Nagy István rámutatott: a piacgazdaságban a versenyképesség egyik alapvető feltétele az önkéntes együttműködés. Ezért a Hangya szövetkezetek munkájára a következő években kiemelten szüksége lesz a magyar mezőgazdaságnak. A hazai agráriumnak ugyanis olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint például az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás vagy az uniós közvetlen agrártámogatások 2020-as estleges kivezetése. Ezekkel a feladatokkal csak a termelők összefogásával lehet megbirkózni.
Emlékeztetett: a Nemzeti Vidékstratégiában is nagy hangsúllyal szerepel a szövetkezés-fejlesztési program. A stratégia célként fogalmazza meg valamennyi szövetkezési forma, így a Hangya típusú szövetkezetek, a beszerző és értékesítő szövetkezetek, a termelési és értékesítési szövetkezetek (TÉSZ), a hitelszövetkezetek, takarékszövetkezetek és szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének ösztönzését.
Jelezte: a termelői szerveződések feladata a termelés és értékesítés szervezése, a termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése. A szerveződéseket megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így alkuképesekké válnak, csökken hátrányuk a nagy volumenben termelőkkel és vásárlókkal szemben.
A termelői csoportok támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül történik. A működési támogatás – egységesen minden mezőgazdasági termelői csoportnál – átalányösszegű támogatásként éves részletekben 2015-től is kérhető. A támogatás 5 éven keresztül folyósítható, legfeljebb évi 30 millió, vagyis a teljes támogatási időszakban 150 millió forint csoportonként.
A közgyűlésen az elnöki beszámolóban szerepelt, hogy a Hangya Szövetkezetek Együttműködése kezdeményezi a kormánynál a zöldség és gyümölcs termékek általános forgalmi adójának 5 százalékos mértékű megállapítását. Továbbá tagi javaslatra – ezzel a közdűlés egyetértett – a szervezet javasolja a Hangya Szövetkezetek kárpótlását a Hangya szövetkezeti vagyon – 1945 utáni – államosítása miatt.
Ez forrásjuttatást jelentene a most működő hangya szövetkezeteknek – pályázati úton. Így a hangya szövetkezetek bekapcsolódhatnának az élelmiszer-feldolgozásba – mondta Szeremley Béla társelnök az MTI-nek.
Patay Vilmos elnök az MTI kérdésére közölte: a Hangya Szövetkezeti Együttműködés tagjainak éves kibocsátása becslések szerint több mint 350 milliárd forint. A szervezetnek több mint 200 termelői együttműködés a tagja, így munkájában több mint 20 ezer termelő vesz részt.
Forrás: MTI
