0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Hírek–Tények Érdekességek

A magyar faA kocsányos tölgy (Quercus robur) a magyarság történetével legszorosabban összefüggő fafaj. Ez az őshonos faj az erdőspuszták és folyópartok fája, amelyek árnyéka alatt már a honfoglaló magyarok is megpihentek. 

Száz évvel ezelőtti feljegyzések 500-1000 éves kocsányos tölgyeket említenek, tehát élő szemtanúja volt történelmüknek. Magas kora, terebélyes koronája, akár 50 méterre magasodó termete és fájának kiváló minősége miatt joggal nevezhető a fák királyának.

 

2011 – Az Erdő Nemzetközi Éve

Az ENSZ 2008-ban meghirdetett „Ültess a Bolygóért – Milliárd Fa Kampánya” elnevezésű programja remélt, de nem várt sikert aratott. Az összefogásban 200 ország, köztük Magyarország is részt vett. Mi 100 000 facsemete elültetését ígértük, és ezt a Bükki Nemzeti Park területén meg is valósítottuk. A program eredményességére való tekintettel az ENSZ tovább folytatja a nyilvánosság bevonását az erdőink védelme érdekében és ezért a 2011-es évet az Erdő Nemzetközi Évének nevezte. Ez évben a hangsúly a fenntartható erdőgazdálkodási formák ismertetésén és alkalmazásán van, és továbbra is bátorítja az er­dővel csupán közvetett kapcsolatban élő embereket a facsemete-ültetésre.

Erdőirtás a világon

Naponta 375 km2 területű, évente Görögország-nagyságú erdőt veszítünk el a városi fejlődés, a mezőgazdasági tisztogatás, a tűzifagyűjtés, a fakitermelés, az erdőtüzek, és az erdők (a hidro-elektro­mos gátak miatti) tavakba süllyedése következtében. Az erdőirtás hozzájárul a sivatagosodáshoz, a globális felmelegedéshez, a szegénységhez, és a szépség elvesztéséhez. A közép-amerikai esőerdőknek több mint a fele tűnt el. Az Amazon-őserdő nem éli meg a 21. század végét, ha a fák kivágása úgy folytatódik, mint amilyen mértékű most.

Denevérmentés

A nyíregyházi Sóstói-erdőben élő denevérek segítséget kaptak a E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettől, a Nyíredő Zrt.-től, valamit számos lelkes önkéntestől, akik denevérodúkat készítettek az erdő ezen hasznos kis lakóinak. Azért volt szükség az emberi segítségnyújtásra, mert az idős fákból álló erdőrészek jelentősen csökkentek az elmúlt évek alatt. Sok veszélyessé váló, idős fát kell kivágni a viharok után, ezzel az erdőt ugyan biztonságossá tévén az emberek számára, azonban lakhatatlanná a denevérek számára.
Nem csupán az öreg fák egyre ritkábbak, hanem az erdő összterülete is rohamos csökken: 1774-ben még 558 hektár volt, mára ez a szám 370 hektárra zsugorodott, köszönhetően a vasutak, közutak kiépítésének, a növekvő külváros helynyerésének céljából elvégzett irtásnak. Mivel ezeknek a különleges repülő emlősöknek az idős, öreg tölgyek odvai, rései jelentik a lakóhelyet, a denevérkolóniák igencsak megsínylik az emberi tevékenységet. A denevérodúk mesterséges építése és kihelyezése azonban pozitív pél­dája az emberi beavatkozásnak.

A mi kis mérges kígyónk

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a Kárpát-medence egyik legveszélyeztetettebb állata. Kizárólag Magyarországon, valamint Erdély területén fordul elő. Hazánkban megközelítőleg 500 egyed él, Erdélyben pedig az elmúlt nyolc évben mindössze 100 egyedet regisztráltak. Ennek a különleges elevenszülőnő hüllőnek a védelmére és szaporítására 2004-ben épült a kiskunsági Rákosivipera-védelmi Központ, ahol szabadtéri terráriumokban tartják és szaporítják az állatokat. Olyannyira sikeres a létesítmény, hogy tavaly 239 kis vipera született és mintegy 700 egyed él a központban. Mivel a központ elsődleges célja a természetes környezetben élő rákosi viperák számának növelése, ezért minden évben szabadon engednek 3-4 éves egyedeket. Ezzel a tevékenységgel jelentősen növelik az alfaj fennmaradásának esélyét. A rohamos pusztulásuk többek között az emberek tájékozatlanságának köszönhető: mivel mérges kígyó, kis mérete és rejtőzködő életmódja ellenére az emberek merő félelemből sokat elpusztítottak belőlük. Pedig ez a kígyó nem agresszív, marása – ami nagyon ritkán fordul elő – sem veszélyes az egészséges, felnőtt emberre nézve. Tartani egyáltalán nem kell tőle, mivel manapság az őket kereső kutatóknak is nagy öröm találkozni eggyel, vagyis gyakorlatilag olyan kevesen vannak, hogy ke­resve is nehéz rájuk bukkanni. Nagyon fontos azon­ban megvédeni és megismerni ezeket a csodálatos állatokat, amelyeknek csak a mi hazánk ad otthont az egész világon.

Fotópályázat
Az Erdők Nemzetközi Évének szellemében az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház a Turista Magazin szerkesztőségével karöltve fotópályázatot hirdet. Az Erdő szépsége, az Erdő és az ember, valamint az Élet az erdőben kategóriákban lehet nevezni ez év november 15-ig. További információ:
http://palyazatok.org/2011-az-erdok-nemzetkozi-eve-fotopalyazat/

Forrás: