Back to top

Szeretet, alázat és tisztelet

Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.

„Családunkban nem volt erdész” – kezdi visszaemlékezését id. Ősz Gusztáv, 4 gyermek édesapja, 9 unoka boldog nagypapája, írásunk Guszti bácsija, aki gyerekként vasutas nagypapája történetei miatt szerette meg a természetet. A továbbtanulása – református lelkész gyermekeként – kitűnő tanulmányi eredménye ellenére is nehézségekbe ütközött, már a középiskolába is alig tudott bekerülni. Ott a fizika tanára a rádiózás és TV-építés különleges világával felkeltette műszaki érdeklődését, így elektromérnöknek készült. Ám amikor szembesült a szakma kötöttségeivel, és a felsőoktatási intézmények „felvételi szokásaival”, más pályát keresett.

Akkoriban a Soproni Egyetem egyike volt azon felsőoktatási intézményeknek, amely nem kreált valótlan vádakat az egyházi háttér miatt. Ezért erdőmérnöki képzésre jelentkezett, de műszaki beállítottsága megmaradt, teljesen elvarázsolták a földmérés, távérzékelés eszközei.

Már a második évfolyam elvégzése után ösztöndíjas gyakornoki állást vállalt a miskolci erdőrendezőségen, majd a szerződés szerint valétálás után ott kezdte volna meg munkáját, ha az Egri Erdőrendezőségen nem lett volna rá nagyobb szükség. Az élet így Heves megye székhelyére vezette, ahol 1970-ben Fadgyas Kálmán vezetése alatt megkezdte erdőtervezői munkáját, melyet felelősségteljesen végzett 36 éven keresztül.

Az egri erdőtervező irodán

Igazán „erdőszagú” pályát választott, hiszen áprilistól novemberig a szabadban dolgozhatott, járta az erdőt és számos mérési módszert használva készítette az erdőleírást. Kezdetben, több erdőtervező társával együtt, egy heti ellátmánnyal felpakolva, dobozos UAZ-zal szállították ki őket erdei szálláshelyükre és csak hétvégére tértek haza. A kötetlen munkaidőben a faállományok mellett jól megismerték a természet minden szépségét, melyekre saját készítésű fotóira tekintve szívesen emlékezik.

„Lelkesedésemnek, kihívás iránti vágyamnak köszönhetően rengeteg új dologgal bíztak meg” – mondja büszkén Guszti bácsi. Az országban neki volt lehetősége először termőhelytérképet készíteni a Mátrában Járó Zoltán útmutatásával, olyan területeket vizsgálva, ahol a termőhelyi foltok határa nem követi az erdőrészlet- határokat.

Külön megbízásként több érdekes térképész feladatban részt vett húgával,

Ősz Katalinnal együtt, aki időközben geodéta lett Székesfehérváron. Az Erdőtelki Arborétumról 20 centiméteres szintközű szintvonalas térképet készített és az egri mészkőbányáról – a bányászok szerint – az addigi legpontosabb felvételt csinálta, a mérést ugyanis nem felhordótáblára rajzolta, hanem számítógéppel kiszámolta. Az erdőgazdasággal is jó kapcsolatot ápolt, útkitűzéseivel segítette az erdei feltáróhálózat kiépítését a Mátrában és a Bükkben, sőt a Virágos- sári őserdő egyedszintű felvételezésében is részt vett.

Számítógépes világunkban már-már hihetetlen, de első munkaéveiben még mindent kézzel számoltak és kézi eszközökkel készítették saját térképeiket is, így az erdőtervezés egész folyamatát átlátta.

Az informatika előtérbe kerülésével az erdőtervező iroda vezetője több számítógépes fejlesztésben részt vett, és a programok tesztelésekor Guszti bácsi tudására is lehetett alapozni, a teljes erdőleíráshoz kapcsoló statisztikai számítások precízen a fejében voltak.

Lelkiismeretes, alapos munkája az erdőtervezői ranglétra felső fokára vezette id. Ősz Gusztávot. Az Egri Erdőtervezési Iroda vezetőjeként 135 ezer hektár erdő tartozott az irányítása alá, ahol 10 évre szóló körzeti erdőterveket készített egyre csökkenő létszámú csapatával.

Reménysugarak

Guszti bácsi két fia, ifj. Ősz Gusztáv és Ősz Gábor génjeikben hordozták a természet szeretetét. Egész fiatal koruktól járták az erdőt édesapjukkal, iskola után pedig sokszor az irodai munkába is bevonta őket. Persze az ifjúk nem munkahelyként kezelték az erdőt, sokat túráztak barátaikkal, madarásztak, a terepi mérések figuráns szerepeit inkább játéknak tartották.

Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett
Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett

Ebben a családias, de mégis szakmai közegben édesapjuk beléjük nevelte az erdő iránti tiszteletet, alázatot.

Az idősebb fiú, Guszti 2001-ben végzett Sopronban, és még édesapja aktív évei alatt csatlakozott az egri erdőtervezők 12 fős csapatához. Már az egyetem alatt formálódott az erdész szakmáról alkotott képe. Az egyetemi évek után Gábort is tárt kézzel fogadták volna Egerbe, de erdőfelügyeleti munkakörbe. „Bár 35 évvel megkésve, de inkább letörlesztettem apu miskolci tanulmányi szerződését” – meséli mosolyogva, és az édesapjától örökölt szakmai pályán maradva Zemplénben lett erdőtervező.

Új szakmai kihívások

Fő feladat

A hozamszabályozott erdőtervekkel az erdőtervezők szavatolják egyebek között az erdők folyamatos fennmaradását, melyet tartamos erdőgazdálkodással lehet megvalósítani. Így az erdők változatos összetételűek, folyamatosan van fiatal, középkorú és idős állomány is.

Napjainkban már mind a két fiú Egerben él, családot alapítottak. Szakmai életútjukat sok-sok kihívás és fejlődés kíséri. A terepi mérések feldolgozására teljesen átálltak digitális programokra, úgy a térképészetben, mind az erdőleírásban. A terepi állapotokat lekövető erdőrészlet- alakzatok kialakításával és a faanyagtermelést ténylegesen nem szolgáló erdők leválasztásával a gazdálkodók számára jobban megvalósítható, „életszagú„ erdőterveket tudtak készíteni.

Mindketten nagy jelentőséget tulajdonítanak az erdőrészlet szintű erdőtervi tárgyalásoknak, ahol minden érintett elképzelését szinkronba kell hozniuk.

Némi csalódottság érződik hangjukból, mikor a 2017-es erdőtörvény utáni időszakról kérdezem őket, kollégáik létszáma a felére csökkent, a korábbi 14-ből, mára 6 erdőtervező maradt.

Ilyen létszámmal már nincs idő a termőhelyfeltárásokra, az erdő bejárása is sokkal felületesebb és munkájuk irodai része pedig megnövekedett. Mindezek ellenére még ma is viszonylag jó erdőtervet tudunk kiadni kezünkből, de sajnos csak töredéke valósul meg.

A közös szakmai célok mellett a család a magánéletben is egy húron pendül. Az idősek és fiatalok időnként kórust alkotnak, az énekeket gitáron, orgonán, klarinéton kísérik. Ahogy édesapjuk tette, ők sem erőltetik gyermekeiknek az erdész pályát. Saját jövőjükbe tekintve egy fohász hangzik fel: Bárcsak az erdő lenne újra a munkahelyünk!

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Körtvélyesi kilátó

Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Ha bántja a szemét - tavaszi nagytakarítás az erdőkben

Az országos szemétszedési akcióhoz több állami erdőgazdaság is csatlakozik, és várják az önkéntes természetbarátok jelentkezését is. A KEFAG Zrt. március 21-én, az Erdők Világnapján Bács-Kiskun megye erdeiben és az utak mentén szervez szemétszedési akciót. Az Északerdő Zrt. pedig április 6-án indít „szemétszedő vonatozást” a Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonala mentén.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

Sok önkéntes segített a nyíregyházi erdőfelújításban

Nagyon sikeres volt a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által meghirdetett önkéntes erdőfelújítási program. Pénteken délután mintegy ötvenen, felnőttek és gyerekek együtt pótolták az elszáradt csemetéket egy négyhektáros területen.

Szemétszedő túrák a Mecsekerdőnél

Idén március 18-24. között egy egész héten át lehet csatlakozni az országos TeSzedd! „Önkéntesen a tiszta Magyarországért!” akció programjaihoz.