Back to top

Nagy érték rejlik a vizeink felszíne alatt

Ha ragadozó is él a vízben, hátának magassága nőni kezd, így próbálja „túlnőni” a rablóhal száját – hangzott el a Halak Napjának központi rendezvényén, ahová az ország megannyi szegletéből érkeztek az aktualitásokra és érdekességekre kíváncsi halbarátok.

Négy esztendővel ezelőtt, a Magyar Haltani Társaság egyik ülésén felvetődött egy gondolat: legyen egy olyan nap az évben, amikor minden a halak körül forog. Az elnökség közös egyetértésben adott zöld utat az ötletnek, amelynek megvalósításához csakhamar partnereket is talált.

A Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel (MA-HAL), az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályával, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesületével együttműködve immáron harmadik alkalommal szervezte meg a Társaság a Halak Napja központi ünnepségét.

Az eddigiektől eltérően a rendezvény a fővárostól távol várta a halbarátokat, akik azonban mégis közelinek érezhették magukhoz a helyszínt. A valóságos horgászparadicsomnak számító Tisza-tó partján, egy hotel konferenciatermében került sor ugyanis a programra, amely Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnökének szavaival vette kezdetét.

Mint mondta,

azért választották március 20-át a Halak Napjának, mert e nap estéjén - a csillagászati tavasz beköszöntével – olyan időszak kezdődik, amely alapjaiban határozza meg a következő évek halszaporulatát.

„Ilyenkor a csukák ívása még a csúcson van, s már készülődnek a süllők, a balinok, utánuk pedig következnek a békés halak” – részletezte Harka Ákos. Szavai szerint kezdeményezésükkel a vizeink és halaink fenntartható hasznosítását szeretnék elősegíteni, és persze a halakat is népszerűsíteni kívánják.

E gondolatmenethez csatlakozott Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese, aki szerint annak ellenére, hogy sokan és sokféleképpen kapcsolódnak a halakhoz – akár hobbi, akár hivatás terén –, azok mégis sokszor méltatlanul el vannak feledve. „Életüket rejtett módon élik, így nehezen fotózhatók, holott ugyanolyan értékes részei az élővilágnak, mint bármely más gerinces állatfaj” – mondta. Dérer István felhívta a figyelmet arra is, hogy

a halakkal kapcsolatos tevékenységek – halgazdálkodás, horgászat, kereskedelem vagy épp a turisztika – évente legalább 100 milliárd forint bevételt eredményeznek, s több mint 10 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban.

Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi célú halászat megszüntetésével a horgászaté lett a „főszerep” a természetes vizeink hasznosítása terén. Mint mondta, a horgászok egyre nagyobb része már nem élelemszerzésként, hanem sportként tekint hobbijára, s bár az értékek változtak, a halállomány fenntartásának igénye részükről cseppet sem csorbult az évek alatt, sőt. Csörgits Gábor ennek kapcsán beszélt a tilalmi időszakok és méretkorlátozások lényegéről, majd hozzátette: érdemes lenne az olyan mérettartományba eső halakat védeni, amelyek már ivarérettek, és szaporodásukkal a legtöbb utódot tudják biztosítani a természetes vizekben.

Az előadók között volt Staszny Ádám, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa is, aki emlékeztette a hallgatóságot arra, milyen változatos és különleges fajok alkotják a magyarországi halfaunát. Az angolnák például „ismerik” a hosszú élet titkát: adott esetben túlélhetik ugyanis az embereket is. A réti csík az iszapba fúrja magát, ha eltűnik körülötte a víz – béllégzésével akár egy hónapot is kibírhat így. A csuka és a lápi póc két olyan halfajunk, amelyek fejüket is pikkely borítja. Noha nem őshonos fajunk, ugyanakkor említésre méltó: az ezüstkárász hátmagassága nőni kezd, ha a vízben ragadozó is él. „Megpróbálja túlnőni a ragadozó száját” – mondta Staszny Ádám a harmadik Halak Napján.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

Mától újabb hat halfaj fogási tilalma kezdődik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy április 15-től újabb hat halfaj fogási tilalmi ideje kezdődik el. A garda, a domolykó a paduc, a szilvaorrú keszeg, a jászkeszeg, valamint a márna fogására vonatkozó korlátozás jövő hétfőtől május 31-ig tart.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Meglepő, milyen ingereket kelt egy tájkép látványa

Volt idő, amikor a természet látványa rettegéssel töltötte el az embereket, ám mostanra a többségben már egy falon lógó tájkép is pozitív ingereket kelt. Ennek hátterét a 20. századtól kezdve vizsgálják a szakemberek, akik napjainkban is szolgálnak meglepő eredményekkel.

A belföldi sertéshúsfogyasztás kompenzálhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést

A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése az, ami ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) Merre tovább sertéságazat? című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Új antibiotikumok nyerhetők a halakból

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre növekvő gondot jelent, és szakértők szerint bekövetkezhet az a helyzet, hogy egy egyszerű fertőzés is életveszélyes lehet. A legújabb kutatás szerint új antibiotikumok találhatók a fiatal halak külsejét bevonó halnyálkában.

Beemeltük az édesvízi haltenyésztést az Unió politikái közé

„Az Európai Parlament először szentel külön fejezetet a tengeri és édesvízi haltenyésztésnek. Ezzel mérföldkőhöz érkezett a magyar édesvízi haltenyésztés fejlesztése az Unióban” - jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő az uniós halászati politikáról szóló plenáris szavazást követően Brüsszelben.