Back to top

Van élet az antik után

Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.

Fotó: Szepesvári Petra

A Pécs gyárvárosi műhelyben, a fűrészgépek, gyaluk, félkész bútorok, szerszámok és nyersanyagok között házigazdánk azonnal mesélni kezd a Rustic Woodról és az időszerű munkáikról. Ez egy szilfa étkezőasztal lesz, a földön egy félkész pult elemei, magyarázza.

Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Fotó: Szepesvári Petra

De nem csak bontott anyagot látunk, erdőben, lábon száradt öreg tölgyszeleteket mutat kint a pala alatt, majd feldolgozva, hogy szemléltesse az extra méreteket, markáns keresztmetszeteket.

Bekukkantunk egy másik helyiségbe, ahol a kész bútorokat, egyedi mintadarabokat gyűjtik. A fekete műgyantával kitöltött, polírozott dohányzóasztal felületét muszáj végigsimítanom. A magas minőségű antik fa szakavatott kezet, különleges bánásmódot kíván, tucatgyártásra nem való. Sok bútordarab nem is megrendelésre készül. Egyszerűen belelátnak egy új funkciót vagy stílust a nyers fába, és ha idejük engedi, szinte a saját örömükre alkotnak. Mestermunkák mind.

Adódik a kérdés, hogyan találja meg Miklós az alkalmas alapanyagot. Ám valójában a fa keresi meg őt. Régóta foglalkozik ilyesmivel, így gyakran hívják bontások előtti házakhoz az egész Dunántúlról.

„Ha érdekel, odamegyek, hogy eredeti állapotában lássam, mi menthető. Azokra az elemekre különösen vigyáznak. Néha a szívem szakad meg egy-egy épületért, másikért meg bozótvágóval kell megküzdeni”

Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Fotó: Szepesvári Petra
– meséli. Szinte minden halomhoz tartozik egy történet vagy érdekes építészeti megoldás, ami különös kötődéssel itatja át az anyagot. Így kerülnek elő egy néhai belvárosi ház „brutális” födémszerkezetének darabjai, amik a terv szerint ágykeretként születnek újra. Gyönyörű, mélyen barázdált, mégis sima és hullámzó felületű gerendák. „Kézzel bárdolt vörösfenyő, oldalain látszik a faragott tölgyfacsapok helye, mert szorosan egymás mellé illesztették őket… a fenébe is, imádom ezt a fát, nem is adom el, hazaviszem, ez lesz az én ágyam” – és bár nevetünk, nem csodálom, ha komolyan gondolja.

A beszélgetés közben egy pillanatra sem áll meg, többször csörög a telefonja, előkerül egy laptop, és azon pörgetjük a képeket: kazettás mennyezet régi bontott deszkából, Budapest belvárosi lakás hal- szálka parkettája öreg tölgyből, erdei szálláshely vagy történelmi épületek be rendezései. Pár éve a Bocuse d’Or magyar standjához szállították az alapanyagot. Ha mégis ki kell emelnie a munkák közül egyet, a 150 négyzetméteres lovardaépület külső-belső burkolására nagyon büszke.

Fotó: Szepesvári Petra

A tulajdonosnak rendkívül komoly minőségi elvárásai voltak, a végletekig precíz feladat igen komoly szakmai kihívás volt.

A csapatot persze elégedetten ajánlják, hírük szájról szájra terjed, az első hullámban fővárosi – szinte kizárólag nívós – éttermek és bárok teljes belső átalakításaival bízták meg őket, de az utóbbi időben inkább magánházak tereibe költöztetnek egyedi stílust a konyha, a nappali vagy a fürdőszoba kialakításával.

Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Fotó: Szepesvári Petra
Honnan ez a szenvedély? Csordás Miklós már középiskola után antik bútorok kereskedelmével és restaurálásával foglalkozott. Néhány társával régiségekért házaltak, amit a család értékesített. Hamar rájöttek; ha elnyűtten, romosan rakják ki az árut, sokkal kevesebb pénzt kérhetnek érte. „Letisztítottuk, rendbe raktuk, kezeltük a 100-150 éves bútorokat” – emlékszik vissza a kezdetekre. „Akkoriban nagy reneszánszát élte a Pécsi Vásár, mi tíz éven át jártunk oda. Sose felejtem el, mikor reggel bementünk és az egyik oldalról az olasz, a másik oldalról az osztrák fogta az utánfutót, és egymást próbálták lerázni.” A stílusérzék, a fa szeretete, az érték megőrzésének és továbbadásának igénye tehát innen ered. Az asztalos mesterséget iskolában nem tanulta.

A műhelyben két étkezőasztalon is dolgoznak párhuzamosan, épp a felületkezelés következik. A felszíni lyukakat, repedéseket ónnal vagy műgyantával öntik ki, majd csiszolják. „Sokan szeretjük a fában a ’sebeket’: szöglyukak, csomók, sérülések. Ezeket nem elrejteni próbáljuk, inkább kiemeljük őket. Érdekes karaktert kölcsönöznek a fának.” Az olyan hosszanti repedéseket, ahol a faanyag még várhatóan mozogna, szerencsésebb az erősen ragasztó műgyantával feltölteni.

Továbbléptek

Egy 18. századi őrségi talpas házból mentett gerendák ódon felülete a szemünk láttára fiatalodik meg a csiszolók alatt. „Sokszor az első ránézésre legócskább fadarabokon lehet a leglátványosabb hatást elérni.” Értékes fák felkutatása, tisztítása, csiszolása, felületkezelése és értékesítése – ez volt Csordás Miklós eredeti terve. Az asztalosmunkára kész „antik fűrészáru” kereskedelme azonban hazánkban még nem elterjedt.

Mindkét megoldást láthatjuk, a kitisztított mélyedésekbe szórakozott profizmussal felforrósított ónt, vagy megszínezett, edzett gyantát önt a mester, ügyelve a végeredmény összhatására is.

„Előfordul néha, hogy csak öntjük az anyagot, a repedés meg csak nyeli, de nem látjuk merre szökik és meddig. Tulajdonképpen hasonlóan vagyok a kreatív energiákkal is” – vallja be, mivel hiába aprózza el figyelmét a Rustic Wood, az utóbbi időben rengeteg tervet és ötletet lapátolt a Rustic Food nevű projektjébe is. Ugyanis négy gyermeke mellett sem adta föl gyerekkori álmát: van saját horgásztava a környéken, a 2 hektáros földterületén pedig növények oltásával, természetközeli termesztési módokkal kísérletezik. Tervei szerint a maga által megtermelt terményeket és gourmet készítményeket kínálja majd.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt

.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!