Back to top

Veszélyes állatok az erdőn

Tavaly nyáron sorozatos medveészlelés tartotta izgalomban a közvéleményt. A legtöbb hír az észak-magyarországi régióból érkezett; ezek után nem csoda, hogy több mátrai túrát tervező csoport érdeklődött nálunk a valós veszélyt illetően. Néhány esetben el is maradt a hegyvidéki kirándulás.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Kétségtelen, hogy az erdőn való tartózkodás hordoz magában bizonyos veszélyeket.

Gyakoriságukat tekintve a fizikai sérülések, az eltévedés kellemetlenségei megelőzik az állatok okozta gondokat.

Ez utóbbiak kapcsán pedig szerintem a veszély mértékét a legtöbb erdőjáró a megérzései és nem a természeti tények alapján állítja be. A szóbeszéd, a bulváros hírek – a medve esetében például a székely góbéságok –, mind fölülírják a hazai valóságot.

Néhány éve a Gyöngyösön tartott medvefórumon volt szerencsém hallani egy felvidéki szakembert, aki bő tíz éve vizsgálta Európa legnagyobb testű ragadozójának szokásait. E hosszú időszak alatt mindössze két alkalommal látott egy-egy rövid pillanatra medvét. Persze, az erdélyi, erősen felduzzadt medveállomány okoz problémákat.

Nógrádban, a hevesi dombvidéken évek óta észlelnek a medve tartós jelenlétére utaló dolgokat, de az állatok eddig egy erdei balesetet sem okoztak.

Hasonló a helyzet a bükki farkasokkal is. Alapvetően kerülik az embereket, és érkezésünket hallva megijednek, még ha a közelben tartózkodtak is.

Az erdei kirándulások kapcsán a nagyragadozóknál én sokkal veszélyesebbnek tartom a jóval kisebb, soklábú lényeket. Az ízeltlábúak több faja nagyságrendileg több kellemetlenséget okozhat nekünk, és ezzel megkeserítheti erdei élményeinket.

A kullancsok terjesztette betegségekről, a darazsak agresszív támadásairól már szinte mindenki hallott.

Ha azonban tudjuk, hogyan tartsuk távol őket magunktól, illetve felkészülünk az esetleges szúrások orvoslására, akkor felszabadultan élvezhetjük a természet szépségét. Legyünk körültekintőek és tájékozódjunk, mielőtt útnak indulunk, a futótűzként terjedő, gyakran túlzó híreket pedig kezeljük a maguk helyén.

Dudás Béla
Egererdő Zrt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Gluténmentes ételek az éttermekben?

Az élelmiszerekben még egy egészen kis mennyiségű glutén is gondot okoz a lisztérzékenységtől szenvedők számára, és az éttermek azok, ahol a legnehezebb elkerülni a glutén fogyasztását.

Egy rövid kilovaglás is aranyat ér a lónak

Egy új kutatás szerint már napi 25 perc kevésbé megerőltető mozgás is jótékony hatással lehet a lovak egészségére, függetlenül attól, hozzájárul-e a súlyvesztésükhöz vagy sem.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

Indul a gombaszezon

Annak ellenére, hogy Magyarországon meglehetősen sok erdei gomba terem, rendkívül kevés az olyan étterem száma, amelyben kínálják is a terméket. Pedig a gombászásnak nagy hagyománya van itthon, és az általános fogyasztásban sem áll a legutolsó helyen az ország.

Az erdei faválasztékot szállítókat is ellenőrzi a Nébih

Erdei faválaszték szállítása kizárólag szállítójeggyel végezhető. 2019. január elsejétől már csak az új típusú szállítójegy alkalmazható, amelyen a szállítás részleteit a fuvarozóknak kell feltüntetnie és igazolnia. A Nébih a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a fuvarozók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A mulasztás komoly szankciókat vonhat maga után.