0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 25.

Még várják a javaslatokat a szőlő-bor ágazati stratégiához

Egy héttel a javaslatok leadásának határideje előtt kerekasztal-beszélgetést szervezett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a készülő szőlő-bor ágazati stratégiáról.

Még várják a javaslatokat a szőlő-bor ágazati stratégiához; Fotó: Viniczai Sándo

Bevezetőként Légli Ottó, a szakmaközi szervezet elnöke elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektettek a nyitottságra a stratégiakészítés során, megkérdezték a termelőket és a társszervezeteket, hogyan látják a helyzetüket és a jövőt, hová teszik a hangsúlyokat? Ezek alapján állt össze az a 13 pontos összegzés, amit széles szakmai vitára bocsátottak és szeptember elsejéig várják a hozzá fűzött véleményeket. Októberben a szervezet küldöttgyűlése tárgyalja majd a véglegesnek szánt stratégiát.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az ágazat fölvállalta saját maga szabályozását, és a közös munka, az összefogás segíti leginkább a fejlődést. Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelmi államtitkára és Sidlovits Diána, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti csoport vezetője kitért arra, hogy az Európai Unió agrárpolitikája is a regionális gondolkodás, a termelők öngondoskodása felé mozdul. A stratégia célja a piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés, amihez az önszerveződésen kívül a termőalapok megléte, fejlesztése is lényeges. Légli Ottó szerint a borvidékek hitelessége az ültetvények állapotánál kezdődik, és elég sok feladat előtt áll még a szakma ezen a téren. A szőlőhegyek rendbehozásához, színvonalas műveléséhez komoly munka és szakmai tudás szükséges. Árvay Angelika, a Junibor – Fiatal Borászok Egyesülete alelnöke ehhez az ültetvények megközelítését könnyítő infrastruktúra kiépítésének szükségességét tette hozzá. Gazdálkodási szempontból lényegesnek tartotta a stratégiában szereplő kockázatkezelési és kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozását Wille-Baumkauff Márta, a Vindependent elnöke. Különösen a szervezete által képviselt kis családi borászatok teherviselő képessége sínyli meg a természeti csapásokat. Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke a rentábilis szőlőtermesztést garantáló felvásárlási árak szükségességéről beszélt. A szőlőtermesztők akkor tudnának nagyobb bevételhez jutni, ha értékesítő vagy pinceszövetkezetek alapításával a temékpálya végén elérhető jövedelemből is részesülnének. Gál Péter a termésbecslés és árprognózis piaci stabilitást segítő szerepét hangsúlyozta.

A közösségi bormarketing kivitelezése a Magyar Turisztikai Ügynökség feladata, Török András gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgató az év végére, jövő év elejére ígérte a 3 éves, konkrét bormarketing-programot az elérni kívánt célokkal és programokkal. Rókusfalvy Pál, a Vindependent marketingért felelős elnökségi tagja szerint nem kell feltalálnunk a meleg vizet, elég körülnézni Ausztriában, és itthon is vannak nagyon jó példák. 

Az oktatás gyakorlatiasábbé tétele, a szőlészet és borászat oktatásának összevonása minden résztvevő szerint lényeges. Béleczki Mihály, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége szakmai bizottság elnöke a kutatóintézetek és a felsőoktatás kapcsolatának szorosabbá fűzését javasolta.

Fotó: Viniczai Sándor

Forrás: