0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hal-adnának. Komoly potenciálok a horgászturizmusban

Tíz év múlva a hazai aktív turizmus egyik legjelentősebb ágává válhat a horgászturizmus Magyarországon, a koncepcióról október 25-én tartottak szakkonferenciát.
A horgászok jelentős részének nincsenek nagy elvárásai, de úgy vélik, mindenképp szükség lenne a megközelíthetőségek és a parkolási lehetőségek javítására, sólyázási helyek, esőbeállók, mellékhelyiségek létesítésére és családbarát szolgáltatások kialakítására, fenntartására

A természeti adottságok megvannak hozzá, és a közel nyolcszázezer horgász többsége jelenleg is szívesen költ a hobbijára. Amit azonban feltétlenül fejleszteni kellene, az az infrastruktúra.

2030-ig szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát szeretne még az idén a kormány elé terjeszteni a Magyar Országos Horgász Szövetség. A koncepcióról október 25-én tartottak szakkonferenciát a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságával. A tanácskozáson elhangzott: közel 24 milliárd forintos támogatással szeretnének horgászturisztikai központokat és más infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani az évtized végéig.

Kizárólag olyan beruházásokat terveznek, amelyek valós piaci igényekre épülnek és önfenntartók.
Fejlesztésre, felújításra váró MOHOSZ-ingatlanokat és balatoni jó gyakorlatokat mutatott be Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., horgászati ágazatvezetője

A stratégiában konkrét tervek szerepelnek: szálláshelyek és turisztikai központok felújítása és bővítése, vízparti fejlesztések, kikötőhelyek, sólyák, megközelíthetőségek javítása és előhelyek megújítása. Csupa olyan fejlesztés, amely nemcsak a horgászok, hanem a kerékpárosok vagy a gyalogtúrázók számára is kényelmesebbé és vonzóbbá teheti az érintett helyszíneket, forgalmat és bevételt eredményez, vagyis végső soron mindenkinek jó.

A hazai horgászhelyek célzott fejlesztésére már 2002-2003-ban megszülettek az elképzelések, mégis mostanáig „csak szalonnasütő helyekben mérhetők a sikerek” – fogalmazott Puskás Norbert, a MOHOSZ alelnöke, aki azt mutatta be, milyen forrásokra lehetne alapozni a tervek megvalósítását. Hangsúlyozta, már 2016-ban született egy kormányhatározat a terület 13 milliárd forintos támogatásáról, amellyel reálértéken nagyjából megegyezik a mostani igény.

A fejlesztési stratégia előkészítéseként a MOHOSZ megvizsgálta a jól működő külföldi rendszereket és felmérte az itthoni helyzetet. Szakemberek elemezték a horgászok mozgását a területi jegyértékesítési rendszer, a HORINFO segítségével és rendszerezték a szálláshelyekre vonatkozó nyilvános adatokat is. A tapasztalatokat a konferencián Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem docense, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének vezetője mutatta be. Kiemelte, hogy kérdőívükre több mint 550 szervezet több mint 4000 tagja válaszolt, az eredmények pedig magukért beszélnek.

Miközben a legtöbb érintettnél „jóindulatú szenvedélybetegség a horgászat”, amelyre nem sajnálja a pénzt és szívesen útra is kel miatta, a szálláshelyek és szolgáltatások száma, illetve színvonala közel sincs arányban a felmért igényekkel.

A kormány a horgásztársadalom szövetségeseként továbbra is biztosítani fogja számukra a működési kereteket és a horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokat – húzta alá Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára -, hiszen a horgászat a legfontosabb szabadidős elfoglaltságok közé tartozik. A 2010 óta elért eredmények közül kiemelte az orvhorgászat elleni küzdelmet, a kereskedelmi célú halászat betiltását a természetes vizeken, a horgászokmányozás digitalizációját és az őket érintő közfeladatok átadását a horgászok számára, amihez forrásokat is biztosított a kormány. Ahhoz viszont, hogy a horgászturizmus érdemben fejlődhessen, célokat kell kijelölni, ahogyan ez a kerékpáros és a vízi turisztika területén is történt. Ezek ismeretében és az uniós források birtokában a fejlesztésekhez szükséges összeg is rendelkezésre fog állni.

A Konszenzus Konferencia résztvevői a helyszínen is értékelhették az elfogadásra váró turizmusfejlesztési stratégiát

A kormány kiemelten kezeli a horgászat ügyét – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó. Szűcs Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője és MOHOSZ elnöke pedig üdvözölte, hogy a turisztikai stratégiák rendszerébe a horgászok is bekapcsolódhattak. A létrejött horgászstratégia kitartó munka és összefogás eredménye. A jelentős intézményhálózattal és történelmi hagyományokkal rendelkező országos horgászszervezetet 2010 után „szinte a nulláról” sikerült újjáépíteni, 37 közfeladattal együtt megkapta a horgászvizek kezelését és az ehhez szükséges forrásokat, napi szinten működik együtt a vízügyi szervezetekkel és az érintett vagyonkezelőkkel. A szövetség korábbi, évi 20-30 millió forintos költségvetése mostanra elérte a 2-3 milliárd forintot, és mintegy 800 ezer tagjával Magyarország legnagyobb civil szervezete.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: