdaságok. Ezzel a rendezvénnyel is azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekekkel minél inkább megszerettessük a hazai erdőket.

2019-ben lesz 210 éves a magyar erdészeti felsőoktatás. Szellemisége nemcsak a magyar erdőgazdálkodást, ha- nem a természetvédelmet is áthatja. Ön szerint mik a legfontosabb feladatai a mai erdészeknek?

– Az erdők klímaszabályozásban betöltött szerepe vitathatatlan, ezért is fontos területük bővítése. Az éghajlat változását azonban az erdők is megérzik, e kihívás leküzdéséhez meg kell találnunk a megfelelő választ, ha egészséges és tervszerűen kialakított erdőket akarunk fenntartani. Az évszázadok alatt felhalmozódott hagyományos tudás elsajátítása már nem elegendő. Az erdészeknek is naprakésznek kell lenniük és el kell sajátítaniuk a legújabb kutatási eredményeket. Már előkészítettük azt a szabályozást, ami az erdész szakemberektől megköveteli a folyamatos továbbképzést.

Miniszter úr gyakorló méhész, a 20 ezres magyar méhésztársadalom egyik tagja. Milyen lehetőséget lát az erdőgazdálkodás és a méhészet tevékenységének még jobb összehangolására?

– Az erdő javai között nemcsak a fát, hanem az úgynevezett melléktermékeket is számon tartjuk. Mindennek speciális szeletét képezik a méhészeti ágazat erdőhöz köthető termékei.

Például az akácméz, mely talán a legkedveltebb mézfajtánk, de hárs-, vadgesztenye- és fűzállományokról is jó ízű mézet gyűjtenek a méhek. Sőt, a fenyőkről, tölgyekről, hársakról származó mézharmat méz is igen hasznos lehet.

A diákok és a pedagógusok körében is egyre népszerűbb az Erdei Vándortábor program
A diákok és a pedagógusok körében is egyre népszerűbb az Erdei Vándortábor program
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület
A kemikáliákkal nem érintett erdők kiváló méhlegelőt biztosítanak. A fenntartható, ugyanakkor jövedelmező erdőgazdálkodás származhatna abból, hogy az erdészeti kutatás szereplőit bevonjuk az említett erdei fák kapcsán a „méhlegelők” feltérképezésébe, a virágzási paraméterek meghatározásába. A jól megválasztott fajták, klónok hosszú, elnyújtott virágzása hosszabb mézelési időszakot, nagyobb méztermelést jelentenek a gazdálkodónak, illetve a méhésznek. Ennek megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium kutatási feladattal is megbízta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot ebben az évben.

Mit is jelent Önnek az erdő, a természet? Sikerült már személyesen is föltérképezni hazánk erdőtájait? Húz-e a szíve valahová egy kicsit jobban?

– A természet titkainak megismerése iránt mindig különös vonzalmat éreztem. Újfehértón születtem, akácerdők között nőttem fel, az akácillat, és a madárdal szinte misztikus hatást gyakorolt rám. Világéletemben csodáltam a madarakat, talán ezért is galambászom. Sokfelé megfordultam már az országban, és kétségtelenül másféle élményt nyújt számomra az alföldi és másfélét a hegyvidéki erdő, táj. Ám éppen a nagy változatosság miatt nem tennék különbséget egyik vagy másik javára.

Tárcavezetőként más szemmel látja-e az erdőben rejlő értékeket?

– Az erdő régi, jó barátom. Ha kijutok a természetbe, annak szépségével és végtelen nyugalmával szinte képtelen vagyok betelni. Ám szem előtt kell tartanunk, hogy miközben élünk erdeink javaival, védenünk is kell azokat, nem élhetjük fel felelőtlenül erőforrásainkat és nem károsíthatjuk környezetünket következmények nélkül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nemzedékváltás nemzeti ügy

A rendelkezésre álló forrásoknak a megújulást és a nemzedékváltást is szolgálnia kell –emelte ki az agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének konferenciáján. Nagy István szerint el kellene érni, hogy minél több fiatal lássa a jövőjét az agráriumban.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.