Back to top

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

A 16-17 centiméter hosszú, 32-48 grammos jégmadár szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter. Zömök felépítésű, feje aránylag nagy; hegyes, tőr alakú csőre mintegy 4 centiméteres. Szárnya, lába és farka rövid. Különös testfelépítése teljes mértékben életmódjához alkalmazkodott, és bár azt gondolhatnánk, hogy színpompás tollazata magára vonja környezete figyelmét, az is a fennmaradását szolgálja.

Amikor ugyanis a víz fölött repül, felsőtestének kék színezete kiválóan elrejti a magasból rá vadászó ragadozó madarak szeme elől, míg barna testaljának köszönhetően a halak hulló falevélnek vélhetik.

„Vakon” zsákmányol

Észak-Afrikában, Európában szinte mindenütt, Ázsiában egészen Szahalinig, sőt a Salamon-szigetekig elterjedt a jégmadár. Kialakulása jól nyomon követhető, s egyértelműsíthető, hogy a faj bölcsője az indonéz szigetvilág esőerdeiben ringott. A világon összesen 86 különféle jégmadárfaj fordul elő, és legelterjedtebb, a nálunk is honos közönséges jégmadárnak is kilenc alfaja ismeretes. A hazánkban élő legközelebbi rokona a szalakóta, a gyurgyalag és a búbosbanka.

A jégmadár gyönyörű színezete már hosszú évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Hazánkban több népies neve ismeretes: például a Balaton-vidékén halászmadárnak, míg a gemenci rengetegben vízikirálynak hívják. Ezek az elnevezések arra utalnak, hogy ez a madár leginkább apróbb halakkal csillapítja étvágyát. Leggyakrabban 4-6 centiméteres halakra vadászik, de olykor-olykor a tíz centiméterest is megfogja. Jellemzően vízparti fák vagy bokrok ágáról kémleli hosszan a vízfelszínt, onnan csap le hihetetlen sebességgel áldozatára.

Amikor csőre eléri a vizet, szemét elölről hátrafelé beborítja a pislogóhártya, így védi meg azt a becsapódástól.

Emiatt nem lát, ám szeme különös felépítésének köszönhetően már előzetesen milliméteres pontossággal beméri a leendő zsákmány távolságát, és azt „vakon” is elkapja késpenge élességű, tőrszerű csőrével. Amikor becsapódik a vízbe, szárnyát összezárva, farkát kitárva ragadja meg a halat. Utána szárnyával gyorsan fékez, testével felfelé fordul, és kirepül a vízből. Általában ugyanarra a helyre száll vissza, ahonnan lecsapott. A zsákmányt a fejénél ragadja meg, ha azonban a fiókáinak viszi, akkor a farkánál fogja, és fejjel előre engedi az egyik fióka csőrébe, hogy az könnyebben lenyelhesse.

Fotó: Dankó Sándor

Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy hazánkban a jégmadarak táplálékának egyötödét különféle ízeltlábúak teszik ki, melyeket leggyakrabban szintén a vízből zsákmányolják.

Üregekben költenek

A jégmadár általában évente kétszer költ, a hímek választják ki a homokos, agyagos, vagy éppen löszös partfalban, bányák oldalában azt a helyet, ahol a 0,5-1 méter hosszú járatot kivájják. Előszeretettel építi fészkét vizek közelébe, ám ha nem talál megfelelő területet, akár az erdők mélyén is kialakítja különös költőüregét.

Ezért is fontos, hogy minél több partfal zavartalanul megmaradjon úgy a vizek közelében, mint a szárazulatokon. Ez nemcsak a jégmadár, hanem a többi közt a gyurgyalag és a parti fecske megtelepedését is segíti.

A költőüreg leendő bejárata előtt a jégmadarak szárnyukkal szitálnak, és csőrükkel „csákányozni” kezdenek. Idővel a tojó beáll segíteni párjának, ő is részt vesz az építkezésben. Nagyobb mélységben a csőrükkel kitermelt földet lábukkal hátrább kaparják, majd farkukkal, mint egy tolólappal, kitolják. Hogy hatékony legyen ez a munka, ujjaik a tövüknél összenőttek, így képesek szó szerint ásni. A járat végén nagyobb üreget létesítenek, abban a tojó közvetlenül az aljzatra rakja 5-6 (akár 4-11) fehér tojását. A két nem felváltva kotlik, bár a hím kevesebbet, és leginkább éjjel.

A halszálkákat, rovarok kitinpáncélját köpetként kiöklendezik, s ezzel bélelik a költőüreget a gömbölyű fehér tojások alatt. A fiókák 19-21 nap alatt kikelnek, majd fölcseperedve 3-4 hetes korukban hagyják el a fészket. Az utódok folyékony ürüléke igencsak összeszennyezi az üreget, így az öreg madarak az etetések után először alaposan megfürdenek. A költőüreg bejárata mindig kissé kifelé lejt, hogy az ürülék kicsoroghasson.

Fotó: Dankó Sándor

Tudta-e?

Hajdanán a jégmadárhoz különféle hiedelmek, babonák kapcsolódtak. Volt olyan vidék, ahol kiszárított tetemével próbálták megóvni a házat a villámcsapástól, máshol a madarak színes tollaival igyekeztek molyt űzni.

Többségük nem költözik

A jégmadarak nem nevezhetők a hűség szimbólumának. A második, jellemzően nyár közepi költéskor a hímek többnyire már más tojóval állnak össze. Ha tehetik, tavasszal nem készítenek új fészket, hanem az előző évit veszik igénybe, de másodszorra már minden esetben új építésű járatot használnak. A kirepült fiatalok hamar önállósulnak, néhány nap után oly jól vadásznak, hogy nincs tovább szükségük szüleik gondoskodására, elhagyják azok területét, s hosszabb-rövidebb kóborlásba kezdenek.

Nálunk a jégmadarak nagy része télen nem vonul délre, de nagy hidegben, amikor hosszantartó jégpáncél takarja a vizeket, számuk alaposan megcsappan, ha időben nem húzódnak meleg vizű források közelébe.

A tavasz beköszöntével viszont az átmenetileg délebbre költözött példányok is visszatérnek hazánkba, és szaporulatuk ellensúlyozhatja a téli veszteséget. Ősszel érkeznek hozzánk északról lehúzódó madarak is, megfigyeltek már Finnországban és a Baltikumban gyűrűzött példányt is. Délen legtávolabb Szicíliában fogtak magyar gyűrűs jégmadarat, de a kóborló fiatalok feltételezhetően eljutnak egészen a Nílus deltájáig.

A kemény tél miatt hazánkban a legöregebb eddig visszafogott példány mindössze 3 éves volt, amíg Belgiumban 18 éves egyedet is fogtak, mert ott a vízfelületek jórészt télen sem fagynak be. A faj hazai állományát 1000-1500 párra becsülik.

A jégmadarat sokszor előbb halljuk, minthogy meglátnánk. Hangja igen jellegzetes, egyszerű, nem túl hangos, éles fütyülés, melyet alább meghallgathatnak:

 

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.