Back to top

A Mi Erdőnk 2017/01. szám

Telelési praktikák

A rovaroknak hatalmas kihívást jelentenek a hőmérsékleti szélsőségek, a nyári forróság, különösen pedig a kemény téli fagyok. A tél túlélésére rendkívül változatos praktikákat alkalmaznak, a többi között bonyolult fiziológiai változásokra képesek, körültekintően választanak telelőhelyet, és néhány egyszerű, gyakorlatias trükköt is bevetnek. Ez utóbbiakból mutatunk be néhány példát.

Zöldellő egyház

Erdei hasonlattal élve: a kereszténység 2000 éves törzsének 500 éves ága a reformáció. És, hogy az idén jubiláló egyház milyen friss „zöld hajtásokra” törekszik, arról Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével beszélgettünk.

Kopogó fapapucs

Strung Györgyöt nevezhetnénk egyszerűen a faklumpa virtuózának. Idős kora ellenére fürgén jár a keze, megszokott mozdulatokkal járatja a szerszámot a fán, és mindent tud, amit egy mesterembernek tudnia kell.

Titkokról regél a Madárlátta Suli

Belső-Somogy rinyákkal átszőtt rengetegében bújik meg a SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolája, amely közel negyed évszázada várja a természet csodáit fölfedezni vágyó kicsiket és nagyokat.

Pusztán erdő?

A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete szinte a semmiből lett a megye meghatározó erdőgazdálkodója. A hosszú évek során végzett szívós, áldozatkész és gyakran gyötrelmes munka eredményeként megteremtették az erdőgazdálkodás hagyományait, létrehozták az alföldi erdészet kultúráját, az erdei környezet iránti igényt, és nem utolsósorban munkát, megélhetést adtak a nem éppen gazdag vidék családjainak.

Repednek a feszültségtől

Éghajlatunk természetes és szabályos velejárója a téli fagyos időszak. Ennek ellenére a szélsőségesen alacsony hőmérséklet, illetve a hirtelen erős lehűlés komoly károkat okozhat az erdőben is.

Az erdészettörténet-írás

Akár az országok, az erdők jelenének megértéséhez is szükséges kezelésük történetének az ismerete. A Mi Erdőnk ezért indulása óta tartalmas erdészettörténeti írásokban dolgozta fel a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás fontosabb fejezeteit. Sorozatunk zárásaként pedig magának az erdészettörténet-írásnak a jellemzőit foglaljuk össze.

Az újító erdész

Máriás Ferenc mindszenti kerületvezető erdész több mint négy évtizedes erdészetben eltöltött munkája önmagában is tiszteletet parancsoló. Szakmai újításaival pedig az erdészkollégák tevékenységét is könnyíti. Édesapja és Dávid fia révén háromgenerációs erdészcsalád az övék.

Sárosfői ínyencségek

A bakonyi Kígyós-patak mentén a múlt században még több malom őrölte a kenyérnek valót, a Huni-völgytől Nemeshanyig tartó (kb. 6 kilométeres) szakaszon kilencet találtak. A Sárosfői Vadászház is malomnak épült, ma is látszik a malomkerék tartószerkezete. A Bakonyerdő Zrt. 1999-ben újította fel, azóta fogadnak szállóvendégeket, és kényelmüket a környék jellegzetes ételeit felvonultató konyha is szolgálja.

Bati-kereszt kilátó

Már az ókorban is műveltek szőlőt és készítettek bort az akkori Alisca, vagyis a mai Szekszárd környékén. A rómaiaknak köszönhetjük, hogy Pannónia provincia keleti határán létrejött a borkultúra. A patinás Szekszárdi borvidéket megismerni szándékozóknak azonban majd kétezer évet kellett várni, hogy felülről is megtekinthessék a buja szőlőültetvényeket és a kiváló borokat adó, az emberi kéz és a természet közös munkájából létrejött tájat.